Csehország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Cseh Köztársaság
Česká republika

zászló címer
Nemzeti mottó: Pravda vítězí (csehül: Az igazság győzedelmeskedik)
Himnusz: Kde domov můj
Főváros	Prága é. sz. 50° 05′ 00’’, k. h. 14° 28′ 00’’50.0833333333, 14.4666666667
Államforma	parlamentáris köztársaság
- Köztársasági elnök	Václav Klaus
- Miniszterelnök	Mirek Topolánek
Hivatalos nyelv	Cseh
Függetlenség	1993. január 1.
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	78 866 km² (115..)
- Víz (%)	2%
Népesség
- 2008-es évi becslés	10 220 911  (78.)
- 2001-es évi népszámlálás	10 230 060
- Népsűrűség	129,5 fő/km²
GDP	2006
- Összes	198,976 milliárd dollár (45.) PPP: 236 536 millió dollár
- Egy főre jutó	19897 dollár (36.) PPP: 25 346 dollár
HDI (2003)	0,874 (31..) – magas
Pénznem	Cseh korona (CZK)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.cz
Nemzetközi gépkocsijel	CZ
Hívószám	+420
Az Európai Unió és a NATO tagja.
Németország Lengyelország Szlovákia Magyarország Ausztria M o r v a o r s z á g B   o   h   é   m   i   a S z i l é z i a PRÁGA Děčín Liberec Ústí nad Labem Plzeň Hradec Králové Ostrava Brno Olomouc České Budějovice Duna Elba Sněžka térkép szerkesztése

Csehország, illetve hivatalos nevén a Cseh Köztársaság (csehül Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk.)

Csehország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, az ENSZ-nek.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Környezetvédelem 2 Történelem 2.1 Csehország 1918 előtt 2.2 Csehszlovákia része 2.3 A Cseh Köztársaság 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 3.6 Közlekedés 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 6 Oktatási rendszer 6.1 Egyetemek 7 Kultúra 7.1 Kulturális intézmények 7.2 Művészetek 7.3 Hagyományok 7.4 Gasztronómia 8 Sport 9 Ünnepek 10 Külső hivatkozások 11 Források

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – például Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

[szerkesztés] Vízrajz

Morvaország fő folyói a Morva és az Odera. Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek: a Balti-tengerbe, az Északi-tengerbe és a Fekete-tengerbe. De van más folyója is mint például az Elba és a Moldva(Vltava).

[szerkesztés] Éghajlat

Csehország éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 8 °C. Februári középhőmérséklet 0,5 °C, a júniusi 18,6 °C, míg a júliusi 20 °C.

Prágában az évi csapadékmennyiség 508 mm.

[szerkesztés] Környezetvédelem

Csehország nemzeti parkjai:

• Krkonošský národní park, területe: 363 km² (1963), Liberecký kraj, Královéhradecký kraj
• Národní park Podyjí, területe: 63 km² (1991), Jihomoravský kraj
• Národní park Šumava, területe: 685,2 km² (1991), Jihočeský kraj, Plzeňský kraj
• Národní park České Švýcarsko, területe: 79 km² (2000), Ústecký kraj

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikkek: Csehország történelme, Csehszlovákia

[szerkesztés] Csehország 1918 előtt

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf - IV.(Kun) László magyar király segítségével - 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Császárság, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak — később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése.

Csehország a XV. századtól kezdve a Habsburgok birodalmának része lett. Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A XIX. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt. Lásd még: Csehország uralkodóinak listája

[szerkesztés] Csehszlovákia része

A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az I. világháborúban összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak jelentős német, magyar, lengyel és rutén nyelvű kisebbséggel. Mivel nem biztosítottak semmiféle területi politikai autonómiát e kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja. Adolf Hitler e körülményt használta ki és Konrad Heinlein Szudétanémet Nemzeti Szocialista Pártjának támogatásával megszerezte a nagyrészt német nyelvű Szudétavidéket az 1938-as müncheni egyezménnyel. Lengyelország magához csatolta a lengyelek által lakott Český Těšín környékét. Magyarország az első bécsi döntés nyomán Szlovákia és Kárpátalja egy részét kapta meg.

Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték "Cseh-Szlovákiára". Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh-Morva Protektorátust. A Protektorátus a Harmadik Birodalom része volt, elnöke és miniszterelnöke a náci birodalmi protektor alárendeltje volt. Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én kinyilvánította függetlenségét, de ugyanaznap megszállta Magyarország és másnap saját területéhez csatolta. A németek körülbelül 390 000 csehszlovák állampolgárt, közte 83 000 zsidót megöltek vagy kivégeztek, százezreket küldtek börtönbe, koncentrációs táborba vagy kényszermunkára. Prágától északra Terezinben német koncentrációs tábor működött. A náci megszállás elleni cseh ellenállási mozgalom legnevezetesebb tette Reinhard Heydrich náci vezető meggyilkolása volt Prága elővárosában 1942. május 27-én. A száműzetésben működő csehszlovák kormány és hadserege a szövetségesek oldalán harcolt (Nagy-Britanniában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Szovjetunióban). A megszállás 1945. május 9-én ért véget a szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel.

1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, mintegy 2 700 000 embert, áttelepítettek Németországba és Ausztriába. Ekkoriban németek ezreit börtönözték be, küldték büntetőtáborba vagy kényszermunkára. 1945 nyarán több tömeggyilkosság volt. Mintegy 250 000 német maradhatott. Ők a nácikkal szembeni ellenállás aktív résztvevői voltak, illetve nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. Később többségük emigrált. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az úgynevezett Beneš-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és máig terhelik egyfelől Csehország és Szlovákia, másfelől Németország és Magyarország viszonyát.

A szovjetek által szervezett népszavazás eredményeként Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli Területe.

Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt a Csehszlovák Kommunista Párt népszerűsége. Ennek oka volt a csalódás Nyugatban a müncheni egyezményben játszott szerepe miatt és az általános szovjetbarát érzelem azon szerep miatt, amit a németek alóli felszabadításban játszottak. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb párt a csehszlovák parlamentben. Gyorsan konszolidálódtak a viszonyok. Döntő lépés történt 1945 februárjában. Az akkori eseményeket a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek nevezik. A kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést Prága kulcsfontosságú létesítményei fölött és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult.

A következő ötvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt a keleti blokkon belül. A társadalomban jelentős átalakulás történt. A kommunista kormány teljesen államosította az árutermelést és bevezette a tervgazdaságot. A gazdaság gyorsan nőtt az 1950-es és 1960-as években, lassabban az 1970-es években és növekedési problémákba ütközött az 1980-as években. Az 1950-es években rendkívül elnyomó politika érvényesült (számos kirakatpert rendeztek), valamivel nyitottabb és toleránsabb az 1960-as években. Ennek csúcspontja az 1968-as prágai tavasz volt Alexander Dubček vezetésével, amikor megpróbálták létrehozni az "emberarcú szocializmust" és közel kerültek a politikai pluralizmus bevezetéséhez. Ennek erőszakkal vetett véget a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i bevonulása. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.

[szerkesztés] A Cseh Köztársaság

1989 novemberében a békés "bársonyos forradalomban" Csehszlovákia visszatért a demokráciához. A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-ig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően, akik Csehországot választották. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi négyek tagja (eredetileg nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként), 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Csehország parlamentális köztársaság

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország államfője jelenleg Vacláv Klaus. Az államfőt a parlament választja meg. A parlament két Házból áll. A hivatali ideje 5 évre szól.

A Cseh Köztársaság jogalkotó testülete a parlament. A parlamenti képviselők vagy képviselőcsoportok, a szenátus, a kormány és a regionális hatóságok javaslatokat tehetnek új törvényekre, illetve a meglévő törvények módosítására. Az állami költségvetésre, illetve a nemzeti számlák zárolására vonatkozóan csak a kormány terjeszthet elő törvényjavaslatot, és az ilyen törvények elfogadásáról csak a képviselőház dönthet. A kormánynak azonban joga van minden javasolt törvénnyel (törvénytervezettel) kapcsolatban kifejezni véleményét. A törvényjavaslatokat először a képviselőház vitatja meg, illetve szükség szerint módosítja. A törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű többsége szükséges. A képviselőház elnöke a törvényjavaslatot a szenátus elé terjeszti, melynek mindössze 30 nap áll rendelkezésére a törvényjavaslat megvitatására. Ennek az időszaknak a végére a szenátusnak el kell fogadnia, el kell utasítania, vagy módosítva vissza kell küldenie a törvényjavaslatot a képviselőháznak. Ha a szenátus elfogadja a törvényjavaslatot, vagy úgy dönt, hogy nem vitatja meg, akkor a törvényt elfogadottnak kell tekinteni, és továbbítani kell aláírásra a köztársasági elnöknek.

Csehországban a parlament kétkamarás; a Képviselőházból (200 fő) és a Szenátusból (81 fő) áll, a képviselőket 4 éves időtartamra, míg a szenátorokat 6 éves időtartamra választják. A 2006-ban lezajlott képviselőházi választások eredményei alapján a Polgári Demokrata Párt (ODS) 81 százalékos többséget szerzett, második helyen pedig a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) végzett. A miniszterelnök Mirek Topolánek lett, az államfő pedig 2003 óta Vaclav Klaus.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 14 kerületre (kraj) van osztva.

[szerkesztés] Politikai pártok

• Komunistická strana Čech a Moravy (KSČM) – Morva- és Csehországi Kommunista Párt (szélsőbal)
• Česká strana sociálně demokratická (ČSSD) – Cseh Szociáldemokrata párt (bal)
• Křesťanská a demokratická unie–Československá strana lidová (KDU-ČSL) – Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (közép)
• Strana zelených (SZ) – Zöldpárt (közép)
• Občanská demokratická strana (ODS) – Demokratikus Polgári Párt (jobb)
• Občanská demokratická aliance (ODA) – Polgári Demokratikus Szövetség (jobb)
• Unie svobody-Demokratická unie (US-DEU), Szabadságunió-Demokratikus Unió (jobb)
• SNK Evropští demokraté (SNK-ED) – Egyesült Független Képviselők-Európai Demokraták

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Közlekedés

Közlekedési hálózata meglehetősen fejlett.

• Autópályák

Az országban Prágában, Brnoban, Ostrava-Mošnovban és Karlovy Varyban van repülőtér. A cseh légitársaság neve: ČSA.

A vasútvonalak állami tulajdonban vannak. A vasutakat a CD üzemelteti. Prága és Hamburg között van az InterCity / EuroCity Korridor. 2006-ban több pályaudvar felújítás alatt volt. A vasút villamosítása jelenleg is tart.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakosság: 10,3 millió (2005. júniusi adat)
• Népsűrűség: 130/km2
• Népességnövekedés: -0,08% (2005), születések száma: 1 nőre 1,2 születés jut
• Születéskor várható élettartam: férfiak 73 év; nők 80 év
• Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves: 15,4%; 15-64 éves: 70,6%; 65 év feletti: 14,0%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Városi lakosság: 75%; vidéki lakosság: 25%

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Népesség etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 2%; lengyel, német, magyar, roma és más nemzet összesen 4%. A magyarok száma 14672 fő. (2001)
• Vallási megoszlás: római – katolikus 39%; protestáns 5%; ortodox 3%; felekezeten kívüli: 40%; egyéb 13%. Az országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él.

Az egyik legfontosabb vallási nap a július 5. Ez a nap Szent Cirill és Metód napja.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Egy főre jutó GDP/PPP: 20 444 USD (2005, forrás: KSH)

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdaság: a kontinentális éghajlata kedvez a búza, kukorica, cukorrépa, sörárpa, burgonya, komló termesztésére.

Tenyésztett állatok: juh, szarvasmarha

• Ipar: Vaskohászat, gépgyártás, textilipar, bőripar, fa,- és papíripar, porcelán, - üveg,- és kerámiaipar

• Ásványkincsek: feketekőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz grafit, magnezit, azbeszt, kaolin, vas, réz és urán.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Egyetemek

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek

Chalupecký díj

• Irodalom

A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371 – 1415), Comenius (1592 – 1670), František Palacký (1798 – 1876), Jaroslav Hašek (1883 – 1923), Karel Čapek (1890 – 1938), Bohumil Hrabal (1914-1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.

• Filmművészet
• Zene

A cseh klasszikus zene ismert alkotói: Bedřich Smetana (1824 – 1884), Antonín Dvořák (1841 – 1904), Leoš Janáček (1851 – 1928), Gustav Mahler.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

A csehek egyik legismertebb étele a knédli.

A csehek kedvelt itala a sör. Csehországban több házi serfőzde van.

[szerkesztés] Sport

A Cseh jégkorong világhírű. 1993 óta 5 világbajnoki címet szerzett: 1996, 1999, 2000, 2001, 2005. További érmek: ezüst: 2006, bronz: 1993, 1997, 1998. Legnagyobb csillaga Jaromir Jágr. Az NHL-ben nagyon sok cseh játékos sikeresen szerepel.

A cseh futball szintén az élvonalba tartozik. 1996-ban EB ezüstérmet szerzett majd 2004 Hollandiával közösen 3. helyezettként végzett. 2006-ban a Csehszlovákiával való szétválás után először kijutott a VB-re. Legnagyobb csillagai: Pavel Nedved, Jan Koller, Milan Baros, Petr Cech.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	magyar neve	cseh neve
január 1.	újév és a függetlenség napja	Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1.	Húsvéthétfő	Velikonoční pondělí
május 1.	a munka ünnepe	Svátek práce
május 8.	A felszabadulás napja	Den vítězství
július 5.	Szent Cirill és Metód napja	Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6.	Jan Hus napja	Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28.	Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja)	Den české státnosti
október 28.	Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja	Den vzniku samostatného československého státu
november 17.	A szabadság és a demokrácia napja	Den boje za svobodu a demokracii
december 24.	Szenteste	Štědrý den
december 25-26	Karácsony	1. a 2. svátek vánoční

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Csehországinfo.hu - Csehország utazási portál (magyarul)
• Cseh várak (magyarul)
• Csehország térképe (angolul)
• Fotók Prágáról (angolul)
• HOUSER.cz - kulturális események Csehországban (csehül)

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)

m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Svalbard Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Szuverén Máltai Lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

m·v·sz Az Európai Unió Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia1 · Egyesült Királyság · Észtország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia 1Kivéve Grönlandot és Feröert

m·v·sz NATO (North Atlantic Treaty Organisation) Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

m·v·sz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland