Lengyelország
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Bóg, Honor, Ojczyzna magyarul: Isten, becsület, haza |
|||||
| Himnusz: Mazurek Dąbrowskiego | |||||
 |
|||||
| Főváros | Varsó | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Lech Kaczyński | ||||
| - Miniszterelnök | Donald Tusk | ||||
| - A Szejm elnöke | Bronisław Komorowski | ||||
| - Miniszterelnök-helyettes | Waldemar Pawlak | ||||
| - Miniszterelnök-helyettes | Grzegorz Schetyna | ||||
| Hivatalos nyelv | lengyel | ||||
| Beszélt nyelvek | belarusz, kasub, német és ukrán | ||||
| Függetlenség | |||||
| - Elvesztése | 1795. október 24. | ||||
| - Visszanyerése | 1918. november 11. | ||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 2004. május 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 312 685 km² (68.) | ||||
| - Víz (%) | 2,6% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2008 évi becslés | 38 136 000 (33.) | ||||
| - Népsűrűség | 121,8 fő/km² | ||||
| GDP | 2008 | ||||
| - Összes | 450 600 millió USD (23.) | ||||
| - Egy főre jutó | 11 861 USD | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Lengyel złoty (PLN) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .pl |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | PL | ||||
| Hívószám | +48 |
||||
|
|||||
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Területe 312 685 km², népessége 38 518 241 fő.[1] Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.
A lengyel állam több mint 1000 éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején, Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a lengyel-litván unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az országnév eredete
Lengyelország neve lengyelül Polska. Az ország hivatalos neve Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság. Az ország neve és a nép polak, polski neve azonos eredetű. A legelterjedtebb vélemény szerint a Polska és polak elnevezések a polán nevű szláv törzs nevéből erednek. Egy másik nézet szerint a név a goplán törzs nevéből származik, amely a Gopło-tó körül élt, és 845 körül kb. 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén. Az elfogadott etimológia szerint a név végső gyökere a pole („mező”) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.
A magyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete az óorosz lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.[2]
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (Sudety) (legmagasabb pontja a Śnieżka 1603 m – magyarul: „Havas csúcs”) és a Kárpátok (Karpaty), melynek része a Tátra (Tatry), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik. Legmélyebb pontja Raczki Elblągskie falutól nyugatra található (1,8m a tenger szintje alatt).
[szerkesztés] Vízrajz
A legnagyobb folyók a Visztula (Wisła), az Odera (Odra) (a nyugati határfolyó), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (Pojezierzie Mazurskie) a leglátogatottabb tóvidék az országban, vonzó turistacélpont. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók.
[szerkesztés] Éghajlat
Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez. Északon emellett óceáni éghajlat jellemző.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
A termesztett növények hasonlóak, mint Németországban, de a lengyel mezőgazdaság termelési színvonala alacsonyabb, és területenként is jelentős eltéréseket mutat Németországban a termesztett növények: zab, burgonya, takarmányrépa, árpa, sörárpa -> komló. Cukorrépa, búza.
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Lengyelország történelme
[szerkesztés] Őstörténet
A történészek feltételezik, hogy a kései ókorban számos különböző etnikum élt a mai Lengyelország területén. Ezen népek pontos etnikumát és nyelvét hevesen vitatják; különösen heves vitákat vált ki a szláv népek eredete, itteni lakhelyük, vándorlásuk útvonala és időrendje.
[szerkesztés] Piast-dinasztia
Lengyelország a 10. század közepén formálódott területi egységgé a Piast-dinasztia uralkodása alatt. Lengyelország első, írásos dokumentumokban említett uralkodója I. Mieszko volt, aki 966-ban megkeresztelkedett, a római katolicizmust államvallássá tette. A népesség is megkeresztelkedett a következő évszázadokban. A 12. században Lengyelország kisebb államokra esett szét. 1320-ban az újra egyesített Lengyelország királya I. Ulászló lett. Fiát, Nagy Kázmért szokás a legnagyobb lengyel királynak tekinteni.
Ebben az időben Lengyelország virágzott, a népek vándorlásának központja volt és megkezdődött a zsidó közösség letelepedése. A fekete halál, amely Európa legnagyobb részére kihatott 1347 és 1351 között, nem érte el Lengyelországot.
[szerkesztés] Jagellók kora
A Jagellók idejében Lengyelország perszonálunióban állt szomszédjával, a Litván Nagyfejedelemséggel. 1410-ben a lengyel-litván hadsereg döntő vereséget mért a Német Lovagrendre a grünwaldi csatában. A harmincéves háború után a lovagrend állama Lengyelország vazallusa lett. A Jagellók idején virágzott a lengyel kultúra és gazdaság, olyan emberek éltek itt, mint Nikolaus Kopernikusz csillagász és Jan Kochanowski költő.
[szerkesztés] Lengyelország 16. századi aranykora
Lengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége, a lengyel-litván államközösség idején volt. Ez a lublini unióval jött létre. A Jagelló-dinasztia uralkodott ekkoriban. Annak kihaltakor Valois Henriket választották királlyá, aki 4 hónapi regnálás után bátyja IX. Károly francia király meggyilkolása után trónutódlási lehetőségével élve a francia trónt választotta, III. Henrik néven. Ezt követően a lengyel rendek Báthory Istvánt hívták meg a trónra, akinek uralma alatt erős hatalom jött létre. Báthory hadjáratokat vezetett Rettegett Iván ellen, a lengyelek elfoglalták a korábban orosz kézen lévő litván területeket.
A lengyel nemesség, amely számbelileg messze nagyobb volt, mint bármely nyugat-európai ország nemessége, büszke volt ősi szabadságjogaira és parlamenti rendszerére. A liberum veto intézménye valóban egyedülálló dolog. Azt jelentette, hogy bármely nemes egyetlen ellenszavazata megakadályozta az országgyűlést (a szejmet) a határozathozatalban. Ez döntésképtelenségre vezetett, amelynek a későbbiekben súlyos következményei lettek: anarchikus viszonyok, majd a függetlenség elvesztése. 1586 után már érezhetően meggyengült a királyi hatalom.
[szerkesztés] 17–18. század
A 17. század közepén a Bohdan Hmelnickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét az Tűzzel-vassal című regény örökítette meg. Ekkor a zaporozsjei kozákok kiváltak Lengyelországból és Oroszországhoz csatlakoztak. Az ismétlődő svéd háborúk megterhelték a lengyel gazdaságot. Az ország meggyengülése az Oroszországtól való függőség növekedésével járt. A 18. század első felében Lengyelország már gyenge állam, anarchikus belső viszonyokkal. A felvilágosodás Lengyelországban a teljesen független politika és a néhai regionális hatalom visszaállításának igényét hozta. 1791-ben, az államiság megszűnésének küszöbén - elkésve - képesek voltak jelentős intézményi reformokra, és életbe léptették Európa egyik legelső modern, írott alkotmányát.
Lengyelországot szomszédai három alkalommal osztották fel. 1772-ben a szomszédai elvették az ország területének nagyobb részét, a megmaradt csonka ország reformokkal kísérletezett. 1793-ban megszűnt a független Lengyelország, felosztotta egymás között Oroszország, a Poroszország és Ausztria. 1795-ben újraosztották egymás között a lengyel területeket.
Lásd részletesen: Lengyelország három felosztása
[szerkesztés] 19. század
A napóleoni háborúk után alatt létrehozták a Varsói Nagyhercegséget. Ez az állam francia érdekeket szolgált. Az 1815-ös bécsi kongresszuson kialakítottak egy Lengyel Királyságot, amelynek királya az orosz cár lett. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelországnak liberális alkotmánya volt, azonban az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. Az ismétlődő lengyel felkeléseket leverték. A 19. század végefelé már az oroszosítást kellett elszenvedniük a lengyeleknek. Ekkor az osztrák uralom alatt álló terület, a Galíciai Királyság és Krakkó vált a lengyel kultúra menhelyévé. A porosz, majd német kézen lévő területek részesedtek Németország gazdasági fellendülésében, de ez együtt járt a lengyel nyelv használatának visszaszorulásával.
[szerkesztés] 20. század
Az első világháború alatt az antant hatalmai megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét. (második Lengyel Köztársaság) Az 1919. évi lengyel–szovjet háborúban megőrízte azt. 1926-ban Józef Piłsudski, a függetlenségi harcok hőse, puccsot hajtott végre. Ettől kezdve katonai diktátorok válották egymást a II. világháborúig.
A II. világháború a Lengyelország ellen 1939. szeptember 1-én indított német támadassal kezdődött. Szeptember 17.-én csatlakozott a németekhez Szovjetunió. Varsó szeptember 27-én kapitulált. Az elkövetkező hat év Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét zsidók tették ki. Varsó elestével nem szűnt meg a lengyelek németellenes harca. A különböző hazai partizánmozgalmak mellett a szövetségesek oldalán a negyedik legnagyobb katonai kontingenst állították ki: lengyel katonák harcoltak a Vörös Hadsereg, a brit és az amerikai hadsereg kötelékében.
A háború után Lengyelország területét nyugat felé tolták, a keleti határ a Curzon-vonal, míg nyugaton az Odera–Neisse határt alakították ki. Ezáltal Lengyelország területe mintegy 76 ezer négyzetkilométerrel, a háború előtti méretének 20%-ával csökkent. A határmódosítások emberek millióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált.
A Szovjetunió győzelme után, Közép-Európa más államaihoz hasonlóan, Lengyelországban is kommunista kormány alakult. 1948-ban a sztálinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. 1956-ban a totalitárius rendszer kevésbé szigorú formát öltött. Sok ember kiszabadult a börtönökből, az elnyomás enyhült.
A munkások megmozdulásainak hatására 1980-ban megalakult a Szolidaritás szakszervezet, amely néhány év alatt jelentős politikai erő lett. Nem roppant meg az 1981-ben ellene bevezetett rendkívüli állapot idején sem. Komoly mértékben járult hozzá a Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmának aláásásához. 1989-ben megnyerte az első demokratikus választásokat, az elnöki székbe is a Szolidaritás jelöltje, Lech Walesa került.
[szerkesztés] A rendszerváltás óta
A gazdasági életben alkalmazott sokkterápia az 1990-es évek elején lehetővé tette a lengyel gazdaság gyors átállását a piacgazdaságra. Lengyelország az egyik legdinamikusabban fejlődő rendszerváltó állammá vált. 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz. A kormány hatásos kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az igen volt többségben. Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
AZ 1952-ben született alkotmányt 1989-ben módosították. 1997-ben végül népszavazás hagyta jóvá a jelenlegi alkotmányt. Ez tartalmazza a katolikus egyház követeléseit, az élethez való jogot.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarás parlamentet (lengyelül Zgromadzenie Narodowe, azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm ejtsd: Szejm) és a 100 tagú Szenátusból (Senat, ejtsd: Szenat) áll. A jelenlegi, 1997. évi alkotmány szerint az 5%-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet.
Az államfőt, azaz a köztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják.
A legfőbb közigazgatási szerv a Minisztertanács, amelyet a miniszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minsztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában (Szejm) többségi koalíció adja.
Az igazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy), (bíráit a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra).
A Szejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki az Ombudsmant, vagy más szóval az Állampolgári jogok biztosát (Rzecznik Praw Obywatelskich) öt éves időtartamra.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Lengyelország vajdaságaiLengyelország közigazgatási beosztása az 1999-ben életbe lépett reform óta háromszintű. A legfelső szinten 16 vajdaság (województwo) áll, ezek összesen 379 járásra (powiat) oszlanak, az alsó szinten pedig 2478 község található (gmina) (2008. elején). A vajdaság területi (regionális), a járás és a község pedig helyi önkormányzat, az önkormányzati jogokat közvetlenül választott tanácsok és egyéb tisztségviselők gyakorolják.
A 16 vajdaság a következő:
- Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie)
- Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie)
- Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie)
- Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)
- Łódźi Vajdaság (Łódzkie)
- Lublini Vajdaság (Lubelskie)
- Lubuszi Vajdaság (Lubuskie)
- Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie)
- Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie)
- Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie)
- Opolei Vajdaság (Opolskie)
- Podlasiei Vajdaság (Podlaskie)
- Pomerániai Vajdaság (Pomorskie)
- Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie)
- Sziléziai Vajdaság (Śląskie)
- Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)
A 379 járás közül 65 járási jogú város (vagy városi járás; miasto na prawach powiatów vagy powiat grodzki). Ezek egy-egy városból állnak és egyidejűleg járásnak és községnek is számítanak. A 314 vidéki járáshoz (powiat ziemski) tartozik 2413 község, a 65 járási jogú városon kívül valamennyi.
A 2478 község (gmina) több típusba sorolható.
- A 65 járási jogú város, melyek egyetlen városból állnak és egyszerre járásnak és községnek is számítanak.
- A vidéki járásokhoz tartozó községek (összesen 2413) három típusba sorolhatók:
- 242 városi község (gmina miejska), melyek egyetlen városból állnak,
- 585 városi-falusi község (gmina miejsko-wiejska), melyek egy városból és egy vagy több faluból állnak és székhelyük ritka kivételektől eltekintve a hozzájuk tartozó városban van,
- 1586 falusi község (gmina wiejska), melyek egy vagy több faluból állnak, és székhelyük lehet valamely faluban vagy egy szomszédos, de a területükhöz nem tartozó városban.
[szerkesztés] A Szejmbe 2007-ben bekerült politikai pártok
| Név | Mandátumok száma | Státus | |
|---|---|---|---|
 |
|
|
|
 |
|
|
|
 |
|
|
|
 |
|
|
|
 |
|
|
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Lengyelország hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 38 576 600 (2003), korábbi adatok: 24, 8 millió (1950), 32,5 millió (1970), 38,7 millió (1999)
- Népsűrűség: 123 fő/km2 (2003)
[szerkesztés] Legnépesebb települései
Bővebben: Lengyelország városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- lengyelek 97,5%, németek 1%, ukránok és ruszinok 1%, fehéroroszok 0,5%, egyéb: tatárok, csehek, litvánok, örmények, romák.
A lengyelek döntő többsége római katolikus, de élnek az országban görög keletiek is.
A muszlim vallású tatárok elsősorban Bohoniki és Kruszyniany községekben élnek.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
A Lengyel-alföldön a parasztság még régi módszereket alkalmaz!Északon főleg búzát és burgonyát,délen pedig sörárpát és cukorrépát termesztenek!
[szerkesztés] Közlekedés
Lengyelországnak fejlett a közúti, vízi és vasúti infrastrukturája. A vasútak teljes hossza 23,420 km. Az autóutak/autópályák teljes hossza 364 656 km. 2000-ben 9 283 000 személygépkocsi, valamint 1 762 000 tehergépkocsi és autóbusz szerepelt a nyilvántartásokban. Lengyelországban 8 nagyobb és 122 kisebb repülőtér van, valamint 3 heliport. A hajózható folyók és csatornák teljes hossza 3,812 km. Lengyelország kereskedelmi flottája 114 hajóból áll és további 100 hajó szerepel más országok hajólajstromaiban. Lengyelország legnagyobb kikötői: Gdansk, Gdynia, Gliwice, Kołobrzeg, Szczecin, Świnoujscie, Ustka, Varsó, és Wrocław.
Lásd még: Lengyelország vasúttársaságainak listája[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
Bővebben: Lengyel konyha[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Lengyelország-portál (Poland.pl)
- A miniszterelnök hivatalos honlapja
- A köztársasági elnök hivatalos honlapja
- A Szejm hivatalos honlapja
- A Szenátus hivatalos honlapja
- A Lengyel Turisztikai Hivatal hivatalos honlapja
- Lengyelország térkép
- Lengyelország Térkép Kalauz
- Magyarok Lengyelországban (Węgrzy w Polsce)
- Lengyelország interaktív műholdas térképe
- Lengyelország Velencéje, Wroclaw
[szerkesztés] Források
- ^ A terület és a népességszám (2007. július; becsült adat) forrása a CIA World Factbook.
- ^ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||
Lengyelország-portál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
