Szlovénia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Zdravljica | |||||
 |
|||||
| Főváros | Ljubljana |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Köztársasági elnök | Danilo Türk | ||||
| - Miniszterelnök | Borut Pahor
|
||||
| Hivatalos nyelv | szlovén, olasz¹, magyar¹ | ||||
| Függetlenség -kikiáltása -elismerése Jugoszláviától |
1991. június 25. 1992 |
||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 2004. május 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 20 273 km² (150.) | ||||
| - Víz (%) | 0,6 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007 évi becslés | 2 009 000 (142.) | ||||
| - 2002-es évi népszámlálás | 1 964 036 | ||||
| - Népsűrűség | 98,3 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | PPP: 20 900 USD |
||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Euró (EUR) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .si |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | SLO | ||||
| Hívószám | +386 |
||||
| Az ENSZ, az EU, a NATO tagja. | |||||
|
|||||
A Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bővebben: Szlovénia földrajza
Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5 593 négyzetkilométere rét, legelő, 2 471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.
[szerkesztés] Vízrajz
Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata a tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2 °C januárban és 21 °C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Az Euro-turáni faunavidéken találkozik a keleti sün és az európai sün. Itt él a vakond is. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisdedcickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barnamedve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó magasabb területeken a balkáni zerge.
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Szlovénia történelmeFeltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén, és egyben az első szláv állam, Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.
1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, amelyek az első írásos szlovén és szláv nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.
A középkorban az akkori szlovénségnek egyesek szerint negyede Magyarországon élt.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz és Gradisca nagy részét, valamint Isztria és Stájerország egyes területeit.
A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, melyet a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követ. Július 7-ére elhallgatnak a fegyverek, véget ér a szlovéniai tíznapos háború. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke, elsőként tölti be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.
[szerkesztés] Államszervezet
Bővebben: Szlovénia államszervezeteA szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.
A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági, szociális, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.
Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Szlovénia közigazgatásaSzlovénia a tervek szerint 12 régióra (regija) lesz felosztva. A mostani közigazgatási rendszer szerint az országban 210 községnek nevezett járásra (občina) létezik.
| Szlovénia régiói | |
|---|---|
 |
|
[szerkesztés] Politikai pártok
A 2008. szeptemberében megtartott parlamenti választásokon balközép és liberális pártok szereztek parlamenti többséget, felváltva a megelőző négy év jobbközép koalíciós hatalmát. A választások után az SD, a Zares, a DeSUS és az LDS alakított kormányt, Borut Pahor (SD) vezetésével.
A választás a parlament alábbi összetételét eredményezte:
| Párt | Irányzat | Mandátum |
|---|---|---|
| Szociáldemokraták (SD) | balközép | 29 |
| Szlovén Demokrata Párt (SDS) | jobbközép | 28 |
| Zares - Új Politika | balliberális | 9 |
| Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártja (DeSUS) | balközép | 7 |
| Szlovén Nemzeti Párt (SNS) | radikális jobb | 5 |
| Szlovén Néppárt - Szlovén Ifjúsági Párt (SLS-SMS) | kereszténydemokrata | 5 |
| Liberális Demokrata Párt (LDS) | centrista liberális | 5 |
| Nemzeti kisebbségek képviselői | (magyar és olasz) | 1-1 |
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Szlovénia hadereje[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Szlovénia gazdaságaA régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.
[szerkesztés] Közlekedés
Bővebben: Szlovénia közlekedése[szerkesztés] Népesség
Bővebben: Szlovénia népessége[szerkesztés] Általános adatok
A születéskor várható élettartam 2000-ben 71,8 év volt a férfiaknak és 79,5 év a nőknek.
95 fő/km²-es népsűrűségével Szlovénia az európai országok népsűrűség szerinti listája hátsó részén foglal helyet (összehasonlításul: Hollandia 320 fő/km², Olaszország 195 fő/km²). A lakosság kb. 50%-a városlakó.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Szlovénia városai
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.
A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos.
Lásd még: Muravidéki magyarok.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Vallás
A világ szlovénjainak több mint 60%-a vallásosnak tartja magát (keresztény, kisrészt muzulmán és más vallások). Szlovénia lakosságából 57,8% mondja katolikus vallásúnak magát, 22,8%-a nem közölte vallási hovatartozását, vagy nem ismeretlen a vallása. 10,1% mondja magáról, hogy ateista, 3,5% agnosztista nézetű. Ezenkívül az ország lakosságának 2,3% ortodox, mely áll az országban élő montenegrói és szerb kisebbségből. A muzulmánok 2,4%-os átlagát is jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Az evangélikusok száma 0,8%, sokuk a Muravidéken él, amely magyar közigazgatás alatt állt évszázadokig, így ott könnyebben terjedt ott a reformáció. A fennmaradó 0,3% egyéb vallásokból áll, ezek között van a református, szintén jobbára a Muravidéken.
[szerkesztés] Kultúra
Szlovénia híres szülöttei közé tartozik Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matamatikus. Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Iskola előtti nevelés
Az iskola előtti képzési formák nem kötelezőek. Az iskola előtti képzés a gyerekek 1-6 éves koráig tart. A képzési tervet két szakaszra bontják:1-3, illetve3-6 éves gyerekek számára, és hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és matematika.
[szerkesztés] Általános Iskola
Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől 9 évre nőtt.A gyerekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilenc éves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik.
[szerkesztés] Középiskola
A gimnázium célja a tanulók felsőokataási tanulmányaikra való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, melynek végeztével a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai kurzus elvégzésére. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők célja a diákok munkára való felkészítése.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
- Filmművészet
- Zene
Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Változatos szlovén ételek
A szlovénok sok mindent átvettek szomszédik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok.
A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász.
Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyas-ételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olivaolajat.
A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.
[szerkesztés] Turizmus, látnivalók
Bővebben: Szlovénia turizmusa- Lásd még: Szlovénia magyar emlékei, látnivalói
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.
| Dátum | Magyar név | Szlovén név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. és 2. | Újév | Novo leto | |
| Február 8. | Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep | Prešernov dan, slovenski kulturni praznik | France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep |
| - | Húsvét vasárnap és hétfő | Velika noč in velikonočni ponedeljek | Munkaszüneti nap, a dátum változó |
| Április 27. | A megszállók elleni felkelés napja | Dan upora proti okupatorju | Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja |
| Május 1. és 2. | A munka ünnepe | Praznik dela | |
| - | Pünkösd vasárnapja | Binkoštna nedelja | Munkaszüneti nap, a dátum változó |
| Június 25. | A szlovén állam ünnepe | Dan državnosti | A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Marijino vnebovzetje (veliki šmaren) | Munkaszüneti nap |
| Október 31. | A reformáció napja | Dan reformacije | Munkaszüneti nap |
| November 1. | Az Emlékezés napja | Dan spomina na mrtve | Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih) |
| December 25. | Karácsony | Božič | Munkaszüneti nap |
| December 26. | A függetlenség napja | Dan neodvisnosti | Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja |
Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.
[szerkesztés] Egyéb témák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szlovénia – Official travel guide to Slovenia
- Szlovénia hójelentése magyarul
- A szlovén kormány honlapja (angolul)
- Szlovén turisztikai információk (angolul)
- Slovenia – Julian Alps&Triglav
- Tourist Office Dovje-Mojstrana
- Forum - Slovenia
- InfoSlovenia.be (információk Szlovénia) (angolul)
- Turisztikai információ Szlovéniáról
- Szlovénia domborzati térképe
- Fényképek Ljubljana-ról
- Szlovénia-sípálya.lap.hu - linkgyűjtemény
- Szlovénia képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
- Szlovénia.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||
|
|||||
