Molotov–Ribbentrop-paktum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Legutóbbi változat (ellenőrizetlen)

A Német–szovjet megnemtámadási szerződést (közismert elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-paktumot) Moszkvában 1939. augusztus 23-án írta alá Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter.

A Német–szovjet megnemtámadási szerződés aláírása Moszkvában Molotov, Ribbentrop és Sztálin

[szerkesztés] Előzmények

[szerkesztés] Tartalma

A Német-szovjet megnemtámadási szerződés nyilvános része egymás kölcsönös tiszteletben tartásának és meg nem támadásának szándéka mellett rögzítette, hogy amennyiben valamelyik fél harmadik féllel háborúba lép, a másik fél semleges marad.

[szerkesztés] Titkos záradék

A titkos záradék Molotov és Ribbentropp kézjegyével

A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és déli részeinek érdekszférák szerinti felosztását.

A titkos záradékban rögzítettek szerint:

Lengyelországot a Narew, Visztula és San folyók mentén osztották fel.
A német fél lemondott, pontosabban nem tartott igényt Besszarábiára (jelenleg Moldávia).
A balti államokat és Finnországot Litvánia kivételével mint szovjet érdekszférát rögzítették.

Egy további és később aláírt titkos záradékban szerepelt az is, hogy a szovjet érdekszférában élő német nemzetiségű lakosságot (besszarábiai németeket, balti németeket és bukovinai németeket) kényszerköltöztetéssel át kell telepíteni Németországba.