Norvégia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: A király mottója: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) 1814 Eidsvoll eskü: Enig og tro til Dovre faller (Egységes és hű, míg a Dovre-hegység le nem omlik) |
|||||
| Himnusz: Ja, vi elsker dette landet | |||||
 |
|||||
| Főváros | Oslo |
||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Király | V. Harald | ||||
| - Miniszterelnök | Jens Stoltenberg
|
||||
| Hivatalos nyelv | norvég (bokmål és nynorsk) [1] | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 385 199[2] km² (60.) | ||||
| - Víz (%) | 6,0 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007. januári évi becslés | 4 681 100[3] (114.) | ||||
| - Népsűrűség | 14 fő/km² (202.) | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 296,0 milliárd dollár (42.) PPP: 195,1 mrd dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 64 193 dollár (2.) PPP: 42 364 dollár |
||||
| HDI (2005) | 0,968 (2.) – magas | ||||
| Pénznem | norvég korona (NOK) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .no |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | N | ||||
| Hívószám | +47 |
||||
|
|||||
Norvégia, vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégül Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakasza fjordjairól híres. A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királynő földre is, ahol a Troll nevű állandó kutatóállomás működik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bővebben: Norvégia földrajza
Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.
A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.
323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban.
Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori. A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják.
| Norvégia földrajzi régiói | |
|---|---|
| Nord-Norge | Østlandet | Sørlandet | Trøndelag | Vestlandet | |
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Norvégia lakossága 4,6 millió körül van, az éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Norvégia városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A népesség összetétele: norvégok 92.7%, svédek 0.7%, dánok 0.6%, a volt Jugoszláviából 0.5%, Nagy-Britanniából 0.3%, amerikaiak 0.2%, németek 0.2%, irakiak 0.2%, pakisztániak 0.2%, szomáliaiak 0.1%, finnek 0.1%, irániak 0.1%, egyéb 3.7%, számik (lappok) 20 000 fő.
A lakosság 86%-a a Norvég Evangélikus Egyházhoz tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Történelem
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszűntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.
Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Hakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a II. világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben.
[szerkesztés] Államszervezet
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. A király jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.
Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.
[szerkesztés] Politikai pártok
- Norvég Munkáspárt – szociáldemokrata
- Konzervatív Párt
- Szocialista Baloldali Párt
- Centrumpárt
- Keresztény Néppárt
- Liberális Párt
- Haladó Párt – jobboldali
- Zöld Környezetvédő Párt
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Norvégia hadereje[szerkesztés] Közigazgatás
Norvégiát a következő 19 megyére (fylke) osztották:
Lásd még:
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Gazdaság
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.
Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek: Edvard Munch.
- Irodalom: a norvég írásművészet máig legismertebb alakja Henrik Ibsen (1828-1906) drámaíró. Lásd még: Norvég költők, írók listája.
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.
A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae – „az élet vize”. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
Az egyik legismertebb futball klub az Rosenborg BK, többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.
[szerkesztés] Érdekesség
Norvégia partvonala hosszabb, mint az Egyesült Államoké, holott az USA 27-szer akkora.[forrás?]
[szerkesztés] Források
- ^ 6 községben a számi és 1 községben a finn is használható hivatalos ügyekben
- ^ Svalbarddal és Jan Mayennel együtt
- ^ 02.01.10 Population, Statistisk Sentralbyrå (letöltve: 2007.03.28.)
[szerkesztés] Irodalom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Norvégia hivatalos honlapja
- Startlap linkgyűjtemény
- Norvégia képek
- Sarkifény - Északi fény - Aurora Borealis
- Norvég fotóalbum
- Linkcenter linkgyűjtemény
- Norvégia Térkép Kalauz
- Norvégia térképe
- Norvégia hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Norvégia online térképe címkeresővel
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
|
|
|
|---|---|
|
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország |
|
| Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland | |
