{{egyért2|a folyóról|Oka (Ausztria)}} {{Folyó | river_name = Oka | kép=Kép:NizNov2.jpgnál]] | forrás = Közép-Orosz-hátság, Orjoli_terület | torkolat = Volga | országok = Oroszország | hossz = 1500 | forrásszint = 226 | vízhozam = 1300 | terület = 245 000 }} Az '''Oka''' (oroszul: ''Ока'') - folyó Oroszország európai részén, a Volga legnagyobb jobb oldali mellékfolyója. Nevének eredete lehet akár Litván (''aka'' - "forrás"), akár Finnugor (''joki'' - "folyó"), minthogy eredetileg felső folyásánál Balti törzsek, középső és felső folyásánál finnugorok (''mescserák'', ''muromák'') éltek. ==Földrajz== Az Oka a központi fekvésű Orjoli, Tulai, Kalugai, Moszkvai, Rjazanyi, Vlagyimiri és Nyizsegorodi_területen folyik keresztül. A ''Közép-Orosz-hátságon'' ered, eleinte észak felé, Kaluga városától kelet felé, majd északkelet felé folyik. A Moszkva-folyó torkolatától délkeleti, Rjazany után nagy kanyart téve északkeleti irányban halad és Nyizsnyij_Novgorodnál ömlik a ''Volgába''. Felső szakaszán szűk, mélyen bevágott völgyben folyik, esése viszonylag meredek. A ''Moszkva-folyó'' alatt lassú, alföldi jellegű folyóvá válik, sok kanyart és mellékágat képez. Kiterjedt, néhol 25-30 km széles völgyében mocsaras részek és kisebb tavak váltogatják egymást.. Vízszintje erősen ingadozó, főleg olvadékvizek táplálják. Tavasszal vonul le az éves vízmennyiség kb. 75%-a, de nyáron is előfordulnak a tavaszihoz hasonló intenzitású áradások. A folyó télen befagy, az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón április végén kezdődik. A folyó a torkolattól ''Csekalin'' városig. kb. 1200 km-en át hajózható, de a sok zátony és sekélyes szakasz miatt rendszeres kotrásra van szükség. A hajózás elősegítésére a ''Moszkva-folyó'' torkolata alatt kb. 100 km-es szakaszon zsiliprendszert alakítottak ki. Az Oka vízgyűjtője a lombos erdők övezetébe tartozik, de partjai mentén többnyire megművelt földek, szántók húzódnak. Az erdők pusztítása már a 17. században nagy erőkkel folyt. Égetéssel szereztek új megművelhető területeket, és a növekvő városok építéséhez is egyre több faanyagra volt szükség. A század második felében ezen a vidék jelentek meg az első oroszországi vasfeldolgozó manufaktúrák, melyek szintén rengeteg tűzifát emésztettek fel. A pusztítás olyan méreteket öltött, hogy 1703-ban cári rendelettel kellett megtiltani a mértéktelen erdőirtást, 50 év múlva pedig vasfeldolgozó üzemek létesítését Moszkva közelében. Később az erőteljes iparosítás az egész vízgyűjtő medencét megviselte. A folyó halban ma már nem olyan gazdag, mint akár egy évszázaddal ezelőtt, vizében jelenleg kb. 30 halfaj él. Legfontosabb mellékfolyói: bal oldalon a ''Moszkva-folyó'' és a Kljazma, jobb oldalon a Moksa. ==Városok== Az Oka az európai országrész központi vidékein folyik, partjain sok a jelentős és nagymultú város. Közülük a legnagyobbak: * Orjol * Kaluga * Szerpuhov * Kolomna * Rjazany * Murom * Nyizsnyij_Novgorod ==Hivatkozások== * A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952) * Ju.V. Beszpalov ''A gazdasági tevékenység hatása az Oka folyó vízgyűjtő rendszerére'' Kategória:Oroszország_folyói En:Oka_River Bg:Ока_(река) De:Oka Eo:Okao Et:Oka Fi:Oka Fr:Oka_(rivière) Hr:Oka_(rijeka) It:Oka Ja:オカ川 Ko:오카_강 La:Occa Nl:Oka_(Europa) Pl:Oka_(dopływ_Wołgi) Ru:Ока_(река) Sr:Ока_(река) Sv:Oka Uk:Ока