Kazahsztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Қазақстан Республикасы
(Qazaqstan Respūblīkasy)
Республика Казахстан
(Respublika Kazakhstan)

zászló címer
Himnusz: Менің Қазақстаным
Főváros	Asztana
Legnagyobb város	Almati
Államforma	köztársaság
- Államfő	Nurszultan Abisuli Nazarbajev
- Miniszterelnök	Karim Kazsimkanüli Maszimov
Hivatalos nyelv	Kazah, orosz
független	Szovjetuniótól
- kikiáltása	1991. december 16.
Terület
- Összes	2 717 300 km² (9.)
Népesség
- 2001 évi becslés	15 143 704  (57.)
- Népsűrűség	6 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Tenge (KZT)
Időzóna	(UTC+4 - +6)
Internet TLD	.kz
Nemzetközi gépkocsijel	KZ
Hívószám	+7

Kazahsztán (kazahul: Қазақстан) (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) a volt Szovjetunió utódállama, a világ 9. legnagyobb területű országa.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 2 Történelem 2.1 Kazah kánság 2.2 Orosz Birodalom 2.3 Szovjetunió 2.4 Függetlenség 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.3 Közlekedés 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.1.1 Tudomány 6.2 Kulturális intézmények 6.2.1 Német színjátszás 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.4.1 Madjar törzs 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Labdarúgás 9 Ünnepek 10 Külső hivatkozások 10.1 Referenciák

[szerkesztés] Földrajz

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Kaszpi-tó határolja.

[szerkesztés] Domborzat

• A Kaszpi-tengertől az Altaj-hegységig húzódik nyugat-keleti irányban.
• Területét nagy kiterjedésű sztyeppeterületek és félsivatagok (Turáni-alföld, Kizil-kum, Kara-kum) tarkítják, a Kaszpi-tenger mentét pedig mocsarak jellemzik. Az ország keleti részén a Kazah-hátság húzódik, délről és keletről magas hegységek nyúlnak be.

[szerkesztés] Vízrajz

• Az Aral-tó vízszintje az utóbbi 30 évben 15 méterrel csökkent, mivel a tavat tápláló folyók vizét gyapotföldek öntözésére használták el. A kiszáradt tófenéken felhalmozódott só és hulladék ökológiai katasztrófát okozott.

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat erősen kontinentális, olyannyira, hogy az ország közepében, egy mérhetetlen félsivatagi alföldön, a hőmérő határértékei a téli – 50% meg a nyári +50% körül ingadoznak.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Történelem

A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott. Területén a 15. században alakult meg a kazah kánság. A kalmükökkel harcoltak, ezért orosz protekturátust kértek, mely 1730-tól 1750-ig volt érvényben. A 19. század közepétől került orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz ASZSZK néven Szovjet-Oroszországhoz. Nevét 1925-ben változtatták Kazah ASZSZK-ra. 1936-tól a Szovjetunió tagköztársasága volt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott a FÁK-hoz.

Lásd még: a Szovjetunió története

[szerkesztés] Kazah kánság

Kazahsztán a kőkor óta lakott: éghajlata és domborzata a nomád állattartás számára a legkedvezőbb. Lehetséges, hogy az itteni tágas sztyeppéken háziasították a lovat. Ősi városai hosszú ideig a keletet nyugattal összekötő Selyemút fontos megállóhelyei voltak. Tartósabb állam csak a XIII. század eleji mongol hódítással keletkezett. A mongol birodalomban közigazgatási egységet szerveztek itt, ebből fejlődött ki a Kazah Kánság.

Történelmi periódusokon keresztül a hagyományos nomád élet, az állattenyésztésen nyugvó gazdaság dominált a sztyeppen. A XV. századtól kezdve alakult ki a török törzsek között a különálló kazah öntudat. A folyamat a XVI. század közepére különálló kazah nyelvet, kultúrát és gazdaságot eredményezett. A régióban folyamatos volt az összeütközés a bennszülött kazah emírek és a délről szomszédos perzsa nyelvű népek között. A korai XVII. századra a Kazah Kánság a törzsi vetélkedés színtere lett és gyakorlatilag felosztották a népet Nagy, Középső és Kis Hordára (jüz). Politikai széttagolódás, törzsi vetélkedés, az országon átvezető nyugat-keleti kereskedelmi utak jelentőségének csökkenése meggyengítette a Kazah Kánságot.

A XVII. században a kazahok az ojrátokkal, a nyugati mongol törzsek szövetségével harcoltak, akik a dzsungárokkal együtt egyre agresszívebbek lettek. A XVIII. század elején ért a Kazah Kánság hatalmának csúcsára. Ebben az időszakban a Kis Horda részt vett a dzsungárok elleni 1723-1730-as győztes háborúban. Ezt a dzsungárok "nagy katasztrófának" nevezett betörtése előzte meg a kazah területekre. A kazahok ugyanakkor folyamatosan szenvedtek a volgai kalmükök portyáitól.

[szerkesztés] Orosz Birodalom

A XIX. században az Orosz Birodalom terjeszkedése közben behatolt Közép-Ázsiába. A cár uralma alá hajtotta a mai Kazah Köztársaság területét. Oroszország kiépítette közigazgatását, katonai helyőrségeket, laktanyákat épített, hogy megerősítse jelenlétét Közép-Ázsiában. Az első orosz támaszpont, Orszk 1735-ben épült. Oroszország az orosz nyelv használatát erőltette minden iskolában és kormányzati szervezetben. Az orosz törekvések rendkívüli ellenszenvet váltottak ki a kazah népben, és az 1860-as években sok kazah ellenállt az orosz megszállásnak, leginkább azért, mert az a hagyományos nomád életmód és az állattenyésztésen alapuló gazdaság megszűnését jelentette, melynek nyomán a kazah törzsek egy részét nagyon gyorsan elérte az éhínség. Az 1800-as évek végén kialakuló kazah nemzeti mozgalom a hazai nyelv és identitás megőrzéséért harcolt, ellenállt az Orosz Birodalom asszimiláló törekvéseinek.

Az 1890-es évektől nagyszámú szláv telepes telepedett be a mai Kazahsztán területére. A telepesek száma különösen gyorsan nőtt azután, hogy átadták 1906-ban az Orenburgból Taskentbe vezető vasútat. A földért és a vízért az újonnan érkezők és a kazahok versenyeztek egymással. Ez a kazahok körében erős ellenszenvet váltott ki a gyarmati uralommal szemben a cári rendszer utolsó éveiben. 1916-ban sorozatos felkelések törtek ki. A kazahok orosz és kozák falvakat támadtak meg, válogatás nélkül ölték az ott találtakat. Az oroszok könyörtelenül visszavágtak. A katonák 300.000 kazahot űztek a hegyek közé vagy Kínába. Amikor a következő évben nagyjából 80.000 visszatért közülük, sokakat lemészároltak a cári erők. Az 1921-22-es éhínség idején milliónyi kazah halt éhen.

[szerkesztés] Szovjetunió

Az Orosz Birodalom összeomlását követő zűrzavarban rövid ideig fennállt egy autonómia, de számos lázadás brutális elnyomása után a kazahokat hamar szovjet uralom alá vetették. A szovjetek elnyomták a hagyományos elitet, az 1920-as évek végén és az 1930-as években erőszakkal kollektivizáltak, tömeges éhezést és nyugtalanságot váltva ki ezzel. 1926 és 1939 között a kazah lakosság 22%-kal csökkent az éhezés, az erőszak és a kivándorlás miatt. Az 1930-as években sok kazah értelmiségit végeztek ki, részint az általános elnyomás részeként, részint a kazah öntudat és kultúra módszeres elnyomása céjából. A szovjet uralom megszilárdulása után a kommunista apparátus folyamatosan dolgozott Kazahsztán teljes betagolásán a szovjet rendszerbe. 1936-ban Kazahsztán szovjet köztársaság lett.

Az 1930-as és 1940-es években Kazahsztánból képzett emberek milliói távoztak a Szovjetunió más részébe. Sokakat erővel telepítettek át Szibériába vagy Kazahsztán más vidékére, hogy megfosszák őket etnikai örökségüktől és hitüktől. Áldozatai is bőven voltak ennek az áttelepítésnek. Azok is sokan voltak, akiket helyben internáltak a legnagyobb szovjet munkatáborokba. A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság öt nemzetiségi hadosztály felállításával vett részt a Szovjetunió II. világháborús erőfeszítésében. Közben a háborús erőfeszítések támogatására erőteljes iparosítás indult és bányákat nyitottak. Amikor Sztálin meghalt, Kazahsztán gazdasága még a mezőgazdaságon alapult. 1953-ban Nyikita Hruscsov nagyratörő "szűzföld" programjának célja a nomádok legelőiből a Szovjetunió fő gabonatermő vidékének kialakítása volt. Vegyes eredménnyel zárult. A későbbiekben a Leonyid Brezsnyev idején folyt modernizáció felgyorsította a mezőgazdaság fejlődését, de Kazahsztán lakosságának nagy része még mindig állattenyésztésből él. 1959-ben a lakosság 30%-a kazah, 43%-a viszont orosz volt.

A szovjet társadalomban fokozódó feszültségek az 1980-as években politikai és gazdasági reformokat kényszerítettek ki. Kazahsztánban nagyon fontos tényező volt Lavrentyij Berija döntése 1949-ben, hogy Kazahsztán területén, Szemipalatyinszkban (ma Szemej) telepítik az atomkísérleti terepet. Ennek generációkkal később is katasztrofális környezeti és biológiai hatásai voltak, ami fokozta a kazahok dühét a szovjet rendszerrel szemben. 1986. decemberében fiatal kazahok tömegtüntetésen tiltakoztak a Kazah Kommunista Párt kazah nemzetiségű első titkára leváltása ellen. Helyére orosz nemzetiségű, Oroszországból érkezett titkárt állítottak. A kormány erői elnyomták a nyugtalanságot, néhány embert megöltek, sok tüntetőt bebörtönöztek. A szovjet uralom utolsó napjaiban az elégedetlenség fokozódott és ki is fejeződhetett Mihail Gorbacsov glasznoszty politikája miatt.

[szerkesztés] Függetlenség

Kazahsztán 1990. októberében szuverén köztársasággá nyilvánította magát a Szovjetunión belül. 1991. augusztusában Moszkvában puccskísérlet volt. Ezt követően szétesett a Szovjetunió, Kazahsztán 1991. december 16-án kiáltotta ki függetlenségét.

A függetlenség utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt még a szovjet stílusú gazdaság és politikai monopólium. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába. 2000. óta jelentős gazdasági növekedés zajlik az országban. Nagy kőolaj, földgáz, ásványkincs készletet tártak fel.

Viszont 1991. óta nem lett az országban demokrácia. 2007. júniusában a kazah parlament elfogadott egy törvényt, melynek értelmében Nurszultan Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársaság elnök minden jogosítványát. Joga van kijelölni utódját. Nem lehet ellene bűnügyi vizsgálatot folytatni, befolyása alatt áll a bel- és külpolitika. Vagyis gyakorlatilag örökös elnök. Hatalmának tíz éve alatt Nazarbajev ismételten cenzúrázta a sajtót a személyiségi jog védelmének önkényes értelmezésével, blokkoltatta az ellenzéki weboldalakat, betiltotta a vahabita szektát, az Amnesty International bírálta azért, mert gyakran végeztek ki embereket statáriális tárgyalás után és a rossz börtönviszonyokért. Nazarbajev elutasította, hogy Kazahsztán 14 tartományának kormányzóit válasszák, inkább ő nevezi ki őket.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország államformája köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országban 14 régió (Облыс / Oblisz, többesszám: Облыстар / Oblisztar) és 3 város van.

Kazahsztán régiói

Régió	Főváros
Aqmola (Ақмола)	Kökşetaw (Көкшетау)
Aqtöbe (Ақтөбе)	Aqtöbe (Ақтөбе)
Almatı (Алматы)	Taldıqorğan (Талдықорған)
Atıraw (Атырау)	Atıraw (Атырау)
Nyugat-Kazahsztán / Batıs Qazaqstan (Батыс Қазақстан)	Oral (Орал)
Jambıl (Жамбыл)	Taraz (Тараз)
Qarağandı (Қарағанды)	Qarağandı (Қарағанды)
Qostanay (Қостанай)	Qostanay (Қостанай)
Qızılorda (Қызылорда)	Qızılorda (Қызылорда)
Mañğıstaw (Маңғыстау)	Aqtaw (Ақтау)
Dél-Kazahsztán / Oñtüstik Qazaqstan (Оңтүстік Қазақстан)	Şımkent (Шымкент)
Pavlodar régió (Павлодар)	Pavlodar (Павлодар)
Észak-Kazahsztán / Soltüstik Qazaqstan (Солтүстік Қазақстан)	Petropavl (Петропавл)
Kelet-Kazahsztán / Şığıs Qazaqstan (Шығыс Қазақстан)	Öskemen (Өскемен)

Városok:

• Алматы (Almatı) (Alma-Ata)
• Астана (Astana) (Asztana)
• Байқоңыр (Bayqoñır) (Bajkonur)

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 15 233 244 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 6 fő/km2
• Népességnövekedés: 0,33% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 61 év, nők 72 év (év)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 23%, 15-64 éves 68,8%, 65 év feletti 8,2%
• Városi lakosság aránya: 61%
• Írástudatlanság: 1,6%

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: kazah, orosz
• Népek: kazah 59,2%, orosz 25,6%, ukrán 2,9%, német 1,4%, üzbég 2,9%, tatár 1,5%, ujgur 1,5%, egyéb 5% (2006)
• Vallások: szunnita muszlim 47%, orosz ortodox 44%, protestáns 2%, egyéb 7%
• Írásrendszer: cirill ábécé

A Szovjetunió felbomlása óta a kazahok aránya a népességen belül növekszik, míg a betelepült oroszok és ukránok száma csökken. Legjelentősebb az orosz nemzetiségűek visszaszorulása. Míg kilencvenes évek elején a lakosság 36%-a volt orosz nemzetiségű, addigra napjainkra arányuk egyes források szerint 23%-ra csökkent a nagyarányú, Oroszországba való visszatelepülés miatt.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Jelenleg gyermekenként 24000 KZT (36.000 Ft) a családi pótlék, de csak egy évig jár, utána csak 4000 KZT (6000 Ft) a gyerek iskolába (főiskola) járásáig. A gyerekeket egy éves kora után bölcsődében lehet elhelyezni vagy a nagyszülőkre bizni. A nyugdíj 20.000-30.000 KZT (30.000-45.000 Ft) kenyér 100 KZT/kg , étolaj 400 KZT/liter, cukor 300 KZT/kg, benzin 80 KZT vodka 150-2000 KZT, sör 100 KZT.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Munkahelyek föleg az olajiparban, ott a legmagasabbak a fizetések 70.000-140.000 Tenge, de egyre több külföldi cég telepedik le az országba, és természetesen a helyi cégek de ott alacsonyabbak a bérek.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

• Főbb ásványkincsei: a réz, a bauxit és a kőolaj.
• Növénytermesztés: gyapot, búza, szőlő
• Állattenyésztés: juh, kecske, teve
• ipar: kőolaj-finomítás, színesfém-kohászat, textilipar.

[szerkesztés] Közlekedés

Kazahsztánban 13 601 km hosszú a vasúthálózat. A közúthálózat hossza 81 331 km. Ezenkívül 28 repülőtér és 5 kikötő van az országban.Az országban sok taxi közlekedik és olcsó,viszont kevés kerékpárt látni.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az általános iskolák 8-10 évesek, de a 10 után lehet főiskolába jelentkezni. A tanárok fizetése az átlagfizetések 50%-a. A főiskolák fizetősek, 120.000-150.000 Tenge (180000-225000Ft) tanévenként.

[szerkesztés] Tudomány

Bajkonur (kazahul Байқоңыр, oroszul Байконур) város mellett található a világ egyik legnagyobb rakétaindító komplexuma, a Bajkonur Űrközpont, amelynek 6000km²-es körzetét 1995-ben húsz évre Oroszország vette bérbe. Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács 2004. június 8-án ratifikálta a Bajkonur 2050-ig történő további bérléséről szóló megállapodást. ^[1]

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Német színjátszás

Kazahsztán ázsiai ország, ám számos európai eredetű kisebbség élőhelye is. A II. világháború elején felszámolt Volgai Német Autonóm Köztársaság lakóinak többségét a szovjet hatóságok ide deportálták (a többiek Nyugat-Szibériába, ill. az Altáj vidékére kerültek). Ma az ország északi területén becslés szerint mintegy 250.000 német él, közülük mintegy 3000 a régi fővárosban Alma-Atában. Hivatásos színházuk a Deutsches Schauspielhaus (Német Színház), Alma-Atában.

A színház előzménye az Engelsben, a Volgai Német Autonóm Köztársaság fővárosában 1930-ban létesített színház, melyet amatőrökkel alapítottak, ám a továbbiakban hivatásos körülmények között működött. Piscator, aki filmforgatás miatt utazott ide, rendkívül lesújtóan nyilatkozott a szakmai és a nyelvi színvonalról. 1936-ban az egész társulatot a moszkvai Malij Tyeatrba rendelték fel továbbképzésre. A színház 1941-ig működött, mikor a volgai német autonómiát felszámolták, lakosait (köztük éppúgy a színház dolgozóit, mint közönségét) Kazahsztánba, és más ázsiai köztársaságokba deportálták.

A németek színháza itt 1980-ban jöhetett ismét létre, ezúttal már hivatásos, a moszkvai Scsepkin Akadémián végzett (szakmai gyakorlatukat a moszkvai Malij Tyeatr-ban végezték) kisebbségi színészekkel, ekkor a Karaganda melletti Temirtauban alapították Republikanisches Deutsches Schauspieltheater (Köztársasági Német Játékszín) néven, innen 1990-ben költözött át az intézmény Alma-Atába. Temirtaui nyitódarabja Alexander Reimgen „Die Ersten” („Az elsők”) c. műve volt. 1987-től kapott engedélyt a társulat kelet-németországi kapcsolatfelvételre, első nyugat-németországi turnéjukat 1989-ben engedélyezték. 1990-ben került sor első ízben nyugati társulat vendégjátékára Alma-Atában (Residenztheater, München), ami a feljegyzések szerint katartikus hatást okozott, nem is csupán az esztétikai élmény okán.

Ma a színház egy 100 férőhelyes belvárosi volt moziépületben játszik (ez komoly vívmánynak számít a korábbi alkalmatlan külvárosi épület után), repertoárján elsősorban német és orosz klasszikusok, de kortárs darabok, sőt helyi német szerzők művei is szerepelnek, ezek mellett folkórműsorok is (Brauchtumspflege). Ma a színháznak 20 színésze van, akik közül egyik sem anyanyelvű. Az utóbbi évadok jellemző ea voltak: "Lady Milford aus Almaty", "Deutsch, als Fremd", "Kalifornisches Pferdchen", "Macbeth". A színház kivándorló színészek rajait bocsátotta ki, innen „származtak el” a Russland-deutsches Theater, Niederstetten (Baden-Württemberg) és az atheater, Münster tagjai is.

A német színház első növendékeit még a moszkvai Scsepkin Színművészeti Főiskola képezte, 1975-ben és 1976-ban indítottak itt egymás után két német kisebbségi osztályt, összesen 40 hallgatóval, képzésük azonban orosz nyelven zajlott, a helyzetet súlyosbította, hogy a növendékek dialektust (sőt egymástól eltérő dialektusokat) beszéltek. Ma képzésük Alma-Atában, a Deutsche Theaterakademieben zajlik, mely 1992-ben egyesületi körülmények között létrejött intézmény, a 2000-es évek elején 25 hallgatója volt.

A németországi "ifa” és más szervek támogatása nélkül működésképtelen lenne. Az első végzett osztály valamennyi tagja kivándorolt. (Nem minden évben indul új évfolyam.) Az akadémia növendékei ma már zömmel nem németek, sőt nyelvtudásuk is hiányos.

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Madjar törzs

Az ország északkeleti részén (saját legendáik szerint közel 1500 éve) él a madjarok törzse. A szétszórt, laza településformákon kb. 2000 család tartja magát madjarnak, bár nyelvük már kazah. Az utóbbi évtizedeket leszámítva nem tudtak arról, hogy rokon népeik lehetnek. A 90-es években (magyar kutatók közreműködésével) elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a génmarkerek kontrollcsoportokkal történt összehasonlító vizsgálatai alapján az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban.

2007. július 4-8-ig rendezték meg Arkalikban a Kurultajt (madjar törzsi gyűlés), amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően, július 10-én a madjar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről.^[2]

A korábbi kapcsolatfelvétel folytatása a 2008. augusztus 8 - augusztus 10-éig megrendezésre kerülő magyarországi (Kunszentmiklós, Bösztörpuszta) Kurultaj, amelyen számos hagyományőrző csoport mellett Kazahsztán madjar törzsének képviselői is részt vesznek. ^[3]

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Kazahsztáni sportolók összesen 9 aranyérmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 5-öt ökölvívásban és két alkalommal nekik ítélték a legtechnikásabb ökölvívónak járó Val Barker-díjat.

Kazahsztán olimpiai bajnokai:

• 1996. – Vaszilij Zsirov (ökölvívás), Alekszandr Parigyin (öttusa), Jurij Melnyicsenko (birkózás)
• 2000. – Olga Sisigina (100 méteres gátfutás), Bekzat Szattarhanov (ökölvívás), Jermahan Ibraimov (ökölvívás),
• 2004. – Baktijar Artajev (ökölvívás)
• 2008. – Bakit Szarszekbajev (ökölvívás), Ilja Iljin (súlyemelés)

A kazah ökölvívók az amatőr ökölvívó-világbajnokságokon 6 aranyérmet szereztek. Világbajnokok:

• Bolat Zsumadilov (1999)
• Gennagyij Golovkin (2003)
• Galib Zsafarov (2003.)
• Jerdosz Zsanabergenov (2005)
• Szerik Szapijev (2005., 2007).

[szerkesztés] Labdarúgás

2008. Kazah Super Leauge csapatai:

• FC Aktobe
• FC Almati
• FC Asztana
• FC Atyrau
• FC Irtis Pavlodar
• FC Ekibasztuzec
• FC Kajrat Almati
• FC Kajszar
• FC Kazakhmis
• FC Megasport
• FC Ordabaszi
• FC Sahtyor Karaganda
• FC Tobol Kosztanaj
• FC Vosztok
• FC Jeszil Bogatir
• FC Zsetiszu

Az elmúlt évek bajnokai és dobogósai:

• 2007.:1.FC Aktobe 2.FC Tobol 3.FC Sahtyor
• 2006.:1.FC Asztana 2.FC Aktobe 3.FC Tobol
• 2005.:1.FC Aktobe 2.FC Tobol 3.FC Kajrat Almati
• 2004.:1.FC Kajrat Almati 2.FC Irtis Pavlodar 3.FC Tobol

[szerkesztés] Ünnepek

Nemzeti ünnepek:

• Újév (január 1.)
• Nemzetközi Nőnap (március 8.)
• Nawruz (Tavaszi Napéjegyelőség) (március 21.)
• május 1.
• a Győzelem Napja (május 9.)
• a Függetlenség Napja (október 25.)
• a Demokrácia Napja (december 16.)

Vallási ünnepek:

• Corban Fesztivál (december 10., az Iszlám naptár szerint)

Az arab "cordan" szó "áldozat bemutatás"-t jelent. Mikor elérkezik ez a nap, a kazahok ökrök vagy birkát ölnek áldozatként, szórakoztatják vendégeiket, és megajándékozzák barátaikat, rokonaikat.

• Böjt-végi Fesztivál (Lesser Bairam) a muszlimok szent hónapjának, a Ramadan-nak utolsó napja. Az iszlám szokások szerint szeptemberben (iszlám naptár szerint) minden felnőtt kazahnak tartózkodnia kell az evéstől és ivástól napkeltétől napnyugtáig. Ezen hónap kezdete és vége attól függ, mikor jelenik meg az újhold. Mikor a böjt véget ér, vidám ünnepség veszi kezdetét.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kazahsztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Kazahsztán térkép

[szerkesztés] Referenciák

m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Svalbard Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Szuverén Máltai Lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

m·v·sz Ázsia országai   Dél-Ázsia Afganisztán · Banglades · Bhután · India · Irán · Maldív-szigetek · Nepál · Pakisztán · Srí Lanka   Délkelet-Ázsia Brunei · Fülöp-szigetek · Indonézia · Kambodzsa · Kelet-Timor3 · Laosz · Malajzia · Mianmar · Szingapúr · Thaiföld · Vietnam   Délnyugat-Ázsia Arab Emírségek · Azerbajdzsán2 · Bahrein · Ciprus1 · Grúzia2 · Irak · Irán · Izrael · Jordánia · Jemen · Katar · Kuvait · Libanon · Omán · Örményország1 · Szaúd-Arábia · Szíria · Törökország2   Észak-Ázsia Oroszország2   Kelet-Ázsia Dél-Korea · Észak-Korea · Kína (Hongkong, Makaó) · Japán · Mongólia   Közép-Ázsia Kazahsztán2 · Kirgizisztán · Tádzsikisztán · Türkmenisztán · Üzbegisztán Függő területek Akrotíri és Dekélia1 · Karácsony-sziget · Kókusz (Keeling)-szigetek Vitatott státusú területek Abházia2 · Dél-Oszétia1 · Észak-Ciprus1 · Hegyi-Karabah1 · Palesztina · Tajvan 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják