A '''Pecsora''' (oroszul: ''Печора'') - folyó Oroszország európai területének északkeleti részén. Nagyrészt Komiföld területén folyik, csak legalsó szakasza érinti Nyenyecföldet. Vízhozamát tekintve az északi vidék legnagyobb folyója.
{{Folyó | river_name = Pecsora
| hossz = 1809
| forrás = Komiföld, Észak-Urál
| torkolat = Nyenyecföld, Barents-tenger
| országok = Oroszország
| forrásszint = 677
| vízhozam = 4100
| terület = 322 000
}}
A ''Pecsora'' név feltehetően Szamojéd eredetű, a Nyenyec ''pea'' ("erdő") és ''cser'' ("lakó") szavak együttes jelentése ''erdei lakó''.
==Földrajz==
A folyó az ''Urál-hegység'' északi részének nyugati lejtőin ered. Eleinte szűk völgyben folyik délnyugat felé, azután északnak fordulva lelassul és a ''Pecsorai alföld''ön halad. Az ''Usza'' folyó torkolatánál nyugatra fordul, medre kiszélesedik - innentől kezdve nevezik a folyót ''Nagy Pecsorá''nak -, majd két nagy, éles kanyar után a ''Cilma'' folyó torkolatánál ismét északi irányt vesz. Ezen a szakaszon árterülete széles, sok a mellék- és a holtág. Mintegy 130 km-re a torkolattól, már ''Nyenyecföld'' területén, két nagy ágra oszlik és Narjan-Mar város környékén deltát alkotva ömlik a Barents-tenger ''Pecsorai öblébe''. A delta szélessége a torkolatnál eléri a 45 km-t.
A folyó felső és középső szakaszán az erdős övezetben folyik, melyet az alsó szakaszon fokozatosan felvált a Tundra.
Október végén befagy, a tavaszi áradás április végén, május elején kezdődik és május közepén tetőzik, a tavaszi olvadást gyakran erős jégtorlaszképződés kíséri. Nagyobb nyári esőzések idején a folyó újra megárad.
A Pecsora legnagyobb része, egészen ''Troicko-Pecsorszk'' városig (kb. 1550 km-ig) hajózható, tavasszal és ősszel még tovább. A tengeri hajók a torkolattól 110 km-re fekvő ''Narjan-Mar'' kikötőjéig jutnak fel.
Nagyobb mellékfolyói általában Komiföldön folynak.
Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali ''Usza'', a bal oldaliak közül az ''Izsma'' és a ''Cilma''.
==Városok==
A Pecsora vidéke gyéren lakott, kevés a jelentős település és a kiépített közlekedési útvonal. A folyami teherszállításnak ezért itt különös jelentősége van. Fontosabb kikötők:
* Pecsora - a medence legnagyobb városa (kb. 50 000 lakos) és legfontosabb folyami kikötője. Itt vezet át a folyón az egyetlen vasúti híd.
* Troicko-Pecsorszk - a felső szakasz fontos kikötője.
* Narjan-Mar - Nyenyecföld központja (kb. 20 000 lakos), a Sarkkörön túli deltavidék folyami és tengeri kikötője.
==Ásványi- és természeti kincsek==
A Pecsora vízgyűjtőjén jelentős ásványi- és szénhidrogén lelőhelyek találhatók. Ezek egy részén régóta folyik kitermelés - Inta környékén (kőszén), Vuktilnál (földgáz), Uszinszknál (kőolaj) -, más részük kiaknázása a közeli jövőben várható, illetve feltárásra vár.
1993-ban ''Uszinszk'' körzetében érte a medencét az eddigi legpusztítóbb olajszennyeződés.
A vízgyűjtő más, hatalmas térségei azonban még teljesen mentesek az ipari tevékenységtől. A folyó halban gazdag, deltavidéke sokféle, Nyugat-Európában és Afrikában telelő vándormadár pihenő- és költőhelye.
A Pecsora felső szakasza és az ''Ilics'' folyó által közrezárt, 720 000 hektárnyi természetvédelmi terület érintetlen Komiföld_őserdőit felvették az UNESCO Világörökségi listájára.
==Hivatkozások==
* A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)
* Pecsora város portálja
Kategória:Oroszország_folyói
En:Pechora_River
De:Petschora_(Fluss)
Et:Petšora_jõgi
Es:Pechora
Ja:ペチョラ川
Ko:페초라_강
Hr:Pečora_(rijeka)
Nl:Petsjora
Nn:Petsjora
Pl:Peczora_(rzeka)
Ru:Печора_(река)
Sk:Pečora
Kv:Печора_(ю)