Macedónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Република Македонија
Republika Makedonija

zászló címer
Himnusz: Денес Над Македонија
Főváros	Szkopje
Államforma	köztársaság
- Államfő	Branko Crvenkovski
- Miniszterelnök	Nikola Gruevski
Hivatalos nyelv	Macedón
Függetlenség	Jugoszláviától
- kikiáltása	1991. szeptember 8.
Terület
- Összes	25 713 km² (145.)
- Víz (%)	1,2%
Népesség
- 2003 évi becslés	2 022 547  (140.)
- Népsűrűség	81 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Macedón dinár (MKD)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.mk
Nemzetközi gépkocsijel	MK
Hívószám	+389

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (szláv-macedón nyelven Република Македонија vagy РМ / Republika Makedonija -RM, a magyar köznapi használatban többnyire Macedónia) a Balkán-félsziget egyik tengerparttal nem rendelkező állama. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot. Az ENSZ, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Tartalomjegyzék 1 Neve 2 Fekvése, határai 3 Földrajz 3.1 Domborzata 3.2 Vízrajz 3.3 Éghajlat 3.4 Növény- és állatvilág 3.5 Környezetvédelem 4 Történelem 4.1 Ókor 4.2 Középkor 4.3 A független Macedónia előzménye 4.4 A független Macedónia 5 Államszervezet és közigazgatás 5.1 Alkotmány, államforma 5.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 5.3 Közigazgatási felosztás 5.4 Politikai pártok 5.5 Védelmi rendszer 6 Népesség 6.1 Általános adatok 6.2 Legnépesebb települések 6.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 6.4 Szociális rendszer 7 Gazdaság 7.1 Általános adatok 7.2 Gazdasági ágazatok 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.2 Kulturális intézmények 8.3 Művészetek 8.4 Hagyományok 8.5 Gasztronómia 9 Sport 10 Közlekedés 11 Külső hivatkozások 12 Források

[szerkesztés] Neve

Az ország neve hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Görögország 1991 óta akadályozza az ország nemzetközi elismerését „Macedón Köztársaság” néven arra hivatkozva, hogy egy észak-görögországi tartomány neve is Makedónia. A görög nacionalisták attól tartanak, hogy Macedónia emiatt területi követelésekkel lép föl Görögországgal szemben. A névvita miatt nem vették föl az országot 2008-ban a NATO-ba.

Macedónia nevének kiejtése magyarul „c”-vel és nem „k”-val helyes. Macedón nyelven azonban Makedonija a helyes kiejtés.

[szerkesztés] Fekvése, határai

Macedónia Koszovó és Szerbia (északon), Bulgária (keleten), Görögország (délen) és Albánia (nyugaton) között helyezkedik el. Nincs kijárása a tengerre. Az ország nagyjából a Vardar folyó vízgyűjtőterületére terjed ki, és e folyó révén kapcsolódik az Égei-tengerhez.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzata

Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vardar folyó völgyétől és néhány egyéb, kisebb völgytől, mint a Bregalnica és a Strumica völgyei. A karsztos hegységben fekszik a Tetovoi-polje illetve a Bitolai-polje. Legmagasabb pontja: Korab-hegységben (2764).

Az ország az Égei-tenger felé nyitott, tágas medencéjet közepes magasságú röghegyek veszik körül. A Vardartól nyugatra húzódó hegyek és előhegyek a Dinári-hegységhez, a keletre lévő hegyek pedig a Szerb-macedón rögvidékhez tartoznak.

Az ország szeizmográfiailag aktív, földrengésveszélyes területen fekszik.

[szerkesztés] Vízrajz

• Legnagyobb folyók: Vardar, Fekete-Drim.
• Legnagyobb tavak: Ohridi-tó, Preszpa-tó

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata rendkívül száraz, mediterrán.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Macedónia 1992 előtt soha nem volt független, eltekintve Makedónia ókori államtól, amely valóban részben Macedónia területén húzódott, de semmi köze nincs a jelenlegi országhoz.

[szerkesztés] Ókor

Az ókorban Macedónia területén a trákok éltek, akiket később a görög makedónok északabbra szorítottak. Nagy Sándor államának peremterülete maradt, amelyet az i. e. 3. századra visszafoglaltak a trák törzsek. A rómaiak i. e. 148-ban hódították meg a területet, és Macedonia provincia részévé tették. Két fontos római várost is alapítottak: Stobit (a mai Szkopjét), illetve Heracleát (a mai Bitola helyén). A 4. századra a déli vidéktől eltekintve szinte teljesen elnéptelenedett, gyéren lakottá vált. A 6. század végére a terület feletti bizánci uralom meggyengült, egy jobban előrehaladt a szlávok betelepülésének folyamata észak felől. A bizánci hatalom gyengülésének idején a szlávok előtti lakosság egy része visszaszorult az erődített görög városokba az Égei-tenger partján, más részük a hegyekben lelt menedékre, megint mások asszimilálódtak a szlávokhoz. A bizánci Macedoniába behatoló szlávok autonom faluközösségekben szerveződtek, ezeket említették a görögök Sklavinai (görög "Σκλαβινίαι") néven. A bizánci császárok megkezdték hellenizálásukat és betagolták őket a bizánci társadalmi-gazdasági rendbe. Miközben a macedóniai szlávok alávetették magukat a bizánci uralomnak, többségük megőrizte etnikai különállását és máig a régió lakosságának zömét adják. Amikor egységes szláv állam alakult, akkor is különálló törzsekben éltek.

[szerkesztés] Középkor

850 körül az első bolgár cárság kiterjesztette hatalmát Macedóniára. Bulgária macedóniai terjeszkedése békés volt, mert addigra a terület feletti bizánci uralom névlegessé vált és a szláv törzsek többsége önként csatlakozott a szláv dominanciájú bolgár államhoz.

Ebben a térségben a szlávok a 9. században tértek át a kereszténységre, Borisz bolgár cár uralma idején. A glagolita ábécé megalkotói, Szent Cirill és Szent Metód bizánci görög szerzetesek a konstantinápolyi pátriárka utasítására térítették a szlávokat. Ők Thesszalonikiből indultak, ahol széles körben beszélték a szlávot második nyelvként, és a környék macedón szláv nyelvjárása lett az óegyházi szláv nyelv alapja. Munkájukat folytatta a kora-középkorai Bulgáriában Ohridi Szent Kelemen, aki a cirill ábécé megalapítója, valamint Ohridi Szent Naum.

A 10. században Bulgária, 971-től 1018-ig a nyugati bolgár állam központi vidéke volt, majd bizánci uralma alá került. 1218 és 1250 között a második Bolgár Birodalomhoz tartozott, majd 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. A 13. század folyamán rengeteg kun települt az országba, ezek beolvadtak a macedónokba. Dušan István (1331–1355) később Szerbiához csatolta a területet. Az 1389-es rigómezei csata nyomán a Török Birodalom részévé vált. 1689–1690 között Karpos kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményekén létrejött egy államalakulat, Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a Habsburg Birodalom elismerte Kumanovó királyának.

[szerkesztés] A független Macedónia előzménye

A 19. század végén Macedóniában is lezajlott a nemzeti ébredés. Különböző szervezetek alakultak, amelyek célja a macedón nép szabadságának megteremtése volt. Gyakran terrorista eszközökkel harcoltak céljaikért.

1913-ban az első Balkán-háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része, majd 1941-től nyugati része az olasz ellenőrzés alatt álló Albániához, illetve Pindoszi Fejedelemséghez, keleti fele pedig Bulgáriához került.^[1] 1944 végén a szerb (jugoszláv) partizánok vonták ellenőrzésük alá.

Macedónia 1946 óta létezik. Akkor alakult Jugoszlávián belül Macedónia Szocialista Szövetségi Köztársaság. Az 1944 és 1949 között tartó görög polgárháborúban rengeteg macedón katona is harcolt.

Macedónia 1945 óta saját, módosított cirill ábécét használ.

[szerkesztés] A független Macedónia

Az ország 1991. szeptember 17-én vált függetlenné. Ekkor szembesült azzal, hogy Görögország kifogásolta -- az egyik görög tartomány nevét vette fel az ország. Macedónia zászlaját és címerét is kifogásolta Görögország. Végül az ENSZ 1993-as határozata tett pontot a kérdés végére azzal, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, röviden: FYROM) néven vette fel a tagjai közé. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét. 2008 áprilisában Görögország az ország elnevezése miatt vétózta meg Macedónia NATO-ba való felvételét.

1999-ben a NATO-val együttműködve 400 000 albán menekültet fogadott. 2001-ben a Kosovói Felszabadítási Hadsereg több gerillaakciót is szervezett Macedóniában, amelyet végül a NATO leszerelt. Az albánok és a kormány egyezséget kötött: a kormány nagyobb politikai befolyást és kulturális elismertséget ígért az albán kisebbségnek. Albán részről megígérték, hogy felhagynak a szeparatista törekvésekkel, elismerik a macedón intézményeket.

2004-ben Macedónia benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de 2015-nél előbb nem várható a belépése.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A 2001-es albán etnikai villongások óta, az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő albán kisebbségnek is működik képviselete a nemzeti parlamentben (Sobranje).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Macedónia parlamentális demokrácia, a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, független igazságszolgáltatás működik.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 7 járásból (srez), összesen 123 helyi önkormányzatból (opština) áll. A fővárosban, Szkopjéban hét önkormányzat működik.

2004 augusztusától visszaállították a 84 önkormányzatból álló rendszert, ebből 10 Nagy-Szkopjéban található. Az önkormányzatokat 8 adminisztratív régióba (регион, region) osztották. Ezt megelőzően 1996 szeptemberétől 123 önkormányzat működött, 34 adminisztratív körzetben.

Délkeleti Délnyugati Északkeleti Keleti Pelagonia Polog Szkopje Vardar

[szerkesztés] Politikai pártok

Macedónia fontosabb politikai tömörülései a következők:

• Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SDSU) – az egykori kommunista párt utódszervezete
• Liberális Párt (LP)
• Demokratikus Prosperitás Pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakossága: korábbi adatok: 1,2 millió (1950), 1,6 millió (1970), 2,0 millió (1999), 2 114 500 (2003)
• Népsűrűség: 83 fő/km2 (2003)
• Népességnövekedés: 0,41% (2003)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban 1,1 millió macedón szláv él, ők alkotják az ország lakosságának 55%-át. Jelentős kisebbség az albánoké (35%), illetve a törököké (4,5%). Ezen kívül romák, szerbek, bolgárok, görögök és vlachok élnek még az országban.

A lakosság 53%-a az ortodox felekezethez tartozik, 45%-a szunnita muszlim, illetve további 1% római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Macedónia a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte eddigi rövid történelme folyamán. A délszláv háború, a koszovói albán bevándorlás, az 1994–1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi feszültség mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére.

Jelenleg Európa egyik gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű országa, ahol az emberek leginkább a mezőgazdaságból élnek, a munkanélküliség óriási, és a feketegazdaság elfojtja a legális kereskedelmet.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet

Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.

• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Közlekedés

A vasúthálózat hossza 1435 km, ebből 233 km villamosított.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Spitzbergák Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Máltai lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

m·v·sz Az Európai Unió tagjelöltjei Tagjelöltek Horvátország (állapot) • Macedónia (állapot) • Törökország (állapoz) potenciális jelöltek Albánia (állapot) • Bosznia-Hercegovina (állapot) • Montenegró (állapot) • Szerbia (állapot) •Koszovó  (állapot)