Államforma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Államformának nevezik a hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amely együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kormányforma
A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet monarchia és köztársaság.
[szerkesztés] Monarchia
Bővebben: MonarchiaHa az uralmat egy személy gyakorolja (király, sah, császár, emír, sejk, szultán, herceg, pápa stb.), aki hatalmát örökléssel vagy választással kombinált örökléssel szerzi és haláláig uralkodik.
- Abszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik:
- Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek:
- Parlamentáris monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik protokolláris szerep, hatalmon van, de nem kormányoz:
[szerkesztés] Köztársaság
Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja.
- Parlamentáris, ha a köztársaság elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.
- Félprezidenciális, ha a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit népszavazással választanak meg:
- Prezidenciális, ha a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg:
.svg&filetimestamp=20061011034812){kind=small}
.svg&filetimestamp=20080820225204){kind=small}
.svg&filetimestamp=20060806014156){kind=small}
- Egyéb köztársaság:
- Teokratikus köztársaság, ha megválasztott szervek felett egy vallási szerv vétójoggal rendelkezik. A kormány, a parlament és az elnök egyaránt alá vannak vetve ennek a vallási legfelsőbb szervnek:
- Kommunista állam ("szocialista népköztársaság"), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben az alkotmány kimondja a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista párt vezető testületei a hatalom birtokosai. Az egyéb szervek (kormány, parlament, elnök) a kommunista párt vezető testületei által meghozott döntések végrehajtói:
- Egyéb (katonai és más diktatúra), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben katonai diktatúra vagy olyan egyéb rendszer működik, melyben a hatalom birtokosa egyetlen szervezet:
Legfőbb állami szervek:
- Küldöttgyűlés
- Parlament (Magyarországon az Országgyűlés)
- Kormány
- Legfelsőbb Bíróság
- Alkotmánybíróság
- Legfőbb Ügyészség
- Számvevőszék
[szerkesztés] Államszerkezet
Az állam mint egész és részei, valamint a részek egymás közötti viszonyának rendszerét fejezi ki. Fontos jellemzője: centralizáltság és decentralizáltság, ez mutatja, hogy az egyes részek milyen fokú önállósággal rendelkeznek.
- Centralizáltság: az egyes részek önállósága csökken
- Decentralizáltság: az egyes részek önállósága nő
[szerkesztés] Csoportosítás
- Föderatív, ha több állam egyesüléséből olyan új állam keletkezik, amely a szuverenitásból eredő jogosítványokat a lehető legmagasabb szinten gyakorolja, de a tagállamok többé-kevésbé megtartják az önállóságukat. Lehet területi alapú vagy nemzeti alapú.
Jelenlegi föderatív államok: 
Amerikai Egyesült Államok, 
Argentína, 
Ausztrália, 
Ausztria, .svg&filetimestamp=20081230001247){kind=small}
Belgium, 
Bosznia-Hercegovina, 
Brazília, 
Comore-szigetek, 
Egyesült Arab Emirátusok, 
Etiópia, 
India, 
Irak, 
Kanada, 
Malajzia, 
Mexikó, 
Mikronézia, 
Németország, 
Nigéria, 
Oroszország, 
Pakisztán, 
Saint Kitts és Nevis, 
Spanyolország 
Svájc, 
Szudán, .svg&filetimestamp=20070929062146){kind=small}
Venezuela.
- Unitárius, ha az államon belül nincsenek olyan részek, amelyek az önálló államiság jegyeivel rendelkeznek (jegyek: terület, népesség, főhatalom). Ilyen az összes többi állam.
- Történelmi:
- Perszonálunió ha két vagy több államnak közös államfője van.
- Reál unió ha a két vagy több állam közös államfőjén kívül létrejönnek közös szervek a közös ügyek intézésére.
- Konföderáció: államok szövetsége, de nem jön létre új állam, csak több állam egyesül, a megállapodás gazdasági, politikai és kulturális, a célok hatékonyabb megvalósulása céljából.
