Salzburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. május 20.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Salzburg (tartomány).

Koordináták: é. sz. 47° 48′ 0’’, k. h. 13° 02′ 0’’47.8, 13.0333333333

Salzburg

Salzburg címere

Salzburg zászlaja

Közigazgatás

Ország

Ausztria

Tartomány

Salzburg (tartomány)

Polgármester

Heinz Schaden (SPÖ)

Irányítószám

5020

Körzethívószám

0662

Népesség

Teljes népesség

149 470 fő (2008. október 1.)^[1] +/-

Népsűrűség

2262 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

424 m

Terület

65,68 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Salzburg

é. sz. 47° 48′ 0’’, k. h. 13° 02′ 0’’

Salzburg weboldala

Salzburg Ausztria Salzburg tartományának székhelye. A Salzburg-környék közigazgatási egységgel együtt alkotják az Salzburg tartomány öt „Gau”-ja közül a legészakibbat, Flachgau-t. Északnyugaton Bajorországgal határos 150 269 (2007-ben) lakosával Bécs, Graz és Linz után a negyedik legnagyobbb osztrák város. Agglomerációjában mintegy 210 000 ember él. Vonzáskörzete túlnyúlik a tartomány határain délnyugat-bajoroszági és felsőausztriai területekre. Salzburg a központja a Salzburg-Berchtesgadener Land-Traunstein Eurorégiónak.

A várost gyakran Mozartstadtnak is nevezik, hiszen itt született és rövid életének több mint a felét itt is töltötte Wolfgang Amadeus Mozart. Egy hercegérseki városbíró névszerinti említésével (eredetileg először 1120/30 táján) Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. Salzburgban mindenekelőtt a legkorábban benépesült Óváros és a Hellbrunni kastély rendelkezik különösen nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományokkal. Itt találhatók többek között:

Ausztria legöregebb alagútja (Sigmundstor)
Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai építménye (Festung Hohensalzburg)
A világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja. (Reißbahn)

Híres barokk építészetéről, jelentős történelméről és mint az Alpok kapuja.

[szerkesztés] Geográfia

A környező vidék

[szerkesztés] Domborzata

Salzburg a Salzburgi-medencében fekszik. A városképet lényegében a Salzach és a beépítetlen hegyek alakítják, amelyek a belvárost Európa egyik legzöldebb városközpontjává teszik. A belső hegyek közé tartoznak a Várhegy (a várral), a Mönchsberg, a Rainberg és a Kapuzinerberg. A várostól délre fekszik a Helbrunner Berg.

A várostól délnyugatra magasodik az 1853 m magas Untersberg, délkeletre az 1288 méteres Gaisberg. Keleti irányban nem messze található Salzkammergut. Észak felé a Salzburgi-medence nyitott. A város Ligetekkel búcsúzik a Salzachtól, mely innét Flachgau szelíd dombvidékén át folytatja az útját. Itt áll még a Plainberg egy gyönyörű kálváriával, megkoronázva a búcsújáróhely Maria Plain templomával. A város területe északnyugaton Bajorországgal határos, itt a Saalach képez természetes határt a szomszéd városkával, Freilassinggal.

[szerkesztés] Korai városfejlődés

Salzburg mai területe az újkőkor óta (kb. i. e. 4500) lakott. Mindenekelőtt a Rainbergen maradtak fenn folyamatos településnyomok az újkőkortől egészen a rómaiak bevonulásáig, melyre Kr. e. 15-ben, Augustus császár uralkodása alatt került sor. Nagyobb településrészek helyezkedtek el a várhegyen és a Kapuzinerbergen is, melyek a kelta időkben közigazgatási központot képeztek. A város hegyeinek lakossága a rómaiak érkezése után az Óváros területére települt és ott immár a római „Iuvavum” település fennhatósága alatt éltek. (A Iuvavum név nem a római istenség nevéből származik, hanem kelta eredetre vezethető vissza.) A város kezdetben a Salzach bal partján fejlődött, ahol a Salzach és Mönchsberg kitűnő védelmet nyújtottak, és csak déli irányban volt szükség erős védelemre. Néhány évtizeddel később, Claudius császár idején a római Iuvavum már fontos közigazgatási központja volt az újonnan létrejött Noricum provinciának (a későrómai időkben "Ufernoricum") és egy municípium rangjával rendelkezett (Municipium Claudium Iuvavum). Salzburg volt az egyik legfontosabb város a Germániába vezető úton.

[szerkesztés] Városszerkezet és városrészek

Salzburg ma tizennégy közigazgatási egységre, településre tagolható: Salzburg, Maxglan, Morzg, Gnigl, Itzling, Aigen, Liefering és Leopoldskron, valamint a környező Gaisberg, Heuberg, Bergheim, Hallwang, Siezenheim és Wals.

[szerkesztés] Egyesítések a 20. században

1935. június 7-én a tartományi gyűlés törvényt fogadott el „Salzburg tartományi székhely területének bővítéséről”, melynek hatálybalépésével több környező települést részben vagy egészben a városhoz csatoltak. Ezzel a lakosság lélekszáma 40 232-ról 63 275-re, területe pedig 8,79 km²-ről 24,9 km²-re nőtt.

Az egyesítések második hulláma 1939-ben zajlott, ekkor csatoltak a városhoz többek között olyan nevezetes, ma idegenforgalmi szempontból jelentős részeket, mint Hellbrunn és Leopoldskron. A város lakosainak száma ezzel 77 170-re emelkedett, területe pedig 1950-re elérte a 65,67 km²-t. Érdekesség, hogy Anif község 1990-ben megtámadta Hellbrunn egykori elcsatolását, és visszakövetelte azt magának, sikertelenül.

[szerkesztés] Történelem

Salzburgi városlátkép

Salzburg a Salzachból

[szerkesztés] A kezdetek és a koraközépkor

A város területe az újkőkor óta lakott. Kr. e. 15-ben a kis önálló településeket a római Iuvavum város váltotta fel a Salzach partján.

Az i. sz. 5. században a városban már kolostor is volt (Szent Péter kolostor). A Salzburg név először 755-ben szerepel. 739-től Salzburg püspöki székhely, első székesegyháza 774-re épül föl. 798. április 20-án III. Leó pápa Nagy Károly kérésére érseki rangra emeli a várost.

[szerkesztés] Érett és későközépkor

A város ezután a Keleti Frank Birodalomhoz tartozik.

A Festung Hohensalzburg várat építését 1077-ben Gebhard érsek kezdi meg, amelyet utódai fejeznek be. Mivel 1076-ban Gebhard az invesztitúraharcban a pápa, 1077-ben pedig az ellenkirály Sváb Rudolf oldalára állt, a harc befejeződése után hűtlenségéért IV. Henrik száműzte.

1166-ban II. Babenbergi Konrád császári beleegyezés nélkül kezdte meg uralkodását Salzburgban, ezért Barbarossa Frigyes hűbéresei porig rombolták a várost.

1328-ban az érsek közbenjárásával a város hosszú ideig önállósítja magát a Német-Római Birodalomban. 1348/49-es nagy pestisjárány Salzburgban is megjelent, úgyanúgy ahogy egész Európában. A város harmada meghalt.

1481-ben III. Frigyes német-római császár engedélyezte a városnak a szabad bíró- és polgármester-választást. 1525-ben a német parasztháború elérte a várost és három hónapig a várost el is foglalták.

[szerkesztés] Salzburg a barokkban

1756-ban látta meg a világot a város talán legismertebb szülötte, Wolfgang Amadeus Mozart, aki 1769 és 1781 között az érsek szolgálatában állt.

1772 és 1803 között – Franz Josef von Colloredo-Mannsfeld érsek kormányzása alatt – a város a későfelvilágosodás központja. Ő hívott tudósokat és művészeket Salzburgba.

[szerkesztés] Salzburg a szekularizáció után

1886-ban indul meg a villamos a városban.

1919-ben tartják az első szabad választást.

1921. május 29-én népszavazást tartottak arról, hogy a város csatlakozzon-e Németországhoz.

1997. szeptember 17-én az UNESCO világörökséggé nyilvánította az óvárost.

[szerkesztés] Látnivalók

Hohensalzburg vára

Bővebben: Salzburg városának történelmi központja

[szerkesztés] Hohensalzburg vára

Európa legnagyobb, teljes épségében megmaradt középkori építménye. Az eredetileg kisebb, fából készült várat 1077-ben Gebhard hercegérsek építtette az invesztitúraharc idején, majd a 11-13. század folyamán egyre több védfalat, bástyát toldottak hozzá. A bevehetetlennek tartott erőd mai méretét 1527-ben érte el, a 17. században pedig az északi oldal védelmi rendszerével bővült. 1816-tól a második világháborúig kaszárnyaként üzemelt.