Szlovákia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szlovénia.

Szlovák Köztársaság
Slovenská republika

zászló címer
Himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Főváros	Pozsony (Bratislava) é. sz. 48° 08′ k. h. 17° 17′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Parlamentáris köztársaság
- Köztársasági elnök	Ivan Gašparovič
- Miniszterelnök	Robert Fico
Hivatalos nyelv	Szlovák
Függetlenség	1993. január 1.
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	48 845 km² (130.)
- Víz (%)	elhanyagolható
Népesség
- 2008 évi becslés	5 455 407  (88.)
- 2001 évi népszámlálás	5 379 455
- Népsűrűség	110 fő/km²
GDP	2007
- Összes	54,08 milliárd € (57.) PPP: 86,1 milliárd €
- Egy főre jutó	11,150 € (41.)
HDI (2007)	0,863 (42.) – magas
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.sk
Nemzetközi gépkocsijel	SK
Hívószám	+421
Az Európai Unió és a NATO tagja.

Szlovákia (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. A mai Szlovákia területét magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban a Felvidék fogalma alatt szokás tárgyalni. Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág 1.5 Természetvédelem 2 Történelem 2.1 Szlávok első megjelenéséig 2.2 A szlovákok őstörténete 2.3 A Magyar Királyság kora 2.4 Csehszlovák korszak 2.5 Az önálló Szlovákia 2.6 Határváltozások 3 Híres szlovákok 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.3.1 Szlovákiai magyarság 6 Gazdaság 7 Oktatási rendszer 7.1 Általános iskolai képzés 7.2 Középiskola 7.3 Felsőoktatás 7.4 Felnőttoktatás 7.5 Diplomák elismerése 7.6 Kulturális intézmények 8 Művészetek 8.1 Építészet 8.2 Képzőművészetek 8.3 Irodalom 8.4 Filmművészet 8.5 Zene 9 Turizmus, látnivalók 10 Média 11 Sport 12 Lásd még 13 Külső hivatkozások 14 Források

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra hegység több részből áll: Alacsony-Tátra, Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra az igazi magashegység Magas-Tátra (kristályos felépítésű) mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége, valamint a Bélai-Tátra. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m).

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása.

Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. Az egykori gleccserek jéggyűjtő medencéi helyén jéghideg vizű tavak (tengerszemek) csillognak.

[szerkesztés] Éghajlat

Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.^[forrás?]

[szerkesztés] Élővilág

A hegyvidéki területeken előforduló barnamedve becslések szerinti egyedszáma 500-800. A csekély számban előforduló, azonban súlyos sérüléseket okozó medvetámadások, óvatosságra intik a hegyvidéken túrázókat.

[szerkesztés] Természetvédelem

Szlovákia legnagyobb természetvédelmi területe a TANAP (Tátrai Nemzeti Park).

Lengyelország Magyarország Csehország Au. Ukr. POZSONY Zsolna Turócszentmárton Poprád Eperjes Trencsén Privigye Besztercebánya Kassa Nagyszombat Losonc Nyitra Bős Komárom Losonc Duna Tisza Vág Gerlachfalvi-csúcs térkép szerkesztése

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Szlávok első megjelenéséig

Amikor az írott forrásokban megjelenik a térség, kelták és germánok lakták. A római birodalom határa a Duna volt, de számos hadjáratot vezettek a mai Szlovákia területére, germánok ellen harcolva. A népvándorlás korában a hunok ellenőrzése alatt álló néptöredékek élhettek területén. Szlávok betelepülését a 6. századra teszik, korábbi megjelenésük vita tárgya. Valószínűleg még a 7. század folyamán a déli részek az ún. kései Avar birodalom részévé váltak, ahol már jelentősebb szláv elemek jelenlétét is feltételezik.

[szerkesztés] A szlovákok őstörténete

Az első ismert szláv állam Szamo országa volt 623 és 658 között, amely a csehek, szorbok és morvák földje mellett valószínűleg a mai Szlovákia és Magyarország területét is magában foglalta. Szamo halála után a régió több mint két évszázadig az avarok uralma alatt állt. Szlovák történészek szerint a 8. század végén a mai Nyugat-Szlovákia már szlávok által lakott terület volt, amely határos volt a virágzó Frank Birodalommal. A blatnicai sírlelet arról tanúskodik, hogy ekkorra kialakult a helyi szláv előkelők rétege, és az avarok és Karolingok hatására gazdag kultúra jött létre ezen a vidéken. ^[1]

Az avarok meggyengülése következtében a 9. században két önálló államalakulat jött létre a területen: a Morva Fejedelemség központja a mai Morvaországban volt, míg a Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén feküdt. Ez utóbbi megalapítóját, Pribinát ma az első ismert szlovák uralkodónak tartják. Bár Pribina maga pogány volt, 828-ban felépíttette az első keresztény templomot a mai Szlovákia területén.

833-ban I. Mojmír morva fejedelem a két fejedelemség egyesítésévek megalapította a Nagymorva Birodalmat. A birodalom kulturális fejlődését nagyban elősegítette Szent Cirill és Szent Metód missziós tevékenysége. Szent Cirill megalkotta az első szláv írást a glagolita ábécét és lefordította ószláv nyelvre az evangéliumot, így ez lett az első szláv nyelvű irodalmi alkotás. 871-ben I. (Szépszemű) Szvatopluk nyitrai herceg lett a birodalom fejedelme. Őalatta érte el legnagyobb kiterjedését a Nagymorva Birodalom. Szvatopluk súlyos csatákat vívott a Frank Birodalommal. Uralkodásának és az egész birodalom történetének végül a magyar törzsek honfoglalása vetett véget. Maga a fejedelem valószínűleg 904-907 között a magyarokkal vívott csatában esett el.

A magyarok a 10. század-ban fokozatosan birtokukba vették a mai Szlovákia területét. Az alföldi területekre (Csallóköz, Mátyusföld) nagy tömegekben költözött be a magyarság. A hegyvidéki területeken ugyanakkor a nagymorva korban épült szláv várak, városok népe és az ősi szláv kultúra a magyar törzsfők uralma alatt is tovább élt.

[szerkesztés] A Magyar Királyság kora

A 11. századtól a mai Szlovákia teljes területe a Magyar Királysághoz tartozott 1918-ig. A szlovákok története ez idő alatt szorosan egybefonódott a magyar történelemmel. A török korban a királyi Magyarország területe jó közelítéssel a mai Szlovákia területére korlátozódott. Pozsony lett a koronázó város és a magyar országgyűlések székhelye. A reformáció, a népnyelven történő vallásgyakorlás elősegítette a szlovák nyelv kialakulását, különválását a csehtől. A török kiűzése után a térség viszonylagos súlya csökkent a Magyar Királyságon belül, de Pozsony főváros maradt 1848-ig. A 19. században ébredő szlovák nemzeti mozgalom hatására az I. világháború végére fölerősödtek a nemzetiség körében az elszakadási törekvések. A pánszlávizmus jegyében az újonnan alakult Csehszlovák állam ígért nagyobb lehetőségeket. Ténylegesen 1919-ben a cseh(csehszlovák) hadsereg megszállása valósította meg ezt az „államalapítást” a szlovák területeken is.

[szerkesztés] Csehszlovák korszak

A szlovák nemzeti törekvések felemás eredményre vezettek, mert a cseh dominanciájú új állam központosította a hatalmat, s csak kis beleszólást engedett a szlovákiai ügyekbe az ott élő szlovák és magyar nemzetiségűeknek. Ezért a szlovákok közül sokan nem váltak a demokratikus szövetségi állam hívévé, megtartották önállósodási törekvéseiket. Csehszlovákia 1938-as feldarabolása a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés révén egyfajta megoldást kínált mind a magyar revizionizmus és a magyar kisebbségek problémájára, mind a szlovák nacionalizmus számára. A maradék területen Jozef Tiso vezetésével 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltották az első Szlovák Köztársaságot. A német segítséggel alakult állam ténylegesen fasiszta csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört szlovák nemzeti felkelés.

A második világháború végén a második Csehszlovákia módosított határok mellett (lásd alább) az 1938-as első Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték.

[szerkesztés] Az önálló Szlovákia

Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam.

2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. 2009. január elseje óta az eurózóna tagja. A szlovák koronát az euro váltotta fel.

[szerkesztés] Határváltozások

A valamikori Csehszlovákia majd annak felbomlását követően a mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi békeszerződés határozza meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a trianoni békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő (1), ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg (4 és 5). Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal. Ekkor Árva és Szepes vármegyék kisebb területei (2 és 3), kerültek Lengyelországhoz.

[szerkesztés] Híres szlovákok

A sok évszázados együttélésnek köszönhetően a tudomány és a kultúra számos kiemelkedő alakját egyaránt magáénak vallja a szlovák és a magyar nemzet.

Štefan Banič	Bél Mátyás	Eugene Cernan	Kollár Ádám Ferenc
Ján Kollár	Mikoviny Sámuel	Jozef Murgaš	Petzval József
Aurel Stodola	Milan Rastislav Štefánik	Jánosik György	Dr. Rudolf Vrba

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Szlovákia köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás szerve a parlament – hivatalos nevén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa –, amely Pozsonyban található és 150 tagja van. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A magyarországi alkotmányos gyakorlattal ellentétben itt a kormány tagjai nem lehetnek egyben parlamenti képviselők is. A szlovák törvényhozás egykamarás rendszerű. A legutóbbi parlamenti választások 2006-ban voltak.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll. A kormánynak jelenleg 16 tagja van: a kormányfő, egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes és 14 szakminiszter.

A 2006-os választások után alakult többpárti koalíciós kormányt Robert Fico miniszterelnök vezeti.

Az igazságszolgáltatás élén a Legfelsőbb Bíróság áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az első fokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az Alkotmánybíróság[1] ügyel, amelynek székhelye Kassán található. Az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a köztársasági elnök választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye Bazinban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szlovákia az 1996-os közigazgatási reform óta 8 kerületre (kraj), azon belül összesen 79 járásra (okres) oszlik. Az ország területén 2002-ben 2891 község volt, melyek közül 138 város.

	Kerület	Kerületi székhely
1	Pozsonyi (Bratislavský kraj)	Pozsony (Bratislava)
2	Nagyszombati (Trnavský kraj)	Nagyszombat (Trnava)
3	Nyitrai (Nitriansky kraj)	Nyitra (Nitra)
4	Trencséni (Trenčiansky kraj)	Trencsén (Trenčín)
5	Zsolnai (Žilinský kraj)	Zsolna (Žilina)
6	Besztercebányai (Banskobystrický kraj)	Besztercebánya (Banská Bystrica)
7	Kassai (Košický kraj)	Kassa (Košice)
8	Eperjesi (Prešovský kraj)	Eperjes (Prešov)

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

[szerkesztés] Politikai pártok

Legjelentősebb helyi politikai pártok:

Név	Elnök 2006-ban	Politikai ideológia	A 2006-os választáson elért eredmény, százalékban
Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD)	Robert Fico	baloldali	29,14
Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH)	Pavol Hrušovský	konzervatív	8,31
Magyar Koalíció Pártja (MKP)	Csáky Pál	konzervatív	11,68
Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (ĽS – HZDS)	Vladimír Mečiar	exkommunista	8,79
Szabad Fórum (SF)	Zuzana Martináková	konzervatív-liberális	3,47
Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ – DS)	Mikuláš Dzurinda	konzervatív-liberális	18,35
Szlovák Nemzeti Párt (SNS)	Ján Slota	soviniszta, magyarellenes	11,73
Szlovákia Kommunista Pártja (KSS)	Jozef Ševc	kommunista	3,88

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 111 fő/km2
• Népességnövekedés: 0,15%
• Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
• Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12%
• Városi lakosság aránya: 58,8%
• Írástudatlanság: 1%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Főváros: Pozsony (Bratislava) 429 000 fő
• Fontosabb városok: Kassa (Košice) 234 000 fő, Eperjes (Prešov) 92 000 fő, Nyitra (Nitra) 87 000 fő, Zsolna (Žilina) 85 000 fő. Szlovákiában 138 város található.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: szlovák
• Népek a legutóbbi, 2001. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 85,8%, magyar 9,7%, cigány 1,7%, cseh 0,8%, ruszin 0,4%, ukrán 0,2%, német 0,1%, egyéb 1,3%.

Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok (romák) jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. {[2]}{[3]} {[4]} {[5]} {[6]}

• Vallások: római katolikus 68,9%, evangélikus 10,8%, görög katolikus 4,1%, református 2%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)
• Írásrendszer: latin ábécé

[szerkesztés] Szlovákiai magyarság

Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik, legnagyobb számban a Csallóközben.

[szerkesztés] Gazdaság

Szlovákia az 1990-es évek elejétől a szocialista tervgazdaságról kapitalista piacgazdaságra váltott. A nagyvállalatok és a bankok többsége ma már magánkézben van, a külföldi befektetők szabadon érkezhetnek az országba.

A gazdaság fő jellemzője a tartósan magas gazdasági növekedés. 2006-ban a bruttó hazai termék 8,9%-os növekedése az OECD tagállamai közül a legmagasabb volt. A 2007-es évi növekedés elérte az átlagos 10,4%-ot, a leggyorsabban a negyedik negyedévben, 14,3%-kal bővült^[2].

A munkanélküliség 1999-ben tetőzött 19,2%-on, 2008-ban a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján elérte a 7,8%-ot^[3]. A gazdasági fejlődés mellett a munkások kivándorlása is hozzájárult a csökkenéshez. Az Eurostat adatai alapján, amely a Szlovák Statisztikai Hivataltól különböző számítási módszereket használ, a munkanélküliség Szlovákiában Spanyolország után 9,9%-kal a második legmagasabb volt az Európai Unióban^[4].

Az infláció a 2000-es 12,0%-ról a 2002-es parlamenti választások idejére 3,3%-ra csökkent, de az adónövelés és árszabályozás után, 2003-2004-ben csekély mértékben növekedett és 2005-ben 3,7%-os értéket ért el.

A Mikuláš Dzurinda vezette kabinet reformjai alakították ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, 19%-os adókulccsal így több éven át növekedhetett az állam bevétele.

Bár ezek megalapozásához az államháztartási hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentett. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2005-ben "éhséglázadás" tört ki.^[5]

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót. ^[6]

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Három szakaszra osztható az oktatás Szlovákiában:

1. általános iskolai képzés
2. középiskolai képzés
3. felsőoktatás

A tankötelezettség időtartama Szlovákiában 10 év; 6 és 16 éves kor között kötelező az iskolalátogatás.

[szerkesztés] Általános iskolai képzés

Az általános iskolának és a középiskolának (állami intézményeknek!) a tandíját az állam állja, így az ingyenes, ezzel szemben a magániskolákban a taníttatás díját a szülők állják. A képzés két részből áll:

• alsó tagozat (6-tól 10 éves korig)
• felső tagozat (10-től 15 éves korig)

Amint véget ért az alsó tagozat, a diáknak szabad kezet nyújtanak, hogy a tanulmányait a nyolc osztályos gimnáziumban, vagy a felső tagozaton folytatja.

[szerkesztés] Középiskola

A szlovák középiskoláknak különböző intézményeik vannak.

• Gimnáziumok:

Általános képzés, a diákokat főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel.

Kétfajta képzés létezik: nyolcéves (10–18 éves korig), és négyéves (15–19 éves korig).

• Szakközépiskolák:

Elsősorban a szakiskolákba való bejuttatásra törekszik, de lehetőséget ad felsőfokú intézményekbe való bejutásra is.

[szerkesztés] Felsőoktatás

A jelen pillanatban huszonegy (21) felsőfokú intézmény működik Szlovákiában. (Köztük egy rendőr- és két katonai akadémia, egy közgazdasági, egy orvosi, egy mezőgazdasági, és négy műszaki egyetem, és három zenei és művészeti akadémia.) Jelenleg kizárólag állami egyetemek vannak Szlovákiában, de az állam lehetőséget biztosít magánegyetemek alapítására is. Három (3) felsőoktatási fokozat különül el:

• bachelor
• master
• doktori képzés

[szerkesztés] Felnőttoktatás

A továbbtanulásra van lehetőség, de ez szinte csak az oktatási és továbbképző központok hatáskörébe tartozik. De már létrehoztak kiegészítő tanfolyamokat is (vállalatokon belüli létesítmények, magániskolák stb.), amelyek nagyon változatos programokat ajánlanak a továbbtanulni vágyóknak.

[szerkesztés] Diplomák elismerése

Az EU tagországaiban működő NARIC nevű központok adnak erről felvilágosítást.
Forrás: http://www.hbmk.hu/eu25/szlovak/oktatas.html

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Építészet

• Ján Svetlík

[szerkesztés] Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

• Jozef Hanula, a 19-20.század jeles szlovák festője
• Martin Benka
• Dominik Skutecky
• Maria Medvecka
• Koloman Sokol
• Albín Brunovský
• Janko Alexy
• Ernest Zmeták
• Ľudovít Fulla

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Filmművészet

A szlovák filmgyártást amerikai szlovákok indították el Csehszlovákia kikiáltását követően, s az ő segítségükkel készült el az első szlovák film, a Jánošík. Az első Szlovák Köztársaság idején az állam ideológiai okokból támogatta a híradózást, ami elősegítette, egy szakmailag felkészült alkotói gárda kialakulását.

A háború utáni első filmet még a cseh Martin Frič rendezi, de már színészként és társrendezőként megjelenik mellette Paľo Bielik, aki 1948-ban elkészíti a szlovák nemzeti felkelésről az első szlovák hangosfilmet, Farkasverem (Vlčie diery) címmel. Ezt követően egyre több játékfilm készül, többnyire háborús témában. A korszak egyik legjelentősebb filmje a Ján Kadár és a cseh Elmar Klos által rendezett Oscar-díjas Üzlet a korzón (Obchod na korze).

A hatvanas évek elején Peter Solan, Martin Hollý és Štefan Uher visz új lendületet a szlovák filmbe. A legjelentősebb mű ebből az időből Uher 1962-es filmje, a Nap a hálóban (Slnko v sieti), amit sokan a cseh újhullám első jelentős filmjének tartanak. Ezt a generációt egy újabb hármas követi: Juraj Jakubisko, Elo Havetta és Dušan Hanák. Az ő munkásságukban csúcsosodik ki a szlovák filmművészet, ám a normanizáció nem enged a művészetnek. Az ideológiailag nem korrekt filmeket dobozba zárják, több rendező tiltólistára kerül, míg kevésbé tehetséges rendezőket támogat az állam.

A rendszerváltást követően megszűnt az addig szlovák filmeket gyártó Koliba filmgyár, és ez megpecsételte a szlovák film sorsát. Befektetők híján neves szakemberek mentek át Prágába dolgozni (a legjelentősebb Jakubisko), így a szlovák filmgyártásnak mindent elölről kellett kezdenie. Napjainkban szinte Martin Šulik az egyetlen jelentős rendező Szlovákiában.

[szerkesztés] Zene

A 70-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenakarai voltak a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect. Elán,Gladiátor,Horkýže Slíže,Iné Kafe,No name,Peha,Team,Vidiek,Zóna A

Szlovákiai magyar etno-rockzene:

• Ghymes http://www.ghymes.hu/

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

[szerkesztés] Média

Szlovákiai tv-csatornák: TV JOJ, JOJ PLUS, TV Markíza, STV 1 - Jednotka, STV 2 - Dvojka, STV 3 - Trojka, TA3, TVA, Televízo, MusicBox, CE TV, Musiq1, Ring TV, TV LUX, TV Patriot, Nostalgia

Rádióállomások: Rádio Expres, Fun Rádio, Rádio Okey, Jemné Melódie, Rádio Lumen, Rádio Hey, Rádio Viva, Best, SRO 1 - Rádio Slovensko, SRO 2 - Rádio Regina, SRO 3 - Rádio Devín, SRO 4 - Rádio FM, SRO 5 - Patria, Slovakia International

Szlovákiai újságok: Pravda, SME, Hospodárske noviny, Eva, Slovenka, Plus Jeden Deň, Plus 7 dní, Báječná žena, Život, Eurotelevízia, Nový Čas pre ženy,Slovenské Národné Noviny, Noviny Markíza, Nový Čas

[szerkesztés] Sport

Szlovákia legnépszerűbb sportja a jégkorong, ezt követi a tenisz és a labdarúgás.^[forrás?] A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav Šatan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzén. A legjobb szlovák jégkorongozók az NHL-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: Miroslav Šatan, Peter Bondra, Žigmund Pálffy, Ľubomír Višňovský, Ján Lašak, Peter Budaj, Zdeno Chára, Marián Hossa.

Független Szlovákia eddig három nyári olimpián vett részt: 1996, 2000, 2004, 2008. Ezeken összesen 6 arany-, 9 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett. Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: Slovan Bratislava, MFK Košice (korábban VSS Košice, illetve 1.FC Košice), MŠK Žilina, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Artmedia Petržalka, Tatran Prešov, DAC 1904 Dunaszerdahely. A független szlovák válogatott még egyszer sem szerepelt labdarúgó világbajnokságon, sem Európa-bajnokságon. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban szerepelnek.

[szerkesztés] Lásd még

• Kategória:Szlovákia települései

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal oldala
• Szlovák idegenforgalmi térkép
• Statisztikai adatok a népszámlálásokról
• Szlovákia hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Térkép Kalauz (Praktikus térképgyűjtemény Szlovákiáról, nagyobb városairól)
• Szlovákiai magyar oktatási intézmények
• Szlovákia látnivalók
• Képgaléria Szlovákiáról
• Szlovákia.lap.hu - linkgyűjtemény
• Hírek Szlovákiából

[szerkesztés] Források

m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Svalbard Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Szuverén Máltai Lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

m·v·sz Az Európai Unió Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia1 · Egyesült Királyság · Észtország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia 1Kivéve Grönlandot és Feröert

m·v·sz NATO (North Atlantic Treaty Organisation) Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

m·v·sz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland