Palesztina

Palesztin Nemzeti Hatóság
(السلطة الوطنية الفلسطينية)
zászló	címer
	Himnusz: Palesztin nemzeti himnusz
Főváros	de jure Jeruzsálem; de facto Ramallah
Legnagyobb város	Gáza
Államforma	köztársaság
- Államfő	Mahmúd Abbász
- Miniszterelnök	Szalám Fajjád
- Magyarországi Nagykövet	Abdel Razek Ahmed ;
Hivatalos nyelv	arab
Terület
- Összes	km² (.)
Népesség
- évi becslés	(129.)
- 2007. nov évi népszámlálás	3 761 676
- Népsűrűség	369 fő/km²
GDP
- Összes	5.550 milliárd $
- Egy főre jutó	1,500 $/fő
HDI ()	(.) –
Pénznem	jordániai dínár (JOD;)
Időzóna	(UTC+2)
- Nyári időszámítás	(UTC+3)
Internet TLD	.ps
Hívószám	+970
	██ A palesztin önkormányzat(ok) területe ██ Izraeli fennhatóság – – Az 1949-es tűzszüneti határvonal („zöld vonal”) — Fal vagy kerítés — Út ▲ Izraeli kolónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. május 27.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk a palesztin államról szól. Hasonló címmel lásd még: Palesztina (egyértelműsítő lap).

Palesztina^[2] jelenleg 103 ország által hivatalosan elismert de jure állam a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.

1967-es hatnapos háború óta Izrael megszállás alatt tartotta, ám 2005 óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett már a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés.

[szerkesztés] Története

A terület az ókori Egyiptom XIX. dinasztiája idején a Hettita Birodalom, Babilónia és az Egyiptomi birodalom közötti területként többnyire egyiptomi fennhatóság alatt állt, Kánaán országaként utaltak rá. Babiloni szövegekben a Kánaánnak megfelelő szó Kinahhu-nak hangzik, s ez jelentette eredetileg a piros bíbort, amelyet a tengerből halászott bíborcsigából nyertek. Eszerint Kánaán azt jelenti, hogy „Bíbor ország”, ugyanaz, mint a görög Fönícia név.

A kádesi csata után, II. Ramszesz és a hettiták közötti békeszerződés értelmében a határokat kölcsönösen elismerték.

Merenptah fáraó még a tengeri népek ellen sikerrel megvédi a területet (i.e. 1208). Az erről a csatáról szóló leírásban, az Izrael sztélében említik először az Izrael törzset, ez Izrael nevének első korabeli írásos emléke. Az Ószövetségben leírt izraeli honfoglalás az egyiptomi történetírás ismeretében erre a korra tehető, de leírásában valószínűen túldimenzionált, és különbözik az egyiptomi írásos emlékektől.

III. Ramszesz idejében a tengeri népek elsöprik a Hettita Birodalmat, megszerzik a tengerparti területeket, bár a Nílus deltáját és az Egyiptomi birodalmat III. Ramszesz egy elkeseredett csatában megvédi a tengeri népek támadásával szemben (i.e.1174 vagy 1178). A tengeri népek egyike egyiptomi leírásban plst, olvasva „peleset”, héberül pelistim, görögösen philiszteosz, magyarul filiszteus.

Ettől a kortól kezdődött a területért folytatott izraeli-filiszteus háborúskodás. (Megjegyzendő, hogy a mai palesztinok semmilyen kulturális, nyelvi, vallási, vérségi kapcsolatban nem állnak a néhai filiszteusokkal. Az összefüggés csupán az, hogy Palesztinát a filiszteusokról nevezték el, míg a palesztinok Palesztináról nevezték el önmagukat. Lásd még: filiszteusok.)

Hérodotosz a tengerparti és az azon túli területeket is Palesztina néven jegyzi. Hadrianus császár, az utolsó zsidó nemzeti szabadságharc, a Bar-Kochba felkelést levertét követően (i. sz. 135), hogy még a Júdea nevet, és a zsidó királyság emlékét is eltörölje, újra Palesztina néven jegyzi a területet. Al-Quds város (Jeruzsálem) a császár családi nevéről az Aelia Capitolina (isteni Aelius) nevet kapta.^[3]

A területet az első ezredforduló illetve a keresztes háborúk korától Szentföldnek is nevezik.

Palesztina 1516-tól az Oszmán birodalom része volt. Az I. világháború és 1947-között angol gyarmat volt. Ekkor indult meg a cionista mozgalom hatására a zsidók szervezett betelepülése (alija). 1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztína területénk 7,04%-a. Közbirtok, vagy a "korona birtoka", amit a mandátumterület kormánya kezelt, a teljes terület 70%-a volt, főleg a Negev-sivatag. A többi volt arabok, keresztények vagy bárki más kezén.

Izrael államot 1947-ben kiáltották ki.

Az 1947-es ENSZ rendezési terv Palesztina régió felosztásáról

██ arab terület

██ izraeli állam

██ Jeruzsálem ENSZ-igazgatás alatt

Az izraeli elválasztó fal Jeruzsálem közelében

1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a határozatot Palesztina felszabadításáról. 1977 óta ezen a napon ünneplik a tagállamok a „Palesztin szolidaritás nemzetközi napját”. 1999-ben az ENSZ Közgyűlése javasolta a tagállamoknak, hogy adjanak nagyobb nyilvánosságot ennek a napnak.
1948 május 14-én megalakult Izrael állam.
1948-ban kitör az arab-izraeli háború, palesztin exodus, 711 000 lakos kényszerül elhagyni lakóhelyét, a lakosság 80%-a.
1964-ben megalakul a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ)
1967-ben Izrael a hatnapos háborúban megszállja a Gázai övezetet, a Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet
1970-ben megalakul a Fekete Szeptember terrorszervezet
1973-ban Izrael háborút visel Szíriával és Egyiptommal
1982-ben első libanoni háború (Izrael-Libanon)
1987 kitör az első palesztin Intifáda (felkelés), amely 6 évig tart
1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét
1993-ban Oslói megállapodás
2000-ben második Intifáda kezdete és Camp Davidi tárgyalások
2002-ben Út a békéhez békefolyamat
2005-ben Izrael kiüríti a gázai zsidó telepeket, és kivonul az övezetből
2006-ban második libanoni háború Izrael és a Hezbollah között
2007. június 14-én a Hamász palesztin radikális terrorszervezet fegyveres felkelést hajtott végre a vele rivális Fatah szervezet ellen, és átvették a hatalmat a Gázai övezet felett. Ezt követően, az addig korántsem felhőtlen viszonyok között, ámde egységkormányzásban álló két palesztin frakció között végleges szakítás következett be. Ennek folyamányaként ma két Palesztin önkormányzat van (egyik sem ismeri el a másikat) a szélsőséges Hamász által uralt Gázai övezet, és a mérsékelt Fatah által irányított Ciszjordánia. Lásd még: Fatah–Hamász konfliktus.
2007. november 27-én Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdenek minden vitás kérdésről és 2008 végéig valamiféle megállapodásra jutnak.

[szerkesztés] Magyar diplomáciai elismertség

A palesztin államot elismerő országok

Ramallah

A Palesztin Felszabadítási Szervezet irodája 1975-ben kezdte meg működését Budapesten. A palesztin képviselet 1982-ben diplomáciai rangot kapott. 1988. november 15-én Magyarország elismerte a palesztin állam „kikiáltását”. Azóta a palesztin képviselet nagykövetségként működik. Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti Hatóság területén fekvő Ramallahban.

[szerkesztés] Gazdaság

A palesztin gazdaságot sújtják Izrael személy- és árumozgást korlátozó intézkedései és a természeti erőforrások (például víz) izraeli korlátozása, ezért az jobbára segélyekre épül. Az arab országokkal szemben az Európai Unió, az USA és Izrael csak a Fatah szervezetet részesítik támogatásukban, a Hamászt nem. A Gázai övezetben gyakran korlátozzák az üzemanyag, az élelmiszer és egyéb árucikkek behozatalát az izraeli hatóságok, remélve, hogy így a Hamász elveszíti támogatottságát.

A segélyek körül mindig is sok vita folyt, bár mindkét palesztin szervezet igyekszik a blokád alatt élő civileken segíteni és szociális támogatást nyújtani.