Tallinn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tallinn

Tallinn a Balti-tenger felől
zászlaja címere
Elhelyezkedése
Tallinn elhelyezkedése Észtországban
Koordinátái: é. sz. 59°26′ k. h. 24°45′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Kormányzat
Ország   Megye	Észtország   Harju
Népesség
Város ()	400 200 fő
Népsűrűség	2506,9 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe
Teljes	159,2 km²
Időzóna   Nyáron (DST)	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Weboldal: http://www.tallinn.ee

Tallinn (németül: Reval, oroszul: Таллин / Tallin, 1918 előtt Ревель / Revel’), Észtország fővárosa. Fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak.

Tallinn történelmi belvárosa 1997-óta a UNESCO Világörökség listáján található.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Lakossága 3 Története 3.1 A kezdetek 3.2 Svéd uralom 3.3 Orosz uralom 3.4 I. világháború és a függetlenség 3.5 II. világháború és a szovjet korszak 4 Oktatás, kultúra 5 Gazdasági élet, közlekedés 5.1 Gazdaság 5.2 Közlekedés 6 Látnivalók 7 Tallinn neves szülöttei 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Finn-öböl partján terül el. Földrajzi koordinátái: é. sz. 59°26′ k. h. 24°46′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

[szerkesztés] Lakossága

A lakosság összetétele: 54% észt, 37% orosz, 4% ukrán, 2% fehérorosz (2005-as adat)

[szerkesztés] Története

Tallinn története színes, valamint teli különböző korszakok fordulatával, hol az észtek, mint eredeti "őslakosok" a 13. század elejétől a 19. század második feléig gyakran sajnos csak mint (elnyomott) kisebbség lakhattak. Mégis az ő érdemük, hogy a város még manapság is tartja szép, történelmi arculatát. A különböző korszakok nyomai mind a mai napig megtalálhatók a város valamint az óváros különböző részein.

[szerkesztés] A kezdetek

A várost, pontosabban a mai Tallinn kikötőjének a helyén található halászfalut, Lyndanisse-t először Livóniai Henrik krónikája (Henrici Chronicon Livoniae) említi. Eszerint II. Valdemár dán király hajóhada itt kötött ki 1219 júniusában. Tallinn és Észtország északi része, így dán fennhatóság alá került. 1248. május 15-én IV. Erik dán király emelte a városi rangra Tallinnt a 13. század második felében Tallinn is a Hanza-szövetség tagja lett és a 15. század végéig jelentős szerepet játszott a szövetségen belül. 1347-ben a dán király eladta a várost és vele együtt az északi észt területeket a Livóniai Lovagrendnek.

[szerkesztés] Svéd uralom

A Livóniai háború (1558-1583) idején az Orosz Birodalom, Svédország, Lengyelország és Dánia harcolt a Balti-tenger medencéje feletti hegemóniáért. Az oroszoktól való félelmükben a tallinni kereskedők és a lovagok 1561-ben önként megadták magukat a svédeknek és ezt követően a város másfél századon át svéd fennhatóság alá tartozott.

[szerkesztés] Orosz uralom

A Nagy Északi Háborúban (1700-1721) a Baltikum ismét háborús szintérré vált. Az Orosz Birodalom és Svédország volt a két fő ellenfél. 1710. szeptember 29-én a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek előtt. Tallinn ezt követően egészen 1783-ig megtarthatta városi kiváltságait és a helyi törvénykezésben a német nyelvet. 1783-ban II. Katalin megszüntette a város kiváltságait és azt az észt területekkel együtt a Rigai (Livlandi) Kormányzósághoz (oroszul Губерния) csatolta. Tallinn Oroszországhoz csatolását követően I. (Nagy) Péter cár még 1714-ben parancsot adott hadikikötő építésére. Ezzel egy időben hajóépítő üzemet is alapított, ami a város iparosodásának is kezdetét jelentette.

[szerkesztés] I. világháború és a függetlenség

Az első világháború harci eseményei elkerülték a várost. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kikiáltotta a független Észt Köztársaságot. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Tallinn és Észtország a Szovjet érdekszféra része lett és még ennek az évnek az őszén létrejött Tallinnban a Vörös Hadsereg hadi bázisa

[szerkesztés] II. világháború és a szovjet korszak

A német Wehrmacht 1941. augusztus 28-án foglalta el a Tallinnt. A szovjet légierő 1944 folyamán többször bombázta a várost majd 1944. szeptember 23-án sikerült a Vörös Hadseregnek visszafoglalnia a németektől. Megalakult az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. augusztus 20-án állítják helyre Észtország függetlenségét.

[szerkesztés] Oktatás, kultúra

Bár Észtország legjelentősebb egyeteme az Észt Állami Egyetem Tartuban található, kétségtelenül Tallinn az észt kulturális, és tudományos élet központja. Tallinnban 4 egyetem és közel 20 -jelentős részben magán- felsőoktatási intézmény található. A város legnagyobb egyeteme a Tallinni Műszaki Egyetem. Itt van az Észt Tudományos Akadémia központja, a Nemzeti Könyvtár, az Észt Drámai Színház és az Észt Nemzeti Opera is. Jelentős kulturális intézmény továbbá a Tallinni Orosz Színház is.

[szerkesztés] Gazdasági élet, közlekedés

[szerkesztés] Gazdaság

Tallinn a 13. századtól kezdődően, a Hanza-szövetség tagja a Balti-tenger északi medencéjének meghatározó kereskedelmi központja. A városban megtelepedett német kereskedők jelentős mértékben monopolizálták a Hansa városokból Oroszországba irányuló kereskedelmet. Ez biztosította a jólétet, amit a város középkori építészeti emlékei híven tükröznek. A város hivatalos nyelve egészen 1783-ig a német volt, és a városi tanácsot is a német kereskedők alkották.

Az Tallinn ipari fejlődésének kezdete 1714., amikor I. Péter orosz cár haditengerészeti támaszpontot és hajóépítő üzemet alapít a városban. A 19. század első felében papírgyár, gyufagyár, gépipari üzemek nyíltak az 1877-ben alapított Luther bútorgyár világhírre tett szert.

A Tallinnt Szentpétervárral összekötő vasútvonalat 1870-ben nyitották meg.

A város gazdasági struktúrájában jelentős változást Észtország függetlenségének visszanyerése hozott 1991-ben. Az azóta eltelt évek alatt az ipari termelésben foglalkoztatottak aránya 47%-ról 25%-ra esett vissza. 2003-ban a foglalkoztatottak 74%-a a szolgáltatásban talált munkát. Ez a struktúraváltás a város lakosságának számában is nyomon követhető. Míg 1990-ben a városnak közel 480 000 lakosa volt a lakosok száma 2002-ben mindössze 377 890 főt tett ki. Napjainkban Tallinn legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatai a bankszektor, az informatikai és elektronikai ipar.

[szerkesztés] Közlekedés

Tallinn napjainkban a Balti-tenger egyik legfontosabb komp kikötője. Közvetlen kompjáratok, köti össze:

• Helsinkivel, Finnország

• Stockholmmal, Svédország

• Mariehamnnal, Åland, Finnország

• Szentpétervárral, Oroszország

• Rostockkal, Németország

Közúton a Via Baltica (E67, Prága – Helsinki) köti össze Európával. Az útnak része a Tallinnt Helsinkivel összekötő kompjárat. Észtország tömegközlekedését alapvetően busz forgalommal biztosítják. A vasúthálózat jelentősége elhanyagolható. A Tallinn környéki helyiérdekű vasúton kívül csak egy Tallinnt Szentpétervárral és Moszkvával összekötő vasútvonal üzemel. A Tallinn repülőtere a várostól mindössze két km-re van ( IATA:TLL, ICAO:EETN). Érdekesség a Tallinnt Helsinkivel összekötő menetrendszerinti helikopter járat.

[szerkesztés] Látnivalók

Tallinn kicsi város. A látnivalók zömmel a városközpontban találhatók és gyalogszerrel könnyen elérhetők.

• Magasan a város felé emelkedő mészkősziklán a Toompea-n található a Livóniai lovagrend 1229-ben épült lovagvárának területe. A Toompea kiemelkedő látványosságai:
  • Várkastély Az épületet, a lovagvár déli és délkeleti falának lebontása után, 1767-1773 között, építtette az akkori orosz kormányzó, kormányzói palotának. Az épület jelenleg az Észt Parlamentnek ad otthont.
  • Hosszú Hermann torony
  • Tallinni Dóm 1219-ben kezdtek hozzá az építéséhez, jelen barokk formáját 1779-ben kapta.
  • Alexander Nyevszkij ortodox katedrális 5 kupolájával. (épült 1894-1900)

• Városfal a 15. században Észak-Európa legjelentősebb védműve volt. Jelenleg a városfal közel 2 km hosszban áll. Áll még 26 torony is. A tornyok egy része lakás, vannak üresen állók, míg több közintézményeknek, múzeumoknak ad otthont:
  • Kövér Margó (torony) ma Tengerészeti Múzeum
  • Kiek in de Kök Kukkants a konyhába (torony) a Városi Múzeum kiállítóterme
• A Városház tér, és az 1402-1404 között épült késő gótikus Városháza. A Baltikum legszebb eredeti állapotában megmaradt késő gótikus építészeti emléke.
• A Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza.
• Három nővér – 15. századi kereskedőházak
• A Szent Olaf-templom építését 1267-ben kezdték, jelen formáját 1450-ben kapta.
• Tallinntól keletre Kadriorgban
  • I. Péter cár nyári rezidenciája (barokk stílusú, 1725-ben épült)
  • Piritai Szent Brigitta kolostor
  • Botanikus kert
• Rocca al Mare a szovjet időkben, 1964-ben, a Rigai mintára kialakított Észt Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)

[szerkesztés] Tallinn neves szülöttei

• II. Alexej, Moszkva és minden oroszok pátriárkája
• Fjodor Fjodorovics Andresen, orosz festő
• Alexander von Benckendorff, orosz tábornok
• Jakob de la Gardie, hadvezér különböző államok szolgálatában Livónia főkormányzója
• Magnus Gabriel de la Gardie, svéd tábornok államférfi
• Piret Järvis a Vanilla Ninja nevű észt lányzenekar alapító tagja
• Carmen Kass, szupermodell
• Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Startlap linkgyűjtemény – Tallinn
• A tallinni városi tanács portálja
• Tallinn város turisztikai portálja
• Tallinn magyar nyelvű útikalauz
• Térkép Kalauz – Tallinn

Elődje: Essen, Pécs, Isztambul

Európa Kulturális Fővárosa 2011 (Turku mellett)

Utódja: ?