Amerikai Egyesült Államok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Amerikai Egyesült Államok
United States of America

zászló címer
Nemzeti mottó: (1776-tól): E pluribus unum (sokból egy) (1956-tól): In God We Trust (Istenben bízunk)
Himnusz: The Star-Spangled Banner
Főváros	Washington, D.C. é. sz. 38° 53′ ny. h. 70° 01′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Legnagyobb város	New York
Államforma	szövetségi köztársaság
- Elnök, 2009. január 20-ig:	George W. Bush
- utána:	Barack Obama
- Alelnök, 2009. január 20-ig:	Dick Cheney
- utána:	Joe Biden
Hivatalos nyelv	Szövetségi szinten nincsen, egyes tagállamoknak van. Gyakorlatban: angol, spanyol
Függetlenség	Nagy-Britanniától
- kikiáltása	1776. július 4.
- elismerése	1783. szeptember 3.
Terület
- Összes	9 826 630[1] 1 km² (.)
- Víz (%)	4,87%
Népesség
- 2008 évi becslés	303 824 640[1]  (3.)
- 2000 évi népszámlálás	281 421 906[2]
- Népsűrűség	31 fő/km²
GDP	2008 becslés[3]
- Összes	14 305 702 millió USD (1.) PPP: 14 045 507 millió USD
- Egy főre jutó	46 819 USD PPP: 45 968 USD
HDI (2005)	0,951 (.) – magas
Pénznem	USA dollár (4217)
Időzóna	(UTC-5-től -10-ig)
- Nyári időszámítás	(UTC-4-től -10-ig)
Internet TLD	[[..us .gov .edu .mil]]
Nemzetközi gépkocsijel	USA
Hívószám	+1
1Csak az ötven tagállam

Az Amerikai Egyesült Államok (röviden Egyesült Államok, angolul United States of America, röviden United States vagy USA) egy ország Észak-Amerikában, északról Kanada, keletről az Atlanti-óceán, délről Mexikó és nyugatról a Csendes-óceán határolja. Az Egyesült Államok szövetségi alkotmányos köztársaság, amelynek fővárosa Washington, D.C.. Több mint 9,6 millió km²-es területével és 300 milliós lakosságával az USA a világ harmadik legnagyobb állama terület és lakosság alapján egyaránt.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, bár Oroszország és Kína nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje a 2000-es évek közepére-végére jelentősen megnőtt.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Környezetvédelem 2 Történelem 2.1 Az USA létrejötte 2.2 Az amerikai polgárháború 2.3 Nagyhatalommá válás 2.4 A hidegháború 2.5 A közelmúlt 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Közigazgatási beosztás 3.1.1 Lakatlan 3.1.2 Lakott 3.2 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5 Gazdaság 5.1 Ipar 5.1.1 Bányászat 5.1.2 Energiagazdaság 5.1.3 Feldolgozóipar 5.1.4 Kereskedelem 5.1.5 Mezőgazdaság 6 Érdekességek 7 Források 8 Irodalom 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

• Appalache-hegység

ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

• Belső- vagy Központi-síkság

Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

• Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke

Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:

• Felső-tó
• Huron-tó
• Michigan-tó
• Erie-tó
• Ontario-tó

Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője. A jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).

• Mississippi-medence

Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

• Préri-tábla

Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

• Partmenti síkságok

Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

• Kordillerák

A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.

• Sziklás-hegység

A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

• Belső medencék és fennsíkok

A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy-medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásrarakódás egyetlen kapavágás nélkül.

[szerkesztés] Környezetvédelem

A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t.

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Az USA létrejötte

Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.

A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

[szerkesztés] Az amerikai polgárháború

A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Carolina, Észak-Carolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború) (1861–1865). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

[szerkesztés] Nagyhatalommá válás

A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé. Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek.

Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új irány”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.

Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 9-én az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

[szerkesztés] A hidegháború

A II. világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, "csak" a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnami háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai- és a '84-es los-angelesi olimpiát).

1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsend egyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnami háborúba. Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma. A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés. 1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

[szerkesztés] A közelmúlt

Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött Perzsa-öbölbe mikor Szaddam Husszein elfoglalta Kuvaitot, az Öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.

1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz zsoldosból álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) hivatalosan rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták.

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt.

2002-ben George W.Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddam Husszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az Iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek, míg az irakiak közül a háborúban majd a polgárháborúban eddig egymillió polgár vesztette életét (az afganisztáni amerikai veszteségekről csak nem igazán hiteles forrás található, mivel ott az USA kötelékében kizárólag titkos elit-egységek szolgálnak, szemben az iraki bevetéssel).

Az iraki beavatkozást jelenleg már az amerikaiak kétharmada elutasítja, jelentős részben ennek köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Az 1789-ben érvénybelépett alkotmány tette le az amerikai politika alapjait. A hatalmi ágak (végrehajtó, törvényhozó és ítélethozó) egymás ellenőrzésével és felülbírásával biztosítják a demokrácia stabilitását. A végrehajtó hatalom feje az elnök George W. Bush , akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, a nép szavazatai alapján. A törvényhozói hatalom két házból áll: a képviselőház és a római mintára épített szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven kongresszusnak hívják.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van + az egyik államhoz sem tartozó főváros („Szövetségi Kerület”). Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:

[szerkesztés] Lakatlan

• Baker-sziget
• Guantánamói-öböl Az Egyesült Államok 1903-ban örökös bérleti jogot vásárolt Kubától, azóta az USA által flottatámaszpontként és speciális börtönként használt terület (a terület különleges státuszából adódó jogon-kívüliségét kihasználva a terrorista-gyanús személyek korlátlan idejű fogvatartásra is használható).
  • Státusz: bérelt terület.
  • Terület: 111,9 km²
  • Népesség: a támaszpont személyzete
  • Hivatalos nyelv: angol
• Howland-sziget
• Jarvis-sziget
• Johnston-atoll
• Kingman-zátony
• Midway-szigetek: A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó 2 kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz.
  • Státusz: önkormányzat nélküli terület.
  • Népesség: a támaszpont személyzete
  • Hivatalos nyelv: angol
• Palmyra-atoll
• Navassa-sziget
• Wake-sziget: A marshall-szigetektől északra található Csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még 2 kis sziget: Wilkes és Peale.
  • Státusz: önkormányzat nélküli terület
  • Terület:7,8 km²
  • Népesség: a támaszpont személyzete
  • Hivatalos nyelv: angol

[szerkesztés] Lakott

• Amerikai Szamoa (autonóm) A Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él. Státusz: önkormányzat nélküli terület Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten Terület: 194,8 km² Népesség: 62 000 fő (1997) Népsűrűség: 318,3 fő/km² Hivatalos nyelv: szamoa (forrás: A világ országai című könyv)
• Amerikai Virgin-szigetek
• Északi Mariana-szigetek (társult állam)
• Guam A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont. Státusz: önkormányzat nélküli terület Székhely: Agana, 1140 fő Terület: 549 km² Népesség: 146 000 fő (1997)

Népsűrűség: 265,9 fő/km² Hivatalos nyelv: angol, chamorro

• Puerto Rico (társult állam)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a.[1] Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegénk 45%-a, többszöröse minden más államénak.^[4]

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 305 600 000 (2008). Korábbi adatok: 226 millió (1980), 248 millió (1990), 292 millió (2003), 300 millió (2006)
• Népsűrűség: 31 fő/négyzetkilométer
• Népességnövekedés: 0,9%. Születés: 14 születés/1000 lakos. Halálozás: 8 halálozás/1000 lakos. Migráció: 3 migráns/1000 lakos
• Gyermekvállalási ráta: 2,1 gyermek/nő
• Születéskor várható élettartam: 80 év
• Életkori megoszlás: 0-18 évesek: 27%. 19-64 évesek: 60%. 65+ évesek: 13%
• Városi lakosság aránya: 75%
• Legnépesebb városok (agglomerációval együtt): New York: 20 millió. Los Angeles: 18 millió. Chicago: 10 millió.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: angol, spanyol
• Etnikai megoszlás:

Fehér: 80%. Afro-Amerikai: 13%. Ázsiai: 4,5. Őslakos: 1%. Kettő/vagy több etnikumhoz tartozó: 1,5%. Spanyol anyanyelvű (bármely rasszhoz tartozó): 15,2%.

• Vallási megoszlás:

Protestáns: 51%. Római katolikus: 24%. Mormon: 2%. Zsidó: 1,5%. Más vallású: 1,5%.

• Népességnövekedés

Az Egyesült Államok népességnövekedése kiemelkedően magas minden másik fejlett országhoz képest. A minden évben jelentős mértékű bevándorlás mellett kedvezőek a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is kedvező értéket mutat. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. 2050-re valószínüleg megváltozik az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az Afro-Amerikaiak aránya valószínüleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentősségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több, mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint egy nőre átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol ananyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az Afro-Amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.

• Vallási háttér

Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy 2003 -as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.

[szerkesztés] Gazdaság

Az USA a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Bányászat

• feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
• vasérc: Felső-tó vidékén,
• színes- és nemesércek: Sziklás-hegység
• uránérc: Sziklás-hegység
• kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Lousiana), Alaszkában – kimerülőben
• kősó: Texas
• kén: Texas
• foszfát: Florida

[szerkesztés] Energiagazdaság

Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia felhasználása is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország. Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre-állási mutatójuk.

Nagyobb megújuló energiatermelők:

• Vízerőmű: Columbia- és Colorado-folyó • Szélerőmű: Texas • Naperőmű: Colorado

[szerkesztés] Feldolgozóipar

Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.
Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:

• vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth)
• alumínium-kohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge,
• autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City
• repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta, Seattle(Boeing)
• elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles
• kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.)
• élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City
• Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek
• Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
• Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
• A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.

Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburg is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.

[szerkesztés] Kereskedelem

A kereskedelem központja pedig New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.
Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van. Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.

• Közép – Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban)
• Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés
• Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi
• Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés
• Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással
• Kordillerák: fűszertelepek
• Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
• Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.

[szerkesztés] Érdekességek

• Jelképesen 2006. október 17-én, magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.^[2]

[szerkesztés] Források

• http://www.sulinet.hu
• BMF, Kandó Kálmán Kar
• Life Lines, pre-intermediate student's book

[szerkesztés] Irodalom

• Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)

[szerkesztés] Lásd még

• Az Amerikai Egyesült Államok elnökei
• Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma
• Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak fővárosai
• Az Amerikai Egyesült Államok irodalma

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• usa.lap.hu - linkgyűjtemény
• Az USA interaktív térképe utcakeresővel

Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak statisztikai adataival foglalkozó listák Terület szerint – Népesség szerint – Népsűrűség szerint – Az unióba való felvétel dátuma szerint Időzónák – Legnagyobb városaik – Hivatalos nyelvek – Himnuszok

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve

m·v·sz NATO (North Atlantic Treaty Organisation) Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

m·v·sz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland

m·v·sz A Csendes-óceáni Közösség tagországai Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Szamoa · Ausztrália · Cook-szigetek · Egyesült Királyság · Északi-Mariana-szigetek · Fidzsi-szigetek · Franciaország · Francia Polinézia · Guam · Hollandia · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronéziai Szövetségi Államok · Nauru · Niue · Palau · Pápua Új-Guinea · Pitcairn-szigetek · Salamon-szigetek · Szamoa · Tokelau-szigetek · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu · Wallis és Futuna