Grönland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kalaallit Nunaat
Grønland
Grönland

zászló címer
Nemzeti mottó: A királynő mottója: Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke (Isten segítsége, az emberek szeretete, Dánia erélye)
Himnusz: Nunarput utoqqarsuanngoravit
Főváros	Nuuk (dánul: Godthåb) é. sz. 64° 10′ ny. h. 51° 43′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Parlamentáris demokrácia (Alkotmányos monarchián belül)
- Királynő	II. Margit dán királynő
- Miniszterelnök	Hans Enoksen
Hivatalos nyelv	grönlandi, dán
Dánia autonóm tartománya
- Autonómia
Terület
- Összes	2 166 086 km² (13.)
- Víz (%)	81,1[1]
Népesség
- 2008. júliusi évi becslés	57 564  (214.)
- Népsűrűség	0,026 fő/km² (230.)
GDP
- Összes	2001 PPP: 1,1 mrd dollár
- Egy főre jutó	PPP: 20 000 dollár
HDI (2005)	0,949[2] (14.) – magas
Pénznem	Dán korona (DKK)
Időzóna	(UTC-3 (Kelet) / -4 (Nyugat))
Internet TLD	.gl
Hívószám	+299

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, Emberek országa) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. 1973 és 1985 között része volt az Európai Uniónak, de 1985 februárjában kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.

Grönland hamarosan nagyobb önállóságra tehet szert, akár független állam is lehet. A 2008. november 25-én megtartott népszavazáson a szavazók 75,54 százaléka támogatta, 23,57 százaléka pedig ellenezte az anyaországgal, Dániával közösen kidolgozott megállapodást, amely népként ismeri el a grönlandiakat, felruházza őket az önrendelkezés jogával, hivatalos nyelvként ismeri el a grönlandit[1].

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Partvidéke, domborzata 1.2 Éghajlata 1.3 Élővilág 2 Történelem 3 Államszervezet 3.1 Közigazgatás 4 Népesség 4.1 Nyelvi megoszlás 5 Gazdaság 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatás 7.2 Színház 8 Jegyzetek 9 Irodalom 10 Lásd még

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Partvidéke, domborzata

Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 15-16%-a jégmentes. Belsejét 2000-3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m).

A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan csiszolja a felszínt. Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jég a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhan a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban mint jéghegyek, úszva folytassák útjukat dél felé. Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irming-áramlás okozta gyakori köd veszedelmes a hajózás számára. Így, jégzátonyra futva süllyedt el a Titanic nevű angol luxushajó is 1912-ben 1517 utasával együtt.

[szerkesztés] Éghajlata

Grönland éghajlata arktikus.

A globális felmelegedés Grönland területén a jégtakaró olvadását idézi elő. Dr. Josefino C. Cosimo műholdas adatokat elemzett a NASA Goddard Űrrepülési központjában. Ezenkívül 402 kilométert utazott a jégtáblán, és négy aknaszerű jégmagból vett mintát. Az eredmény gyorsuló olvadást mutat. Grönland jégsapkájának elolvadása 6 méterrel növelné meg a tengerek szintjét.^[forrás?]

[szerkesztés] Élővilág

A növényzet a jégmentes part mentén szegényes tundra, délen szubarktikus tajga, ahol csenevész törpe bokrok is megélnek.

Állatvilága sajátos: jegesmedve, sarki róka, farkas, lemming, a vizekben fókafélék, narvál és cetek élnek.

[szerkesztés] Történelem

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el „zöld föld”-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban. 1946-ban az USA Grönlandért 100 millió dolláros ajánlatot tett Dániának, amelyet Dánia nem fogadott el. 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától, így saját parlamentje és miniszterelnöke lett, s a hatalmon lévő hárompárti koalícióból két erő – a mérsékelt Siumut (Előre) és a radikális Inuit Ataquatigiit (Inuit Testvériség) – a Koppenhágától való eltávolodást hirdeti. 1985 óta már nem tartozik az Európai Unióhoz.

[szerkesztés] Államszervezet

Grönlandnak nincs saját hadereje, védelmét Dánia biztosítja.

[szerkesztés] Közigazgatás

Grönland három körzetből (landsdele) áll, amelyek a következők:

• Avannaa (Észak-Grönland)
• Tunu (Kelet-Grönland)
• Kitaa (Nyugat-Grönland)

[szerkesztés] Népesség

Grönlandnak 2008 júliusában 57 564 lakosa volt, a népszaporulat éves üteme kb. 0,064%. A várható életkor átlag 69,46 év (férfiaknál 66,81, nőknél 72,25 év). Az internet felhasználók száma 2007-ben kb. 52 000 volt.[2]

[szerkesztés] Nyelvi megoszlás

A dán mellett hivatalos a grönlandi nyelv, utóbbi az eszkimó-aleut nyelvcsalád tagja, annak eszkimó ágához tartozik. A terület hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot (eszkimó) beszéli.

[szerkesztés] Gazdaság

• halászat
• juh- és rénszarvastenyésztés
• növény- és zöldségtermesztés

Grönland gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést, és megindult az ólomérc és a kriolit (alumínium érce) bányászata is. Iskolák, kórházak épültek, s a régi szegényes települések megújultak. Hazai összterméke 2005-ben 1,7 milliárd dollárnyi volt, aminek a felét a koppenhágai támogatás tette ki. A legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak, ugyanakkor viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid.

[szerkesztés] Közlekedés

Grönland közlekedését a közúti, vízi és légi közlekedés alkotja. Vasúti hálózat nincs. A közutak hossza 150 kilométer. A települések közötti kapcsolatot a vízi közlekedés tartja fenn. A legfontosabb kikötő Nuukban van. Az országnak kilenc aszfaltozott és öt nem aszfaltozott repülőtere van. A legnagyobb a Kangerlussuaq repülőtér. A nemzetközi járatok főleg Koppenhágába indulnak. Jelentősebb repülőterek vannak még Nuukban, Kulusukban, valamint Grönland északi részén, Thule-ban működik egy amerikai légibázis. Az ország légiközlekedési vállalata az Air Greenland.

Lásd még:

• Kangerlussuaq repülőtér
• Nuuk repülőtér
• Thule Légibázis

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

A sziget iskoláiban 2005-ben a tanulók 40%-a választotta a grönlandi és 60%-a a dán tanítási nyelvet. (Összevetésül: a lakosság 10%-a dán.)

[szerkesztés] Színház

A Silamiut Grönland egyetlen voltaképpeni, társulattal rendelkező színháza (inuit nyelven Kalaallisut Isiginnaartitsineq, dánul Grønland`s teater), nyolc színész taggal működik.

A Katuaq (Grønland`s kulturhus) sokfunkciós művelődési ház, amely színházprogrammal is rendelkezik. A háznak óriási méretű színpada van (86 nm), amely gálaműsorok és más nagylétszámú szereplőgárda fogadására is alkalmassá teszi. Az intézmény zenei és táncműsorokat fogad, mozit, kávéházat, kiállítócsarnokot, konferenciaközpontot üzemeltet. Fő fenntartója a „Nunafonden” (Nuna alapítvány).

Éves költségvetése 21 millió dán korona (2005). Mindkét intézmény Nuukban működik.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Irodalom

• Tömöry Ákos: Kincstelen sziget. In.: HVG. XXIX. évf. (2007), 18. (1458.) sz., 31–32. p. (a cikk online változata az ingyenes regisztráció esetén érhető el)
• Silamiut színház
• Katuaq művelődési palota

[szerkesztés] Lásd még

• Grönland településeinek listája

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

m·v·sz Északi Tanács Tagok Dánia  · Finnország  · Izland  · Norvégia  · Svédország Társult tagok Feröer  · Grönland  · Åland