A '''Pecsora''' (oroszul: ''Печора'') - folyó Oroszország európai területének északkeleti részén. Nagyrészt Komiföld területén folyik, csak legalsó szakasza érinti Nyenyecföldet. Vízhozamát tekintve az északi vidék legnagyobb folyója. {{Folyó | river_name = Pecsora | hossz = 1809 | forrás = Komiföld, Észak-Urál | torkolat = Nyenyecföld, Barents-tenger | országok = Oroszország | forrásszint = 677 | vízhozam = 4100 | terület = 322 000 }} A ''Pecsora'' név feltehetően Szamojéd eredetű, a Nyenyec ''pea'' ("erdő") és ''cser'' ("lakó") szavak együttes jelentése ''erdei lakó''. ==Földrajz== A folyó az ''Urál-hegység'' északi részének nyugati lejtőin ered. Eleinte szűk völgyben folyik délnyugat felé, azután északnak fordulva lelassul és a ''Pecsorai alföld''ön halad. Az ''Usza'' folyó torkolatánál nyugatra fordul, medre kiszélesedik - innentől kezdve nevezik a folyót ''Nagy Pecsorá''nak -, majd két nagy, éles kanyar után a ''Cilma'' folyó torkolatánál ismét északi irányt vesz. Ezen a szakaszon árterülete széles, sok a mellék- és a holtág. Mintegy 130 km-re a torkolattól, már ''Nyenyecföld'' területén, két nagy ágra oszlik és Narjan-Mar város környékén deltát alkotva ömlik a Barents-tenger ''Pecsorai öblébe''. A delta szélessége a torkolatnál eléri a 45 km-t. A folyó felső és középső szakaszán az erdős övezetben folyik, melyet az alsó szakaszon fokozatosan felvált a Tundra. Október végén befagy, a tavaszi áradás április végén, május elején kezdődik és május közepén tetőzik, a tavaszi olvadást gyakran erős jégtorlaszképződés kíséri. Nagyobb nyári esőzések idején a folyó újra megárad. A Pecsora legnagyobb része, egészen ''Troicko-Pecsorszk'' városig (kb. 1550 km-ig) hajózható, tavasszal és ősszel még tovább. A tengeri hajók a torkolattól 110 km-re fekvő ''Narjan-Mar'' kikötőjéig jutnak fel. Nagyobb mellékfolyói általában Komiföldön folynak. Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali ''Usza'', a bal oldaliak közül az ''Izsma'' és a ''Cilma''. ==Városok== A Pecsora vidéke gyéren lakott, kevés a jelentős település és a kiépített közlekedési útvonal. A folyami teherszállításnak ezért itt különös jelentősége van. Fontosabb kikötők: * Pecsora - a medence legnagyobb városa (kb. 50 000 lakos) és legfontosabb folyami kikötője. Itt vezet át a folyón az egyetlen vasúti híd. * Troicko-Pecsorszk - a felső szakasz fontos kikötője. * Narjan-Mar - Nyenyecföld központja (kb. 20 000 lakos), a Sarkkörön túli deltavidék folyami és tengeri kikötője. ==Ásványi- és természeti kincsek== A Pecsora vízgyűjtőjén jelentős ásványi- és szénhidrogén lelőhelyek találhatók. Ezek egy részén régóta folyik kitermelés - Inta környékén (kőszén), Vuktilnál (földgáz), Uszinszknál (kőolaj) -, más részük kiaknázása a közeli jövőben várható, illetve feltárásra vár. 1993-ban ''Uszinszk'' körzetében érte a medencét az eddigi legpusztítóbb olajszennyeződés. A vízgyűjtő más, hatalmas térségei azonban még teljesen mentesek az ipari tevékenységtől. A folyó halban gazdag, deltavidéke sokféle, Nyugat-Európában és Afrikában telelő vándormadár pihenő- és költőhelye. A Pecsora felső szakasza és az ''Ilics'' folyó által közrezárt, 720 000 hektárnyi természetvédelmi terület érintetlen Komiföld_őserdőit felvették az UNESCO Világörökségi listájára. ==Hivatkozások== * A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952) * Pecsora város portálja Kategória:Oroszország_folyói En:Pechora_River De:Petschora_(Fluss) Et:Petšora_jõgi Es:Pechora Ja:ペチョラ川 Ko:페초라_강 Hr:Pečora_(rijeka) Nl:Petsjora Nn:Petsjora Pl:Peczora_(rzeka) Ru:Печора_(река) Sk:Pečora Kv:Печора_(ю)