Zsidó Autonóm Terület
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Zsidó Autonóm Terület Еврейская автономная область
ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט
|
||
Hivatalos nyelv | orosz | |
Székhely | Birobidzsan | |
Terület | 36 000 km2 | |
Népesség (2002, népszámlálás) | 190 915 fő | |
Népsűrűség | 5,3 fő/km2 | |
Járások száma | 5 járás (rajon), 1 városkörzet (gorodszkoj okrug) | |
Települések száma | 2 város, 11 városi jellegű település, 98 község | |
Alapítás | 1928. | |
Rendszámtábla-kód | 79 | |
Hivatalos honlap | http://www.eao.ru/ |
A Zsidó Autonóm Területet (jiddisül:ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט1, yidishe avtonome gegnt) 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében. A szovjet zsidók 90%-a nem költözött a területre. Jelenleg már csak a lakosság kevesebb mint 1,5%-a zsidó nemzetiségű.
Az autonóm terület fővárosa, Birobidzsan Oroszország távol-keleti részén a Kínai határ közelében a Biro és a Bidzsan folyók találkozásánál találhatól. Távolsága Moszkvától több mint 8300 km a Transzszibériai vasútvonal mentén.
1. A standard jiddisben:ייִדישע אױטאָנאָמע געגנט, yidishe oytonome gegnt.
[szerkesztés] Története
Az 1930-as években Sztálin nagy népáttelepítési akcióinak részeként 1930. augusztus 20-i rendeletével jelölte ki a Zsidó Autonóm Területet. Ennek fővárosa lett a mai Birobidzsan település elődje, és nem sokkal ezt követően kapta új nevét a Biro és a Bidzsan folyókról. Ide "száműzték" az oroszországi zsidókat miután Sztálin tartott a zsidó értelmiség szervezkedésétől és ezzel próbálta kivonni őket az orosz politikai és gazdasági életből.
Napjainkban a megnyitott határok hatására a zsidó lakosság jelentős része elvándorolt Izraelbe és az Egyesült Államokba.