Új-Zéland
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: God Defend New Zealand | |||||
 |
|||||
| Főváros | Wellington | ||||
| Legnagyobb város | Auckland | ||||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||||
| - Államfő | II. Erzsébet új-zélandi királynő | ||||
| - Kormányzó | Anand Satyanand | ||||
| - Miniszterelnök | Helen Clark
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol (új-zélandi változat), māori | ||||
| Függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1907. szeptember 26. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 268 680 km² (73.) | ||||
| - Víz (%) | 2.1% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 4 134 200 (124.) | ||||
| - Népsűrűség | 15 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 97,59 milliárd USD (57.) | ||||
| - Egy főre jutó | 24 769 | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Új-zélandi dollár (NZD) |
||||
| Időzóna | (UTC+12) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC+13) | ||||
| Internet TLD | .nz |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | NZ | ||||
| Hívószám | +64 |
||||
|
|
|||||
Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A legközelebbi szárazföld délen az Antarktisz, északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek, és Tonga. Hivatalos nyelve az angol és a maori.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az országnév eredete
Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet Hosszú fehér felhő földjének fordítanak. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.
Az országot Hollandia Zeeland tartományáról nevezték el.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.
A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkánikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).
Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.
Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország déli részén a kontinentális éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.
Délen a középhőmérséklet télen 15°C, nyáron 25°C. Északon télen 5-10°C, nyáron 30°C.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.
Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (például kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (például kivi, takahe, pukeko, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfajta, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
| Név | Elhelyezkedése | Alapításának éve | Terület (km²) |
|---|---|---|---|
| Tongariro-Nationalpark | Északi-sziget | 1887 | 786,51 |
| Egmont-Nationalpark | Északi-sziget | 1900 | 335,34 |
| Te-Urewera-Nationalpark | Északi-sziget | 1954 | 2126,72 |
| Whanganui-Nationalpark | Északi-sziget | 1986 | 742,31 |
| Fiordland-Nationalpark | Déli-sziget | 1952 | 12 570 |
| Mount-Cook-Nationalpark | Déli-sziget | 1953 | 706,96 |
| Westland-Nationalpark | Déli-sziget | 1960 | 1175,47 |
| Mount-Aspiring-Nationalpark | Déli-sziget | 1964 | 3 555,43 |
| Arthur's-Pass-Nationalpark | Déli-sziget | 1929 | 1145 |
| Abel-Tasman-Nationalpark | Déli-sziget | 1942 | 225,30 |
| Nelson-Lakes-Nationalpark | Déli-sziget | 1956 | 1020 |
| Paparoa-Nationalpark | Déli-sziget | 1987 | 300 |
| Rakiura-Nationalpark | Stewart-szigetek | 2002 | 1500 |
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Története
Bővebben: Új-Zéland történelmeEgyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Polinéziaiak vándoroltak be 500 és 1300 között és létrehozták a maori kultúrát.
A kettős szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós. Az országot James Cook 1769-ben brit birtokká nyilvánította. 1832-től Ausztráliából igazgatták. Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt.
Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Főkormányzók és miniszterelnökök
Bővebben: Új-Zéland főkormányzóinak listája Bővebben: Új-Zéland miniszterelnökeinek listája[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Új-Zélandot 1989 óta 16 regionális tanács (regional council) alkotja, ezek környezetvédelmi, belbiztonsági és közlekedési ügyekben bírnak önálló hatáskörrel. A jelenlegi regionális tanácsok közül négy – Gisborne, Marlborough, Nelson, Tasman – egyben a hierarchikus beosztás alsóbb szintjét jelentő területi hatóság is; csakúgy, mint a kevesebb mint 800 fő által lakott Chatham-szigetek. A területi beosztás következő szintjét a 74 területi hatóság adja. Ezek határai nem minden esetben egyeznek a régióhatárokkal, így nem egy hierarchikusan egymásra épülő rendszer épült ki. A területi hatóságok hagyományosan különböző státusszal bírnak, melyeket korábban megyéknek és városoknak (counties, cities) neveztek, mai két típusuk a kerületek (district), melyekből jelenleg ötvennyolc van az országban és a városok (city), melyekből tizenöt található; a maradék egy a különleges státusszal rendelkező Chatham-szigetek. Új-Zéland területéhez tartoznak különböző távoli szigetek is, melyek nem részei egyetlen, a fent említett beosztásnak sem. Ezeket statisztikai okokból viszont besorolják az Északi- vagy a Déli-szigethez: így a Kermadec-szigetek az Északi-, a többi sziget és sziget-csoport (Antipodes-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-, Three Kings-, Snares-, Solander- és Bounty-sziget) a Déli-szigethez tartozik. A külbirtokok – Tokelau, Niue, Cook-szigetek, valamint az országhoz tartozó antarktiszi területek – Új-Zélandhoz lazábban kapcsolódó országrészek.
 |
Régió | Székhely | Terület (km²) | Lakosság(2) | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Northland | Whangarei | 13.941 | 147.600 | |
| 2 | Auckland | Auckland | 16.140 | 1.316.900 | |
| 3 | Waikato | Hamilton | 25.598 | 381.800 | |
| 4 | Bay of Plenty | Tauranga | 12.447 | 257.600 | |
| 5 | Gisborne (1) | Gisborne | 8.351 | 44.900 | |
| 6 | Taranaki | Stratford | 7.273 | 105.500 | |
| 7 | Manawatu-Wanganui | Wanganui | 22.215 | 227.100 | |
| 8 | Hawke’s Bay | Napier | 14.164 | 149.100 | |
| 9 | Wellington | Wellington | 8.124 | 456.900 | |
| 10 | Marlborough (1) | Blenheim | 12.484 | 42,300 | |
| 11 | Nelson (1) | Nelson | 445 | 45.200 | |
| 12 | Tasman (1) | Richmond | 9.786 | 45.800 | |
| 13 | Canterbury | Christchurch | 45.845 | 520.600 | |
| 14 | West Coast | Greymouth | 23.000 | 30.600 | |
| 15 | Otago | Dunedin | 31.476 | 195.000 | |
| 16 | Southland | Invercargill | 30.753 | 93.600 | |
| 17 | Chatham-szigetek (3) | Waitangi | 963 | 750 | |
|
(1) Ez a régió. |
|||||
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Új-Zéland lakossága 2006-ban 4 141 766 fő volt. A népsűrűség 15 fő/km². Több mint 1 millió ember él Aucklandon és környékén.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Új-Zéland városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország lakosságának többsége európai leszármazott. Ők főleg Nyugat-Európából érkeztek. Rajtuk kívül még élnek itt maorik (14,7%), polinézek és ázsiaiak.
A lakosság többsége keresztény. Az ország 24%-a az anglikán egyház, 18%-a a presbiteriánus egyház tagja. A lakosság 15%-a római katolikus. A kisebb egyházak is jelen vannak. Metodisták (5%), baptisták (2%).
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Új-Zéland gazdasága[szerkesztés] Általános adatok
Földje ásványkincsekben szegény (kevés arany, ezüst, feketekőszén, kőolaj, földgáz). A villamosáram 80%-át vízerőművekben, 7%-át geotermikus erőművekben állítják erő. Az ipar főként a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel (gyapjú, tej, fa). Az olcsó villamosenergiára épült alumíniumkohók az ausztrál timföldet dolgozzák fel. Az ország területének 50%-át kitevő legelők mellett az Északi-szigeten citrus-, szőlőültetvények, a nagyvárosok körül pedig zöldségtermelő gazdaságok működnek. Számottevő a halászat is.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 20 100 USD (2002-ben).
- Munkanélküliség: 5,3% (2002-ben).
- Munkaerő: 1 920 000 fő.
- Infláció: 2,7% (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 23%, szolgáltatások 69%.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Közlekedés
Bővebben: Új-Zéland közlekedése[szerkesztés] Kultúra
A maori kultúra talán leghitelesebb, belső ábrázolása volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polinéziai Társaság) akkori elnökének könyve, a Lore of the Whare-wānanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouth-ban, Új-Zélandon.
Új-Zéland kultúrájáról és szellemtörténetéről is szól Nagy Emilné dr. Göllner Mária Dialog der Hemisphären (A hemiszférák párbeszéde) c. műve, melynek csaknem teljes szövege magyarul is olvasható a Michaeliták c. kötet részeként.
Új-Zéland őslakosainak jelenkori életéről szól a nagyhatású Once Were Warriors (Egykor harcosok voltak) című 1990-es könyv, és a belőle készült, világszerte bemutatott film. A történet középpontjában egy, a városi, modern élethez nehezen alkalmazkodó maori család (hisz őseik „egykor harcosok voltak”), és annak belső konfliktusai állnak. A cselekmény a modern civilizáció, és a tradíciók ambivalens viszonyát mutatja be a szereplők küzdelmein keresztül.A maori mitológia elemeinek felhasználásával készült a 2003-ban bemutatott új-zélandi film, a Whalerider (Bálnalovas) és a hasonló című könyv. Különösen ismert A Gyűrűk Ura, az amerikai–új-zélandi film. Ez a három, külföldön leginkább ismert új-zélandi film.
[szerkesztés] Művészetek
Lásd még: Új-Zéland irodalma
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
Bővebben: Új Zéland turizmusaA természetföldrajzi tankönyv szinte minden oldala megelevenedik. Új Zéland kiterjeszkedésében, földrajzi helyzetében szinte Olaszországhoz hasonlítható, csak a déli féltekére kivetítve. A fő turista küldő országoktól nagy távolságra és a változatos vonzerőknek tulajdonítható, hogy a turisták ebben az országban tartózkodnak a legtovább. Az átlagos tartozkódási idő 19 nap, ami a világon a leghosszabbnak tekinthető. Az utazások fajlagos értéke, viszont nem kiemelkedő. Ez annak tudható be, hogy az idelátogató turisták nem a leggazdagabbak, hanem a természet és kalandkedvelők csoportjába tartoznak.
Az ország vonzerőit (például a természetet) rendkívüli módon óvják!
[szerkesztés] Sport
Az ország nemzetközileg legismertebb csapata a rögbiválogatott, becenevükön az „All Blacks”. Az elnevezés a teljesen fekete színű mezükre utal. Kimagasló eredményeik mellett nevezetesek még arról is, hogy minden mérkőzés előtt eljárnak egy rituális maori harci táncot, az. ún. „haka-t” a csapat feltüzelésére. Ezt több filmben, illetve reklámban is megörökítették már.
Új-Zéland köztudottan az extrém sportok hazája és a vadvízi evezésen vagy a bungee jumpingon kívül számtalan lehetőséget kínál a távoli ország.
Az ország legnagyobb síterepe az Északi-szigeten emelkedő Mt. Ruapehu lejtőin található. Két szomszédos síterepről van szó, nevezetesen Turoa és Whakapapa. Mind Turoa mind Whakapapa nagyjából 45 km-nyi gondosan kezelt sípálya működik. Szintén ezen a hegyen fekszik Tukino, ami már egy jóval kisebb síhely. Az Északi-sziget negyedik síterepe, Manganui "izoláltan" a sziget délnyugati csücskében helyezkedik el. Tukinohoz hasonlóan egy szintén kisebb helyről van szó. Az ország többi 20 síparadicsoma a Déli-Alpokban, azaz a Déli-szigeten található, ahol számtalan hegy emelkedik 2000, ill. 3000 m-es magasságokba. A legkedveltebb síparadicsomok Cardrona, Mt. Hutt, Treble Cone, Coronet Peak vagy éppen a The Remarkablest.
Új-Zélandon – mivel Földünk déli felén fekszik – az évszakok is pont fordítva vannak, mint Európában, így Magyarországon. A tél júniusban kezdődik, és egészen októberig eltart, ellenben az Északi-szigeten inkább júliusban kezdődik, de valamivel tovább is tart.
[szerkesztés] Filmipar
Szintén Új-Zélandon született, s ott is forgatta több nagy sikerű filmjét (többek között A Gyűrűk Ura-trilógia) a háromszoros Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró; Peter Jackson.
Új-Zélandon forgattak még 2 televíziós filmsorozatot, a Xenát és a Herkulest. E két sorozatot hiába forgatták itt, gyengéd szálakkal akkor is a görög mitológiához kapcsolódik. Új-Zélandi származású színészek közé tartozik Lucy Lawless és Karl Urban is.
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | angol neve | magyar neve | |
|---|---|---|---|
| január 1. | New Year's Day | Újév | |
| január 2. | Day after New Year's Day | Újév másnapja | |
| február 6. | Waitangi Day | Waitangi Day – nemzeti nap | |
| változó | Good Friday | Nagypéntek | |
| változó | Easter Sunday | húsvét | |
| változó | Easter Monday | húsvéthétfő | |
| április 25. | ANZAC Day | ANZAC-nap – az első világháborúban elesett katonák napja | |
| Július első hétfője | Queen's Birthday | A Királynő születésnapja | |
| október 4. hétfője | Labour Day | Labour Day – a Munka Ünnepe | |
| december 25. | Christmas Day | karácsony | |
| december 26. | Boxing Day | karácsony | |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- WANGANUI (magyar nyelvű információ Új-Zéland történelmi folyóparti városáról)
- Új-Zélandi magyar információs és közösségi portál
- Új-Zéland képekben, magyarul
- Új-Zéland, a távoli paradicsom – egy nyaralás képei
- Magyar–maori szótár
- Új-Zéland hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
|
||||||||||||||||||||
|
|||||
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||
|
|||||||
