Comore-szigetek

Union des Comores
Udzima wa Komori
الاتحاد القمر
zászló	címer
	Nemzeti mottó: Unité – Justice – Progrès; (francia: "Egység, igazság, fejlődés")
	Himnusz: Udzima wa ya Masiwa
Főváros	Moroni; d. sz. 11° 42′ k. h. 43° 15′
Államforma	elnöki köztársaság
- Államfő	Ahmed Abdallah Mohamed Sambi ; ;
Hivatalos nyelv	shikomor (szuahéli és arab keveréke), arab, francia
független	1975
- Franciaországtól
Terület
- Összes	2 170 km² (167.)
Népesség
- 2002 évi becslés	596 202 (158.)
- Népsűrűség	275 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Comorei frank (KMF)
Időzóna	EAT (UTC+3)
Internet TLD	.km
Nemzetközi gépkocsijel	COM
Hívószám	+269
	Mayotte (Franciaország) Grande Comore; (Njazidja) Mohéli; (Mwali) Anjouan; (Nzwani) Fomboni Domoni Moutsamoudou MORONI INDIAI-ÓCEÁN MOZAMBIKI-CSATORNA
	térkép szerkesztése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. december 28.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A Comore-szigetek (franciául: 'Union des Comores', arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Általános adatok
- 6.1 Gazdasági ágazatok
7 Közlekedés
8 Kultúra
9 Turizmus
- 9.1 Oltások
10 Sport
11 Ünnepnapok
12 Forrás
13 Külső hivatkozások

A Comore-szigetek három nagyobb és több kisebb korall- és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán még ma is működik. Legmagasabb pontja: Kartala 2560 m.

[szerkesztés] Vízrajz

Nincs jelentősebb vízfolyás.

[szerkesztés] Éghajlat

Az év során a trópusi-tengeri éghajlat következtében a hőmérséklet alig ingadozik. Július-augusztus hónapokban a legalacsonyabb a középhőmérséklet (22 °C), míg február-március hónapokban a legmagasabb (27 °C). A csapadékot hozó északnyugati monszun novembertől áprilisig uralkodik, május és október között a délkeleti passzátszél viszont szárazságot okoz. A forró időszakokban trópusi forgószelek pusztítanak gyakran. Az átlagos csapadékmennyiség évi 1000-4000 mm a fekvéstől és a tengerszint feletti magasságtól függően.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az eredeti növényzetnek számító trópusi őserdőket jórészt mára kiirtották. Az értékes nemesfák szórványosan találhatók csak a magasabban fekvő területeken. A tájra ma már inkább a szavannák és az ültetvények a jellemzőek. Elsősorban mangófák, kókuszpálmák és banánfák nőnek a lapályos vidékeken. A partot helyenként mangrove borítja.

Állatvilága viszonylag szegényes. A ritka madár- és teknősfajták mellett, a monguzmaki egyedül itt honos. A parti vizekben viszont igen sok víziállat él. A Comore-szigeteknék fogtak néhány példányt a már kihaltnak vélt bojtos uszójú halból.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Az első emberek, akik Comore-szigeteken éltek, valószínűleg polinéziai és melanéziai eredetűek voltak, őket malájok követték. A letelepedés nem régebbi az 6. századnál. Szuahéli telepesek a szigeteket a nagy bantu vándorlás idején érték el 1000 körül.

Portugál felfedezők 1505-ben látogatták meg a szigeteket.

A 16. században arab és perzsa kereskedők érkeztek a szigetekre. Ők afrikaiakat hoztak az ültetvényekre munkásoknak. Később portugál, holland majd francia kereskedők érkeztek ide, azonban a 19. század közepéig az arab-iszlám hatás jelentős volt.

A 19. század elején a francia és angol érdekszférába tartozott. Végül a franciák szerezték meg a szigeteket 1909-ben, amikor Anjouan sziget szultánja meghalt.

A második világháború alatt a Vichy-Franciaország része volt, majd a britek elfoglalták a gyarmatot. 1956-ban Franciaország autonómiát adott a szigeteknek.

A Comore-szigetek a Szuezi-csatorna megnyitásáig a Távol-Keletre és Indiába tartó hajóút fontos állomása volt. Akkor viszont hajóforgalma jelentősen csökkent. Kezdetben az egyetlen exportálható termék a kókuszdió volt. Francia telepesek, francia vállalkozások és gazdag arab kereskedők létesítettek exportorientált ültetvényeket, amelyek elfoglalták a termőföld egyharmadát. Mayotte megszerzése után a franciák a szigetet cukortermelő gyarmattá alakították. A többi sziget gazdasága is átalakult, megkezdték az ylang-ylang, a vanília, a kávé, a kakaó és a szizál termesztését.

A szigetcsoport a francia védnökség évei után 1975. július 6-án Mayotte sziget kivételével elszakadt Franciaország-tól. 1999-től katonai uralom következett, elsősorban az Anjouan és Mohéli szigeteken található szeparatista törekvéseinek megakadályozására. 2001-ben kihirdették az új alkotmányt, a választásokat pedig 2002-ben tartották. Ez volt az első békés és demokratikus hatalomváltás a szigetek történetében, rengeteg katonai puccs és Bob Denard francia kalandor akciói után.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Államforma: iszlámi szövetségi köztársaság

2001-ben a Comore-szigeteken új alkotmányt fogadtak el. Rögzíti, hogy az ország szövetségi köztársaság és az államvallás az iszlám. Az ország államfőjét 4 évre választják.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

1990 óta az országban többpárt rendszer van. A 2004-es győztes Camp of the Autonomous Islands (CdIA) 12 helyet szerzett meg a parlamentben, a Convention for the Renewal of the Comoros (CRC) pedig 6-ot.

A választójog minden 18. évét betöltő embert megillet. A szigetek tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, az Arab Ligának.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Vitás területek

Földrajzilag a Comore-szigetek része Mayotte sziget és a környező kisebb szigetek. Amíg Comore-szigetek francia gyarmat volt, addig Mayotte közigazgatásilag hozzá tartozott. Amikor Comore-szigetek független ország lett, Mayotte népszavazás útján francia gyarmat maradt. Comore-szigetek állama ezt nem ismeri el, saját területéhez számítja Mayotte területét.

A Glorioso-szigeteket a gyarmati korban Comore-szigetekről igazgatták a franciák. A függetlenség megadása erre nem vonatkozott, de a comorei állam követeli a területet.

Van a Glorioso-sziget csoportjában egy korábbi sziget, amelyet mára ellepett a tenger: Banc du Geyser. Comore-szigetek állama szerint kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, míg Madagaszkár 1976-ban annektálta.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Népsűrűség: 283,1 fő/km².
Népességnövekedési ráta: 2,99%.
Várható átlagos élettartam 61 év.
Csecsemőhalandósági ráta igen magas: 81,8‰.
Írástudatlanság: 43%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: A Comore-szigetek városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A hivatalos nyelvek: az arab(amit a többség nem beszél ) és a francia. Még beszélik a shikomorót is, amely az arab és a szuahéli nyelv keveréke.

Népek:

Comorei (bantu, malgas, és ezek keveréke) 97%
Makua 2%
Francia 1%

Vallások:

Szunnita muzulmán 98%

Római katolikus 2%

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasága: agrárország. A Comore-szigetek a világ egyik legszegényebb országa. A szűkös természeti erőforrások és a gyorsan növekvő népesség a gazdaság alapvető megújítását sürgetné. Bár a szigetek fő gazdasági tevékenysége az ültetvényes mezőgazdaság, de ugyanakkor élelmiszerekből behozatalra szorulnak. Külföldről tekintélyes nagyságú segélyek érkeznek az országba évről évre. Az ország összes GNP-je:217 millió USD. a GNP/fő értéke: 380 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 40%, ipar 4%, szolgáltatás 56%. A fő kiviteli cikkei: a vanília, az ylang-ylang (illóolaj-alapanyag) és a szegfűszeg. A hagyományos gyarmati kapcsolatainak megfelelően forgalmának közel felét Franciaországgal bonyolítja le.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Eporttermékek: vanília, szegfűszeg, illóolaj, kopra, kávé, kakaó.
Importtermékek: rizs és élelmszerek, kőolajtermékek, fémek, járművek, gépek és berendezések, vegyipari termékek.
Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, USA, Szingapúr, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, Kenya, Pakisztán.