Egyesült Királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

zászló címer
Nemzeti mottó: Dieu et mon droit (királyi mottó) God and my right (angol fordítás, nem hivatalos)
Himnusz: God Save the Queen
Főváros	London é. sz. 51° 310′ ny. h. 0° 7′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	alkotmányos monarchia
- Királynő	II. Erzsébet
- Miniszterelnök	Gordon Brown
Hivatalos nyelv	nincs (de facto az angol)1
Függetlenség
- Act of Union2	1801
Csatlakozás az EU-hoz	1973. január 1.
Terület
- Összes	244 820 km² (77.)
- Víz (%)	1,3%
Népesség
- 2007 évi becslés	60 975 000 [1]
- 2001 évi népszámlálás	58 789 194 [2]
- Népsűrűség	19 350 fő/km²
GDP	2005
- Összes	1 825 837 millió USD
- Egy főre jutó	28 877 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Font sterling (GBP)
Időzóna	0 (UTC0)
- Nyári időszámítás	(UTC+1)
Internet TLD	.uk
Nemzetközi gépkocsijel	GB
Hívószám	+44
1 Hivatalosan elismert regionális nyelvek: walesi, skót gael, ír gael, kornvalli, manx gael, skót és ulszteri skót 2 Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága néven, majd 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Franciaország Írország W a l e s S k ó c i a A n g l i a Észak-Írország LONDON Aberdeen Dundee Edinburgh Glasgow Newcastle Middlesbrough Hull Manchester Liverpool Birmingham Cardiff Bristol Plymouth Dover Southampton Portsmouth Belfast Londonderry Északi Atlanti-óceán Északi-tenger Ír-tenger Kelta-tenger La Manche-csatorna Ben Nevis Shetland-szigetek Orkney-szigetek Hebridák Man sziget Jersey Guernsey Csalagút térkép szerkesztése

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland vagy Britain, a magyar köznapi használatban többnyire Nagy-Britannia) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország. Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részén helyezkedik el. A „Nagy-Britannia” elnevezés az angol használat szerinti pontos földrajzi értelmében csak a Brit-szigetet jelöli (angolul: Great Britain), az Ír-szigeten található Észak-Írország nélkül. Az ország teljes neve ezért Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland). Az ennek rövidítéseként a köznapi használatban elterjedt Nagy-Britannia (amely az angol Britain rövidítésnek felel meg) kétértelmű jelentése miatt a hivatalos használatban kerülendő.

A két fő szigeten található területein kívül mintegy 1000 kisebb-nagyobb sziget is az Egyesült Királyság részét képezi. Kivétel a Man sziget és a Franciaország partjai mellett található Csatorna-szigetek, amelyek a brit korona függő területei, de nem tartoznak az Egyesült Királysághoz.

Szintén nem képezi az Egyesült Királyság részét, de szuverenitása alá tartozik a 14 tengerentúli terület, amelyek közül csak Gibraltár az Európai Unió része (de nem tartozik az EU vámterületéhez).

A brit Korona jogán perszonálunióban áll vele 15 független nemzetközösségi tagország, a Nemzetközösségi Királyságok.

Az Egyesült Királyság az ENSZ, az Európai Unió, a NATO, az OECD és a Nemzetközösség tagja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Jogrendszer 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Politikai pártok 3.6 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészet 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Lásd még 9 Jegyzetek 10 Ajánlott irodalom 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles^[3]). A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek: a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man sziget.

[szerkesztés] Domborzat

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-skót-felföld legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természetes határát. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység vagy Cambriai-hegység predikativ szerkezetű.

•  Anglia
•  Skócia
•  Wales
•  Észak-Írország

[szerkesztés] Vízrajz

A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek. A Shanon, a Severn és a Temze is csak alig haladják meg a Bodrog, vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki; a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Látványértékükkel emelve a tájpotenciált kiemelt idegenforgalmi jelentőségük van.

[szerkesztés] Éghajlat

A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 °C, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Történelem

A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik.

A 'kelta' összefoglaló névként is használatos, az angolszászok előtt a Brit-szigeteken élő népeket nevezik így.

Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába. I. sz. 43-ban szállták meg rómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak 409-ben vonultak ki. Ezután angolok, a szászok és a jüt törzsek telepedtek be Észak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek: Northumbria északon, Mercia Közép-Angliában és Wessex délen. Ezután vikingek érkeztek Skandináviából. A 10. században a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat és kiterjesztette hatalmát engész Angliára.

597-ben Canterburyi Szent Ágoston partra szállt, és megalapította az angol egyházat.

789-795 között a vikingek sorozatosan támadták a partvidéket. 832-860 között a skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalapították a Skót királyság elődjét. 860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 871-tól 28 éven át Nagy Alfréd uralkodott Wessex-ben.

1066-ban Hódító Vilmos legyőzte II. Haroldot a hastingsi csatában, és angol királyi dinasztiát alapított. 1215-ben Földnélküli János aláírta a Magna Chartát.

I. Eduárd 1301-ben meghódította Walest. 13 évvel később a bannockburni ütközetben a Skót Királyság megvédte függetlenségét. 1337-ben kezdődött a százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 1348-1349-es pestisjárvány következtében Anglia lakosságának mintegy harmada meghalt. 1381-ben tört ki Wat Tyler parasztlázadása Angliában.

1455-ben kitört a rózsák háborúja a York és a Lancaster dinasztia hívei között. 30 évig tartott. A végén VII. Henrik trónra lépésével egyesültt a két dinasztia, megkezdődött a Tudor-korszak. 1477-ben nyomtatta az első könyvet Angliában William Caxton.

1534-ben VIII. Henrik elszakadt a pápaságtól, feloszlatta a szerzetesrendeket és megalakította az anglikán egyházat. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1547-ben a államvallás lett az anglikán vallás. 1553-tól 5 éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban elveszett Anglia számára Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban. Ebben az évben lépett trónra I. Erzsébet. 1588-ben az angol flotta legyőzte a spanyol hajóhadat.

1603-ban perszonálunióra lépett skót és az angol királyság a Stuart dinasztia trónraléptével. 1642-ben polgárháború tört ki a király és a parlament között. Megalakult az Angol Köztársaság. 1649-ben kivégzték I. Károly királyt. 1660-ban restaurálták a monarchiát, az új király II. Károly lett. 1688-ban a Stuartokat száműzték. Az angol trónra Hollandia helytartóját, Orániai Vilmost és Máriát hívták meg.

1707-ben egyesült Anglia és Skócia Nagy-Britannia néven. Az 1775-1783 között vívott amerikai függetlenségi háborúban elvesztek az észak-amerikai gyarmatok. 1801-ben Nagy-Britannia és Írország egyesült. Az államot ettől kezdve Egyesült Királyságnak hívták. 1825-ben átadták az az első közforgalmú vasútvonalat. 1829-ben egyenjogúsították katolikusokat. A század második felében kiépült a Brit Birodalom.

1898-1902 között vívták Dél-Afrikában a búr háborút. Az I. világháborúban az antant tagja. Az I. világháború után a Brit Birodalomhoz csatoltak egy sor korábbi német és török gyarmatot. Ekkor érte el a Birodalom legnagyobb területi kiterjedését. 1921 aláírták az angol-ír szerződést, megalakult az Ír Szabadállam. 1939-től a II. világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett el az ország.

1952-ben lépett trónra II. Erzsébet. Az Egyesült Királyság 1973-ban lépett be a Közös Piacba.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A brit alkotmány úgynevezett történelmi alkotmány, amely nem egy dokumentum, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusokkal.

Az Egyesült Királyság államformája alkotmányos monarchia, ahol a király habár „uralkodik”, de nem kormányoz. Az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe legfőképp ünnepélyes, ő a nemzet egységének jelképe.

Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között (amikor is forradalom és polgárháborúról beszélünk) az ország köztársaságként rendezkedett be. Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3., Uralkodott: 1649-1658) a polgárháború vezére vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett, s beköltözött a királyi palotába. Noha a kortársak koronázat­lan királynak tekintették, és a Humble Petition and Advice című dokumentum­mal fel is ajánlották neki a koronát, elveszítette a köztársaságiak rokonszenvét.

Halála után fia, Richard Cromwell (1626. október 4. – 1712. július 12., uralkodott: 1658–1659) lépett a helyére, aki már nem volt olyan erős kezű, mint elődje.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A legfőbb törvényhozó szerv a Parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.

A parlament két részből áll, a Lordok Házából és a választott Alsóházból. A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli. Valamennyien egyéni választókerükletekből kerülnek be. A Munkáspárti (Labour), konzervatív (Tory) és liberális (Whig) képviselők aránya :… A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari területekről kerülnek ki.

Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

Az anglikán egyház az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb szintű püspöke a Canterbury érsek. Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.

[szerkesztés] Jogrendszer

Az angol jognak három jogforrása van, nevezetesen

1. a common law, amely az emberi jogok íratlan szabályaiból áll. Egyes bűncselekmények (például az „offense”) még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra (például a gyilkosság „murder”).

2. a civil law, amelynek tartalma a kodifikált, azaz a parlamenti jogalkotók által hozott, kötelező törvények és jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári polgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.

3. a criminal law, azaz az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act).

A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyartól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A „solicitor” kapja a klienstől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva a „barister” jár el a bíróságon, és neki kell a végén komoly összeget fizetni, amiből kifizeti a solicitort.

Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (például fegyvertelenül járőröző, de két méteres rendőrök stb.).

További érdekesség, hogy a törvény szerint mindeki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad.

Végül az is ide, hogy a bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani - véleményének hangot peres ügyben csak az igazságügyi szakértő adhat.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az Egyesült Királyság négy alkotó nemzetből vagy alkotó országból áll. Skócia, Wales és Észak-Írország rendelkeznek nemzeti parlamentttel vagy gyűléssel és végrehajtó hatalommal, bár Észak-Írországban ezeket felfüggesztették. A negyedik alkotó nemzet, Anglia, nem rendelkezik önálló parlamenttel vagy kormányzattal, de itt van a Királyság parlamentjének székhelye és Királyság szintén itt székelő kormánya közvetlenül irányítja Angliát.

Mind a négy nemzet közigazgatása tovább osztható helyi önkormányzatokra. Az Egyesült Királyság főispánságjainak élére (angolul lord lieutanancy) a királynő képviselőjeként főispánt (Lord lieutenant) nevez ki, ez a poszt azonban jobbára csak ceremoniális.

Flag	Ország	Státusz	Népesség	Alsóbb közigazgatás	City státuszú városok
	Anglia	Királyság	50 431 700	Régiók Nagyvárosi és nem nagyvárosi megyék Főispánságok	Anglia városai
	Skócia	Királyság	5 094 800	Skót tanácsi területek Főispánságok	Skócia városai
	Wales	Hercegség	2 958 600	Egységes hatóságok Főispánságok	Wales városai
	Észak-Írország	Tartomány	1 724 400	Kerületek Hagyományos megyék	Észak-Írország városai

Történelmileg a négy ország területét a helyi közigazgatás céljaira megyékre osztották. A megyéket bizonyos mértékben még mindig használják erre a célra, illetve földrajzi egységként, de már nem ezek képezik a helyi közigazgatás egyedüli alapját.

A legutóbbi években Angliát például kilenc középszintű kormányzati régióra osztották.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 60 609 153 fő (2006. július)
• Népsűrűség: 246 fő/km²
• Népességnövekedés: 0,28% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 17,5%, 15-64 éves 66,8%, 65 év feletti 15,8%
• Városi lakosság aránya: 89%
• Írástudatlanság: 1% alatt
• Repülőterek száma: 470
• Fontosabb kikötők száma: 22
• Kereskedelmi hajóflotta: 212 hajó, 4 308 232 BRT
• Vasútvonalak hossza: 16 878 km

• Népességnövekedés

Az 1970-es éveket követően a többi európai országhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is rohamosan visszaesett a születések száma. Ez a tendencia egészen 2000-ig tartott. A legalacsonyabb éves népességnövekedés 2001-ben volt, amikor átlagosan egy nőre 1.63 gyermek jutott. Ez az érték azóta folyamatosan növekszik. A legújabb adatok szerint 2007-ben egy nőre már 1.90 gyermek jutott. A születések számának gyors növekedése mellett a bevándorlás is meghatározó tényező, valamint az átlagos várható élettartam is emelkedik. Az utóbbi néhány évben Nagy-Britanniához hasonlóan Franciaországban indult gyors emelkedésnek a gyermekvállalások száma. Ha a tendencia hosszú távon is folytatódik, a mai 61 milliós lakosságszám 2050-re akár 77 millióra is emelkedhet, ezzel Nagy-Britannia és Franciaország lehet a két legnépesebb ország Európában, megelőzve Németországot. Ha az előrejelzések megvalósulnak, a 2050-re feltételezett 77 milliós lélekszám már lehetséges, hogy az ország eltartóképességébe fog ütközni. Mivel a népesség akár 15 millióval is több lehet, Nagy-Britanniának további két London méretű városra lenne szüksége.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: angol, regionálisan: walesi, gael
• Népek: angol 83,6%, skót 8,6%, walesi 4,9%, észak-ír 2,9%, fekete 2%, indiai 1,8%, pakisztáni 1,3%, keverék 1,2%, egyéb 1,6 (2001)
• Vallások: keresztény (anglikán, római katolikus, skót presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1,6%, felekezeten kívüli 23,1%
• Írásrendszer: latin ábécé

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az Egyesült királyságot a „világ műhelyeként” emlegetik. A 17-18. században kibontakozott az ipari forradalom. A 20. században erős hanyatlás következett, amelyet a 70-es években sikerült megállítani. Jelenleg Nagy-Britannia bruttó nemzeti összterméke 2000 milliárd dollár felett van, ezzel Európa harmadik legnagyobb gazdasága. Az egy főre eső GDP 29000 USD/fő. Éves gazdasági növekedés: 2% feletti, ezzel a leggyorsabban növekvő gazdaság Nyugat-Európában.

Bányászat: A Pennine hegységben lévő kőszénbányák nagyrészét az utóbbi időkben megszüntették, főként a környezetszennyezés, és a hatástalan felhasználás miatt. Kőolajat és földgázt jelenleg is az Északi tengeren termelnek ki, ebből exportra is jut. Emellett egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának, és a megújuló környezetkímélő energiák felhasználásának.

Ipar: Vas- és színesfémkohászat a kikötővárosokban jelentős. A feldolgozóipar jelentős ágazatai: autógyártás, repülőgyártás, elektronika, számítástechnikai ipar, háztartási gépek gyártása, textil- és ruhaipar, vegyipar. A feldolgozóipar termékeit a főváros környékén, az egyetemi városokban, és a kikötővárosokban állítják elő. Az ország legnagyobb ipari városa Birmingham. A feldolgozóipart korszerű technológiai eljárás, és a termékek kiváló minősége jellemzi.

Mezőgazdaság: Az angol farmok korszerű termelési eszközöket alkalmaznak. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel főként a városokat látják el. Hatékony és belterjes termelés folyik a szántóföldeken is. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legjellemzőbb.

Kereskedelem: Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerei az EU társadalmak, de hatékony kereskedelmet folytat az Unión kívüli Európai országokkal, az USA-val, Kanadával, és Japánnal is.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az oktatás fontos része a brit kultúrának. Több száz iskola, főiskola és egyetem található az országban, beleértve számos világhírű intézményt is.

Az 5 és 16 év közöttieknek az oktatás ingyenes és kötelező.

A gyermekek oktatása Angliában két szakaszra osztható. Alapfokú tanulmányaikat öt éves korukban kezdik, és 11 éves korukban fejezik be. Ezután középiskolába kerülnek, és itt tanulnak tovább 16, 17 vagy 18 éves korukig.

(Children's education in England is normally divided into two separate stages. They begin with primary education at the age of five and this usually lasts until they are eleven. Then they move to secondary school, there they stay until they reach sixteen, seventeen or eighteen years of age.)

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészet

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

A sportban kiemelkedik az angol labdarúgó-válogatott, amely 1966-ban világbajnokságot is nyert. A mostani labdarúgás jeles képviselői: David Beckham, Michael Owen, John Terry, Frank Lampard, Ashley Cole, Joe Cole, Steven Gerrard, stb.

Az angol futballszövetséget 1863-ban alapították. FIFA-tag folyamatosan 1946-tól. UEFA-tag 1954-től. A klubok száma körülbelül 41 000, az igazolt játékosok pedig meghaladják a 2 000 000 főt is. Az „A” válogatott szövetségi kapitánya Fabio Capello.

Az első osztályban 20 csapat szerepel: West Ham United, Chelsea FC, Arsenal FC, Tottenham Hotspur, Fulham FC, Reading FC, Portsmouth FC, West Bromwich Albion, Aston Villa, Hull City, Manchester City, Manchester United, Liverpool FC, Everton FC, Blackburn Rovers, Stoke City, Bolton Wanderers, Middlesbrough FC, Sunderland AFC és a Newcastle United.

Anglia nemzeti sportja a rögbi.

[szerkesztés] Lásd még

• A brit Korona
• Brit koronafüggőségek
• Brit tengerentúli területek
• Nemzetközösség

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

• O'Driscoll, James (2005). Britain, Revised and updated edition, Oxford University Press. ISBN 978-0-19-432429-8. 

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• London klub
• Angliai képek
• Nagy-Britannia domborzati térképe
• Nagy-Britannia a Térképkalauz oldalán
• Nagy-Britannia turisztikai hivatala
• Nagy-britanniai városok térképei utcakeresővel
• Országismeret - munkavállaláshoz

Brit tengerentúli területek és koronafüggőségek
Brit tengerentúli területek	Anguilla | Bermuda | Brit Antarktiszi Terület | Brit Indiai-óceáni Terület | Brit Virgin-szigetek | Kajmán-szigetek | Falkland-szigetek | Gibraltár | Montserrat | Pitcairn-szigetek | Szent Ilona | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület | Turks- és Caicos-szigetek
Brit koronafüggőségek	Jersey | Guernsey | Man sziget

m·v·sz A Csendes-óceáni Közösség tagországai Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Szamoa · Ausztrália · Cook-szigetek · Egyesült Királyság · Északi-Mariana-szigetek · Fidzsi-szigetek · Franciaország · Francia Polinézia · Guam · Hollandia · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronéziai Szövetségi Államok · Nauru · Niue · Palau · Pápua Új-Guinea · Pitcairn-szigetek · Salamon-szigetek · Szamoa · Tokelau-szigetek · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu · Wallis és Futuna

m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Svalbard Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Szuverén Máltai Lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

m·v·sz Az Európai Unió Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia1 · Egyesült Királyság · Észtország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia 1Kivéve Grönlandot és Feröert

m·v·sz NATO (North Atlantic Treaty Organisation) Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

m·v·sz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland

m·v·sz A Nemzetközösség tagjai Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr | Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga