Portugália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Portugál Köztársaság
República Portuguesa
Portugália zászlaja Portugália címere
zászló címer
Nemzeti mottó: O bem da Nação
Himnusz: A Portuguesa
Portugália fekvése
Főváros Lisszabon
Államforma köztársaság
 - Államfő Aníbal Cavaco Silva
 - Miniszterelnök Jose Sócrates


Hivatalos nyelv portugál
függetlenség a Leóni Királyságtól 
 - elismerés pápa által 1179 
Csatlakozás az EU-hoz 1986. január 1.
Terület  
 - Összes 92 391 km² (109.)
 - Víz (%) 0,5%
Népesség  
 - 2005 évi becslés 10 524 145  (75.)
 - Népsűrűség 114 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna WET (UTC0)
 - Nyári időszámítás WEST (UTC+1)
Internet TLD .pt
Nemzetközi gépkocsijel P
Hívószám +351
térkép szerkesztése

Portugália (portugálul Portugal) hazánkkal csaknem azonos területű ország, az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Egyetlen szomszédja Spanyolország. Az országot Porto kikötővárosról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek és Madeira. A portugál fennhatóság alá tartozó Makaó 1999-ben került vissza Kínához. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, EBESZ, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Portugália a Pireneusi – félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek uralják, a folyótól dél felé fekvő országrészt alföld és fennsík borítja. A partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak.

Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán részeken szőlő és citrusfélék teremnek.

A kontinentális Portugália legmagasabb pontja 1993 méter magas (Pico Torre a Serra da Estrela-ban).

[szerkesztés] Vízrajz

Portugália legnagyobb folyói: a Tejo, a Douro és a Guadiana. Északon a Minho természetes határt képez Portugália és Spanyolország között. A Mondego a legnagyobb Portugáliában eredő folyó.

[szerkesztés] Éghajlat

Fekvésének megfelelően az északi rész éghajlata enyhe, óceáni. Az éves középhőmérséklet 15 °C. A déli partvidéke azonban már mediterrán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C. A csapadék északon több, mint délen. Az évi 2500 mm csapadék nagyrészt télen hullik le. A Tejotól délre csak 500-700 mm, sőt a déli Algarve tartományban csak 450 mm az évi csapadék.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az éghajlat miatt nagyon gazdag a növényvilág. Az ország területének 40%-a erdő és 6%-a rét és legelő. Portugália területének 4,61%-a kocsánytalan tölgy, 4,11%-a paratölgy, 5%-a pinea ligetekkel borított. Főleg északon találhatók a fekete- és a maratölgyek, amelyeket gesztenyések, nyírfák és jávorfák fognak körül. Az aljnövényzet sünzanótból, páfrányból a hangából áll. A Tejotól délre a para- és az örökzöld tölgyerdők találhatók. Jellemzőek a citrus mező, mandola- és tengerifenyők, a datolyapálma valamint az Amerikából ide honosult agave és opuntia sövények Az aljnövényzetet pedig bodorrózsa, kakukkfű, levendula és rozmaring alkotja. Portugália állatvilága hasonlít Európa többi országáéhoz. Jellemző a vadkecske és a petymeg. Az északi részen védett faj a vadkecske, a szarvas, a vaddisznó, a borz, a vidra, a menyét és a rétisas. Az ország déli részén egy-két mérges kígyófaj is előfordul. A tengerben kb. 200 halfaj honos. Szívesen halásszák a kardhalat, a szardíniát, az aranydurbincsot, a makrahalat, a tonhalat és az ámbrásceteket. A tengerben élnek rákok, osztrigák, homárok, languszták, kagylók és csigák is.

[szerkesztés] Környezetvédelem

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelem

A Portugál Birodalom térképe (1415-1999). Piros-gyarmatok; Rózsaszín – felfedezések, a kereskedelmi és felségjogi hatáskör területei; Kék – tengeri felfedezések és útvonalak

A mai Portugália területe az i. e. 27-től az i. sz. 409-ig Lusitania néven a Római Birodalom provinciája volt. A 6. században a Nyugati Gót Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mórok hódították meg és ezzel megkezdődött a több száz éves muszlim uralom. A mórok kiűzése az ezredforduló táján indult meg.

A reconquista nyomán jött létre először Portugália mint egységes keresztény állam. 1143-ban I. Alfonz király hozta létre az önálló Portugál Királyságot, majd 1147-ben visszafoglalta a móroktól és fővárosává tette Lisszabont. A mai határokat 1267-ben húzták meg Portugália és Spanyolország között. A portugál gyarmatbirodalom kialakulása a 15. század elején kezdődött. 1494-ben Portugália és Spanyolország a tordesillasi szerződésben megállapodott a világ felosztásáról egymás között. A 16. századtól hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett Portugália. (Brazília, Angola, Mozambik, Makaó, Kelet-Timor). Ez volt a fénykor, amelyet hosszú hanyatlás és elszegényedés követett.

Az ország területe 1801 és 1811 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a királyi család Brazíliába menekült. Abban az időben Rio de Janeiro volt a Portugál Királyság fővárosa. 1822-ben Brazília függetlenné vált Portugáliától a Brazil Császárság kikiáltásával.

Portugáliában 1910-ben polgári forradalom söpörte el a királyságot: október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. 1926-ban katonai puccs döntötte meg a demokratikus kormányt és fél évszázados katonai diktatúra kezdődött. Salazar halála után az 1974-es vértelen portugál forradalom teremtette meg a mai demokratikus rendszert. Az új portugál kormány 1974-75-ben lemondott gyarmatairól és függetlenséget adott nekik. 1986-ban lett az Európai Unió tagja.

[szerkesztés] A nagy földrengés

Az 1755 november elsején bekövetkezett földrengés, az ezt követő szökőár, és a tűzvész a szó szoros értelmében elpusztította a portugál fővárost, és mintegy 40 ezer ember életét követelte. I. József király a kor legkitűnőbb építészeit vonta be az újjáépítési munkálatokba. A következő évtizedek során felépült új Lisszabon szebb lett, mint amilyen valaha is volt.

[szerkesztés] Kronológia

711 - a vizigótok vereséget szenvednek a muzulmán berberekkel szemben, a terület mór uralom alá kerül

1095 - Burgundiai Henrik hűbérbirtokként megkapja Portucalia grófságot

1139 - I. Alfonz felveszi a királyi címet

1248 - Algarve visszahódítása, a mórok kiűzése

1267 - [Kasztília] önálló királyságként elismeri Portugáliát

1415 - Ceuta bevétele, a gyarmati terjeszkedés kezdete

1419 - Tengerész Henrik iskolát nyit Sagresben

1494 - a tordesillas-i szerződés

1580-1640 - perszonálunió Spanyolországgal

1695 után - a brazil aranybányák fellendítik a gazdaságot

1756 - Pombal miniszter, a felvilágosult abszolutizmus

1763 - a rabszolgaság megszüntetése (a gyarmatok kivételével)

1807 - a királyi udvar Brazíliába menekül a francia megszállás elől

1822 - liberális alkotmány, alkotmányos monarchia

1831 - polgárháború a trón birtoklásért

1910 - puccs, az I. Köztársaság létrejötte

1916 - belépés az I. világháborúba az antant oldalán

1928 - a II. Köztársaság kikiáltása

1932 - tekintélyelvű diktatúra Salazar vezetésével

1949 - a NATO tagja

1955 - az ENSZ tagállama

1974 - a III. Köztársaság megszületése

1986 - belépés az Európai Közösségbe

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Aníbal Cavaco Silva portugál köztársasági elnök

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az 1976. évi alkotmány életbe lépése óta Portugália parlamentáris köztársaság. 1989–ben új alkotmányt hagytak jóvá. Az állam feje a nép által közvetlenül megválasztott államfő.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!
  • Kormány
  • Parlament
  • Bíróság

Félprezidenciális sajátosságokat mutat.

[szerkesztés] Ünnepnapok

  • január 1. Újév (Ano Novo).
  • változó Nagypéntek.
  • április 25. Portugália napja (Día de Portugal, a szegfűk forradalmának évfordulója).
  • május 1. A munka ünnepe (Día do Trabalho).
  • június 15. Camões napja, (Día do Camões) — Luís Vaz de Camões nemzeti költő halálának napja.
  • augusztus 15. Mária mennybemenetele (Assunção).
  • október 5. A köztársaság napja (Día da República).
  • november 1. Mindenszentek napja (Todos os Santos).
  • december 1. A függetlenség napja (Día do Restauração).
  • december 8. A szeplőtelen fogantatás ünnepe (Imaculada Conceição).
  • december 25. Karácsony (Natal).

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Bővebben: Portugália közigazgatása
Portugália kerületei

[szerkesztés] Politikai pártok

  • Szociáldemokrata Párt (PSD) – liberális
  • Szocialista Párt (PS)
  • Demokratikus Megújulás Pártja (PRD)
  • Szociáldemokrata Centrumpárt (CDS)
  • Kommunisták és Zöldek Választási Szövetsége (CDU)
  • Tehenek pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Népesség

Lisszabon

[szerkesztés] Általános adatok

  • A fővárosban, Lisszabonban (portugálul Lisboa) 560000 (Nagy-Lisszabonban 2,7 millió) fő él.
  • Lakosság: 10 084 000 fő.
  • Népsűrűség: 109 fő/km².
  • Népességnövekedés: -0,18%/év, tehát csökken. Korábbi adatok: 8,4 millió (1950), 9,0 millió (1970), 9,9 millió (1999).
  • Születéskor várható átlagos élettartam 76 év.
  • Csecsemőhalandóság: 5,8‰.
  • Internet felhasználók száma: 4.4 millió (2002)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Portugália városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: portugál 99%. Vallások: római katolikus 94%, egyéb 6%. Érdekesség, hogy a világon összesen 230 millió ember beszél portugálul. Portugálián kívül nyolc országban hivatalos nyelv:

  • Makaó (Kína különleges közigazgatási régiója)

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

A lisszaboni Oceanarium
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A portugál gazdaság súlya a nemzetközi kereskedelemben jóval nagyobb, mint a magyaré, hiszen az éves forgalom meghaladja a 60 milliárd dollárt, bár nem éppen kedvező, hogy a hiány 1996-ban és 1997-ben egyaránt körülbelül 10 milliárd dollárt tett ki. Ezt csak részben ellensúlyozták az idegenforgalmi bevételek (21 millió turistát fogadtak), a külföldön dolgozóktól származó hazautalások és az Európai Uniótól kapott támogatások. A teljes külkereskedelmi forgalom értéke a GDP-hez viszonyítva megközelíti a 60 százalékot, az import exportfedezettsége viszont csak körülbelül 70 százalék.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Portugália gazdasági szerkezetére jellemző a szolgáltatási szféra igen magas aránya: itt dolgozik az összes foglalkoztatott 56 százaléka. Az iparra 33 százalék, a mezőgazdaságra 11 százalék jut. Az inflációt az 1984. évi 30 százalékról (még 1990-ben is 13,4 százalék volt), a múlt évben 2 százalék alá csökkentették. A munkanélküliség rátája évek óta körülbelül 7 százalék.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A föld nagy részét a mezőgazdaság hasznosítja, az 1990-es években a gazdaság alapja volt.

  • növénytermesztés: búza, kukorica, árpa, rozs, szőlő, olíva, gyapot
  • 6. bortermelő a világon – hagyományos exportcikk a portói
  • állattenyésztés: sertés, marha, kecske
  • erdőgazdálkodás: területének egyharmada erdőség (32%), Európa botanikus kertje
  • 1. parafatermelő, a világ parafatermésének felét adja – ez is exportra kerül

A portugál mezőgazdaság - az EU támogatásai ellenére - kétségtelenül megsínylette a csatlakozást.

[szerkesztés] Ipar

  • bányászat: vasérc, wolfram, ón, kőszén, foszfát, urán, réz, kaolin
  • energiagazdálkodás: természeti kincsekben szegény, az energiát importálni kénytelenek
  • feldolgozó ipar: főleg textilipara és élelmiszeripara jelentős

Az ipar fejlődése messze elmarad a szolgáltatószektor mögött, bár kétségtelen, hogy egyes alágazatai, így mindenekelőtt az építőipar, látványos eredményekkel dicsekedhet. Nagy megrendeléseknek tett és tesz eleget, lankadatlan erővel folynak a főleg EU-pénzekből finanszírozott út- és vasútépítések, a nagy városokban felújítják a régi épületeket, és nem áll le a közművek, a hatalmas bevásárlóközpontok építése sem. Ugyancsak EU-támogatással sikerült a hagyományos portugál cipőipart korszerűsíteni. Ennek köszönhetően Portugália napjainkra az Unió második legnagyobb cipőexportőre.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Filmművészet


  • Építészet

A korai reneszánsz egyik megjelenési formája a Mánuel stílus. Az ország híres építészei: Álvaro Siza, Eduardo Souto de Moura, Diego Arruda, Mateo Fernández.

Calouste Gulbenkian
  • Képzőművészetek

A portugál festészetet az európai áramlatok követése jellemezte, legismertebb alkotók: Mário Cesariny de Vasconcelos, Luis Pinto Coelho és José Sobral de Almada-Negreiros.

  • Irodalom

A portugál irodalomban a költészet a legkiemelkedőbb. Minden idők legnagyobb portugál költői Luís de Camões és Fernando Pessoa. Prózában és drámában főleg a novelláiról híres Gil Vicente alkotott kiemelkedőt. Nobel-díjjal tüntették ki José Saramagot.

  • Filmművészet
  • Zene

Jellegzetes az érzelmes népdal, vagy népdalszerű műdal, a fado és éneklésmódja is. A legismertebb fadoénekesek Antonio Pinto Basto, Amália Rodrigues és José Manuel Alfonso Cerqueira dos Santos.

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Turizmus

Portugália leginkább a tengerparti stradjai miatt látogatott


ICEP Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal/Portugál Nagykövetség
1056 Budapest, Belgrád rkp. 26. mf. 1. Tel.: 266-5210, Fax: 266-0730

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Labdarúgás

Portugália Football Címere

A portugál bajnokság élcsapatai:

Nemzeti válogatott:

  • A Portugálok 1984-ben, 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban indultak EB-n. Eddig még nem nyerték meg egyszer sem az Európa-bajnokságot , és a Világ-bajnokságon is csak a legjobb 4-be jutottak be 2006-ban a Németországban rendezett VB-n

[szerkesztés] Ünnepek

  • Január 1, Újév napja 1
  • Február körül, változó Húshagyó kedd
  • Március 8. A nők napja
  • Március 15. Az 1848 évi forradalom és szabadságharc ünnepe 1
  • Április körül, változó Nagypéntek 1
  • Április körül, változó Húsvét 1
  • Április körül, változó Húsvét hétfő 1
  • Április 25. A felszabadulás napja 1
  • Május 1. A munka ünnepe 1
  • Június 10. Nemzeti ünnep 1
  • Június körül, változó Mennybemenetel 1
  • Június körül, változó Pünkösd 1
  • Június 24. Szent jános ünnepe 1
  • Augusztus 15. Szűz Mária mennybemenetele 1
  • Október 5. A köztársaság ünnepe 1
  • November 1. Mindszentek 1
  • December 1. Az ifjúság ünnepe 1
  • December 8. Szeplőtelen Fogantatás ünnepe 1
  • December 25. Karácsony 1
  • December 31. Az óév búcsúztatása
    1=Munkaszüneti nap

[szerkesztés] Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
  • Gudrun és Alexander Decker: Portugália (Polyglott sorozat, Pegazus Rt, Pannon Nyomda, Bp. 1993/94) ISSN 0865 0454
  • Bereznay István: Lisszabon (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1979.) ISBN 963 243 157 X
  • Géczi Zoltán- Sipos Norbert A Föld atlasza (Pannon-Literatúra Kft. 2005) ISBN 963 8610 81 6

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Portugália témájú médiaállományokat.
m·v·sz
Az Európai Unió
EU
1Kivéve Grönlandot és Feröert
m·v·sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
m·v·sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Portug%C3%A1lia”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken