Tuva
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
| Tuva (Tuvai Köztársaság, Республика Тыва, Тыва Республика)) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Székhely | Kizil | ||
| Települések | 17 kozsuun, 5 város, 2 városi jellegű település, 116 szumon | ||
| Rendszám | 01 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 305 700 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 1,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 168 606 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 |
|||
Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció alanya, köztársaság Oroszország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt.
1912-ig Kína része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az Oroszországi SZFSZK része lett autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASZSZK) alakult.
[szerkesztés] Tuva: régészeti kincsesbánya
Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizkusok számára egy érdekes epizód csak Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania.
A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős az altáji állam neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.
[szerkesztés] Lásd még
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
