Lettország

Lett Köztársaság
Latvijas Republika
zászló	címer
	Himnusz: Dievs, svētī Latviju
Főváros	Riga
Államforma	köztársaság
- Államfő	Valdis Zatlers
- Miniszterelnök	Ivars Godmanis ;
Hivatalos nyelv	lett
függetlenség	Az Orosz Birodalomtól
- kikiáltása	1918. november 18.
- elismerése	1920. augusztus 11.
Terület
- Összes	64 589 km² (121.)
- Víz (%)	1,5%
Népesség
- 2008 évi becslés	2 268 600 (143.)
- Népsűrűség	37 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Lett lat (LVL)
Időzóna	(UTC+2)
Internet TLD	.lv
Nemzetközi gépkocsijel	LV
Hívószám	+371
	Észtország Orosz-; ország Fehéroroszország Litvánia RIGA Jurmala Ventspils Liepaja Jelgava Daugavpils Valmiera Alūksne Rezekne Jēkabpils Skrunda Balti-; tenger Rigai-; öböl
	térkép szerkesztése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Legutóbbi változat (ellenőrizetlen)

Ugrás: navigáció, keresés

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3 000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).

A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.

[szerkesztés] Vízrajz

Legfontosabb folyója a Daugava.

Név	torkolata	hossza (km) Lettországban	teljes hossza (km)
Gauja	Rigai tengeröböl	452	452
Daugava	Rigai tengeröböl	352	1005
Ogre	Daugava	188	188
Venta	Balti-tenger	178	346
Iecava	Lielupe	136	136

[szerkesztés] Éghajlat

Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Környezetvédelem

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Lettország történelme

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel végetért az 1991 óta tartó határvita.^[1]

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Államforma, alkotmány

Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják.
A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Bővebben: Lettország közigazgatása

Bővebben: Lettország járásai

Lettország közigazgatásilag 26 járásra (rajons) és 7 járási jogú városra van felosztva.

[szerkesztés] Politikai pártok

Latvijas Ceļš (Lett Út)
Jaunais Laiks (Új Idő)
Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban)
Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt)
Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért)
Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt)
Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt)
Tautas Partija (Néppárt)
Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Lettország hadereje, Lettország hadserege

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Lakosság: 2 290 000 fő (2003)
Népsűrűség: 35, 5 fő/km2
Népességnövekedés: -0,77%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Lettország városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség kevesebb mint 60%-a lett nemzetiségű. Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot.

Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik.

Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, a evangélikusok és az Orosz Ortodox Egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Lettország fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél található, és régóta egyfajta hídként szolgál Nyugat-Európa és Oroszország között. Kedvező földrajzi fekvés következtében, Lettországban hamar kifejlődött a kézműipar, majd a 19. sz. második felében a vasútvonalak megépülésével megindult az iparosodás. Oroszországon belül az egyik legfejlettebb ipari körzetté alakult. A két világháború között a mezőgazdaságban az állattenyésztés termékei jelentős exportcikkek voltak. Lettország a szükséges nyersanyagokhoz és az energiához K-ről jutott, és a szakképzett munkaerőt igénylő késztermékek zöme a szovjet piacra került. 1990-ben az egy főre számított nemzeti jövedelem alapján a szovjet átl. 135%-a volt. A SZU-ból való kiválása után, 1992-ben a bruttó hazai termék 35%-kal esett vissza. Az 1990-es évek végére az új pénznem bevezetésével (1993), a privatizációval, az infláció jelentős csökkentésével és a Ny-i kapcsolatok erősítésével stabilizálódott gazdasága. 1998-ban a GDP magoszlása: mezőgazdaság: 8%, ipar 30%, harmadik szektor 62%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdaság vezető ágazata a belterjes, istállózó állattenyésztés, főként a tej- és hústermelő szarvasmarha tenyésztése, amelyhez a rétek és legelők magas aránya (12,4%), valamint a szántóföldi szálas- és szemestakarmányok biztosítanak jó feltételeket. Szarvasmarhát (509,000 db,az adatok 1997-re vonatkoznak) főkét Lettország É-i, ÉK-i és Ny-i területén tartanak. A sertéstenyésztés (460 000 db) fő körzete az ország középső és D-i része. Mindenütt elterjedt a baromfitenyésztés (4 millió db). A tengerpart mellett halászat dominál. A földművelés lehetőségei kedvezőtlenebbek. A gyenge minőségű podzol talajt, csak D-n váltja föl jobb minőségű barna erdőtalaj. Az ország területének 27%-a szántó, amelyen főként szálas- és szemestakarmányt (árpa: 360 000 t, zab: 117 000 t), burgonyát (843 000 t) termesztenek. A kenyérgabonák közül É-on rozs (134 000 t), D-n búza (395 000 t) terem, de mennyiségük nem elégíti ki a lakosság szükségletét. A korábban híres lentermesztés (10 000 t rost) visszaszorult, cukorrépa termesztés (388 000 t) viszont nőtt, de a cukorból behozatalra szorul.

[szerkesztés] Ipar

Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Csupán tőzeg és építőipari nyersanyagokat bányásznak, valamint vízenergiakészletei vannak. Vízerőművekben, (főként Daugaván) termelik a villamos áram 75%-át (villamos energia termelése 1997-ben 4,0 milliárd kWh), de energiaszükségletének felét importálja. Oroszországból kőolajt, Ukrajnából pedig szenet vásárol.

A feldolgozóiparban a gépgyártás és az élelmiszeripar vezet. A gépipar termékei: villany- és dízelmotorok, személyvagonok, városi villamosok, mikrobuszok, mg.-i hűtőgépek, izzólámpák, rádiók, telefonkészülékek, stb. A balti államok egyetlen kohászati üzeme nem képes ellátni a acélszükségletét (Liepája 465 000t acél 1997). A könnyűipar textilárut, bőt, cipőt, faárut, papírt állít elő. Újabban a vegyipar is fejlődik (gyógyszer, műszál, műtrágya). Az élelmiszeripar helyi nyersanyagot dolgoz fel (halkonzerv, tej- és húsipar, cukorgyártás). Az ipar főkét a fővárosban összpontosul, jelentősebb iparvárosok még, Daugavpils, Liepája, Jelgava és Ventalis.

[szerkesztés] Kereskedelem

Jelentős mérleghiányt mutat. 1998-ban az import (3,14 milliárd $) 75%-kal meghaladja az export értékét (1,79 milliárd $). Erősen visszaesett a külkereskedelme a volt szovjet utódállamokkal. 2006-ban a lett export növekedésének üteme (12%) visszaesett a korábbi évekhez képest, ugyanakkor az import továbbra is rendkívül magas ütemben (28%) bővült. A kivitel egyharmadát fa és faipari termékek adják, a további fontos exportcikkek: alapanyagok (16,2%), textil termékek és gépek (8,8%), gépi berendezések (5,8%). A legfontosabb behozatali cikkek: gépek, szállítási eszközök, ásványkincsek és alapanyagok. A teljes külkereskedelmi forgalomban Lettország legnagyobb külkereskedelmi partnerei: Litvánia (12,7%), Németország (12,6%), Észtország (9%), Oroszország (8,3%), Svédország (6,1%) és Lengyelország (5,9%). Az uniós tagországokkal folytatott kereskedelem a teljes forgalom 75%-át teszi ki.

[szerkesztés] Közlekedés

Kedvező, vasút és közúthálózata sűrű. 1997-ben a vasútvonalak hossza 2413km, amelyből 271 km villamosított, a közutaké 55 950 km, ebből 21 400 km aszfaltozott. Tengerparti kikötői közül Ventspils és Liepája egész évben használható (a többi is csak rövid időre fagy be), az ország külkereskedelmének nagy részét, emellett részben az orosz tranzitszállításokat is itt bonyolítják. Riga fontos vasúti csomópont, Moszkvával légi járatok kötik össze.

A legnagyobb vasútcég a Latvijas Dzelzceļš (LDZ).

A legnagyobb légitársaság az AirBaltic. 2006-ban 2,5 millió utast szállított elsősorban Európai desztinációkban.

Az országban 3 nemzetközi repülőtér található Liepajában, Ventspilsben és a fővárostól 13 km-re délnyugatra Ogre mellett a Rigai nemzetközi repülőtér (IATA: RIX, ICAO: EVRA).

A legnagyobb vasúttársaság a Latvijas Dzelzceļš (LDZ). Az utasszállításon kívül a kereskedelem a legfontosabb. Az Oroszországból érkező vonatok keresztülhaladnak az országon, míg elérnek a lett kikötőkbe.

A balti államok közösen üzemeltetik a AirBaltic légitársaságot, amelynek Észak-, Közép- és Nyugat-Európa a célja.

Rigában található az ország legnagyobb reptere.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészetek

Lettország művészete

Népművészet • Építészet • Festészet • Szobrászat • Iparművészet • Zene • Tánc • Irodalom • Színház • Fotóművészet • Film

Építészet
Képzőművészetek
Lett irodalom
Filmművészet
Zene

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gasztronómia

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Sport

A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezenkívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Magyar név	Lett név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Jaunais Gads	–
Húsvét előtti péntek	Nagypéntek	Liela Piektdiena	változó dátum
Március/Április	Húsvét vasárnap	Lieldienas	változó dátum
Húsvét vasárnapját követő nap	Húsvét hétfő	2. Lieldienas	változó dátum
Május 1.	Munka ünnepe	Darba svetki	Az 1920-as alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának napja szintén május elsejére esett, ezért ugyanezen a napon ünneplik.
Június 23.	Szentivánéj	Ligo Diena	–
Június 24.	Nyárközép (Szent Iván napja)	Jani	–
November 18.	A függetlenség napja	Neatkaribas diena	Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja
December 25.	Karácsony	Ziemassvetki	–
December 26.	Karácsony	2. Ziemassvetki	–
December 31.	Szilveszter	Vecais Gads	–