Románia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk egy európai országról szól. Hasonló címmel lásd még: Romania.
|
|||||
| Himnusz: Deşteaptă-te, române! | |||||
 |
|||||
| Főváros | Bukarest |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Traian Băsescu | ||||
| - Miniszterelnök | Emil Boc
|
||||
| Hivatalos nyelv | román de facto: magyar regionális szinten |
||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 2007. január 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 238 391 km² (82.) | ||||
| - Víz (%) | 3 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006. július évi becslés | 22 303 552 (50.) | ||||
| - 2002 évi népszámlálás | 21 680 974 | ||||
| - Népsűrűség | 91 fő/km² | ||||
| GDP | 2007 (becslés) | ||||
| - Összes | 157 600 millió dollár (41.) PPP: 256 900 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 10 002 dollár PPP: 10 661 dollár |
||||
| HDI (2004) | 0,805 (60.) – magas | ||||
| Pénznem | román lej (RON) |
||||
| Időzóna | EET (UTC+2) | ||||
| - Nyári időszámítás | EEST (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .ro |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RO | ||||
| Hívószám | +40 |
||||
| Az ENSZ, az EU, a NATO, az OECD és az OSCE tagja. | |||||
|
|||||
Románia (románul România) kelet-közép-európai[1] állam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bővebben: Románia földrajza[szerkesztés] Domborzata
A Kárpátok hegyláncai Románia szinte egészét uralják, legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik, a legmagasabb hegy a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek követnek.
Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.
[szerkesztés] Vízrajz
Románia legnagyobb folyója a Duna, amelynek itteni szakasza több mint 1000 km hosszú. Szűk áttörési völgye a Kazán-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.
Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök.
Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztároló. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország nyugati részén az éghajlat nedves kontinentális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti medencékben pedig száraz kontinentális. A belső tájakon gyakori az aszály. A Kárpátok éghajlata a hegyvidék magassága szerint változik.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Az országban előforduló madarak listája. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.
[szerkesztés] Természetvédelem
Bővebben: Természetvédelem Romániában[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Románia történelme[szerkesztés] Történelmi-földrajzi felosztás
Románia mai területének döntő részét három nagy országrész,az egykori magyar terület Erdély (Transilvania), Havasalföld (Ţara Românească) és Moldva (Moldova) alkotja. Az ország nyugati és keleti felét a Kárpátok hegyvonulata élesen elválasztja egymástól. Míg az ország nyugati felét alkotó (tágabban értelmezett) Erdély történelmi és kulturális szempontból Közép-Európához sorolható, addig a keleti országrészeket történelmük és kultúrájuk Kelet-Európához, illetve Délkelet-Európához, a Balkán-félsziget területéhez köti.
További nagyobb országrészek a Fekete-tenger partján fekvő Dobrudzsa, valamint az a két nyugat-romániai tájegység, amelyek eredetileg nem tartoztak a történelmi Erdélyhez: az egykori Partium és Kelet-Bánság. Erdély történelmileg csak a nyugati országrész hegyektől körülvett belső medencéjét jelentette, ma már azonban az egész egykori Magyarországhoz tartozó területet értik alatta. Havasalföldet két nagy történelmi tájegység alkotja, Olténia és Munténia.
[szerkesztés] Románia területe a román fejedelemségek előtt
A mai Románia földje az ősidőktől lakott. A legrégibb régészeti leletek kb. 24 000 évesek. Az ott élő népek első írásos említése Hérodotosztól való i.e. 440 környékéről. Amikor a rómaiak megközelítették az Al-Duna vidékét, a folyón túl dák törzsek éltek. A dákokat tekinti a román hivatalos történetírás a románok ősének. A dákok földjét, Daciát, vagyis a mai Erdély egy részét és Olténiát a rómaiak 87-ben elfoglalták és provinciát szerveztek ott. Ezt a népvándorlás népeinek nyomására 271-ben feladták. E szűk kétszáz év elég volt - a dákoromán elmélet szerint - a lakosság ellatinosítására.
A népvándorlás folyamán a gótok, majd a hunok szerveztek rövid életű államot a területen. A gepidák állama valamivel tartósabb volt. Őket az avarok követték, majd a honfoglalás előtt egy ideig a magyarok ellenőrizték a Kárpátokon kívüli területeket.
Erdély a 10. századtól a Magyar Királyság része volt, Havasalföld és Moldva területe pedig sztyeppei nomádok birtoka volt: besenyők, úzok, kunok követték egymást a tatárjárásig.
[szerkesztés] A románok története
Bővebben: RománokA románokat (vlachokat) legelőször a Balkán belsejében, a mai Macedóniában zajló események kapcsán említik a 11. században.[forrás?] A magyar forrásokban csak a tatárjárás után szerepelnek a románok. A 13. századtól három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdély egyes részein. Középkori elnevezésük a vlach (ejtsd: vlah, amiből a magyar nyelvben az oláh szó ered) volt. Önmagukat a „római” jelentésű ruman névvel jelölték(A Bizánci Birodalom lakói ugyancsak „rómaiaknak” nevezték magukat). Származásuk vitás. Egyes tudósok a rómaiak leszármazottjainak, vagy Dacia római provincia latinizált lakóinak tartják őket. Ez a román álláspont és ezt követik a nyugati ismeretterjesztő munkák is. Magyar tudósok szerint a Balkán belsejében alakult ki a román nép. A magyarok egészen a 20. század elejéig az oláh nevet használták a románok megnevezésére, mára azonban ez a név gúnynévnek számít. Eredetileg egyébként ez a szó mindenféle újlatin nyelven beszélő embert jelentett, az "olasz" szó alakváltozata.
[szerkesztés] Erdély története 1918-ig
Bővebben: Erdély történelmeErdély a középkorban a Magyar Királysághoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország szerves részét képezte.
Erdélyben a románok nagyobb tömegű beköltözése a 13. században kezdődött, a 18. század végére pedig az összlakosságon belüli arányuk már meghaladta az 50%-ot.[2] A 18. századtól kezdve elindult az erdélyi románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás, majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvételük. Ez idő alatt számos kegyetlenséget követtek el az ott élő székely és magyar lakossággal szemben.
[szerkesztés] Havasalföld és Moldva története 1918-ig
A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.
A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, majd a két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé. Románia 1877-ben Oroszország oldalán belépett az orosz-török háborúba, és a török csapatok veresége után 1877. május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a San Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – 1914-ig uralkodott. A korabeli Román Királysághoz tartozott Dél-Dobrudzsa is. Itt állt a román királyok nyaralója Balcsik városában, mely ma Bulgária területére esik.
A 20. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba, és a Déli-Kárpátok szorosain keresztül hátbatámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát. A főleg székelyekből álló honvédség feltartóztatta a románokat, majd az osztrák-magyar- német erősítés megérkezése után néhány hét alatt kiverték őket Erdélyből, s bevonultak Bukarestbe. 1918 végén, az Osztrák–Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlásakor elfoglalta Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét. 1919 augusztusában a Magyar Tanácsköztársaság bukása miatt bekövetkező zűrzavart kihasználva, a román hadsereg bevonult Budapestre, amit csak novemberben hagyott el.
Lásd még: Románia uralkodóinak listája
[szerkesztés] Trianontól a II. világháború végéig
Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett Erdély, a Bánság (Bánát) keleti része, az Alföld többi keleti vidéke Máramarossal (Partium) és Bukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia. / Annak ellenére, hogy az Antanttal kötött szerződésben kikötötték, Románia nem köthet külön békét, melyet mégis megkötött, amikor a magyar-osztrák-német alakulatok a román támadást visszaverve bevonultak Bukarestbe.
Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik. A második bécsi döntés értelmében ugyanebben az évben Magyarországhoz került Észak-Erdély és Székelyföld.
Románia a németek oldalán részt vett a II. világháborúban, a keleti fronton több román hadsereg harcolt. 1940-44 között az Antonescu-rezsim uralkodott az országban, amely szabad kezet adott a román náciknak (Vasgárda). Ezek pogromokban és haláltáborokban több százezer zsidó és roma lakost végeztek ki. Észak-Erdély zsidóságát ugyanakkor a magyar kormány deportálta a német haláltáborokba (emiatt a túlélők máig kártérítést kapnak a magyar államtól). A II. világháború pusztításaiban körülbelül 800 000 civil és katona vesztette életét Romániában.
1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt. A király vezetésével puccsot hajtottak végre és Románia sikerrel kiugrott a németek szövetségéből. A kiugrást többek között az tette lehetővé, hogy Hitler feltétlenül megbízott Ion Antonescu marsallban, így - ellentétben Magyarországgal - semmilyen kísérletet nem tett egy esetleges kiugrás megakadályozása érdekében. Románia számára a kiugrás megcsillantotta a lehetőséget: ismét megszerezheti Erdélyt, miközben az ennél kevésbé értékes Transznyisztriáról és Besszarábiáról kénytelen lemondani a Szovjetunió javára. Románia a szövetségesek oldalán harcolva fejezte be a háborút. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.
[szerkesztés] A kommunista uralom időszaka
A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1946-ban a román kommunista párt választási csalással átvette a hatalmat. A sztálinizmus évei alatt több százezer embert börtönöztek be politikai okokból, a börtönökben gyakori volt a testi kínzás. 1956-ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával több ezer erdélyi magyar személyt zártak börtönbe, sokakat meg is gyilkoltak közülük. A Szovjetunió a két ország kommunista vezetésének egyezsége alapján 1958-ban kivonta megszálló csapatait az országból, és ezután enyhült a diktatúra. A 60-as évek végét és a 70-es évek elejét a gazdasági fejlődés és a relatív jólét jellemezte.
A szovjet csapatok kivonulása után az ország önálló külpolitikát folytatott. A 60-as években gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugati világgal, és fontos közvetítői szerepet játszott a nemzetközi politikában, például békeközvetítő szerepet vállalt az 1967-es arab-izraeli háborút követő közel-keleti rendezési folyamatban. Ezzel az ország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert.
1965-től Nicolae Ceauşescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Ceauşescu diktatúrájában kulcsszerepet kapott a román kommunista titkosrendőrség, a Securitate. Az elért gazdasági színvonal fenntartása érdekében a 70-es években az ország jelentős hiteleket vett fel az IMF-től és a Világbanktól. 1977 és 1981 között az államadósság emiatt 3 milliárd dollárról 10 milliárd dollárra nőtt, és a nyugati tőke erre hivatkozva megpróbált befolyást gyakorolni a politikai rendszer demokratizálására. Ezt megakadályozandó a 80-as években Ceauşescu súlyos gazdasági megszorításokat vezetett be, és 1989-ig Románia sikeresen vissza is fizette a nyugati államadósságokat. Ennek ára azonban a mély gazdasági válság és a lakosság teljes elszegényedése volt.
[szerkesztés] A forradalomtól máig
Ceauşescu több évtizedes hatalmának az 1989. december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. A véráldozatot is követelő népfelkelés a kommunista rendszer megdöntését eredményezte. A Ceauşescu-házaspár kivégzésének a médián keresztül az egész világ szemtanúja lehetett. A hatalmat a Nemzeti Felszabadítási Front vette át, amely többpártrendszeri választásokat és parlamenti demokráciát vezetett be az országban, bár az egykori kommunisták a demokratikusan választott kormányban is megmaradtak.
Az erdélyi magyarság vezetői (Tőkés László, Sütő András és mások) kezdeményező szerepet játszottak a forradalomban és a demokratikus átalakulásban. Létrejött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely sikeres választási szereplése után fontos politikai tényező lett a parlamentben. A magyarok és románok között addig elhallgatott helyi etnikai feszültségek az 1990-es véres marosvásárhelyi zavargásokban csúcsosodtak ki.
1990-től 1996-ig az országot a Nemzeti Felszabadítási Frontból kivált politikai pártok koalíciója kormányozta Ion Iliescu államelnök vezetésével. Ezt az 1996-os választásokon ellenzéki győzelem és az Emil Constantinescu által vezetett koalíció kormányzása követte, majd 2000-től újra Iliescu és tábora volt hatalmon. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A 2004-es elnökválasztást Traian Băsescu nyerte meg. A kormányfő Călin Popescu Tăriceanu lett, kormánya a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, Konzervatív Párt és az RMDSZ koalíciójára épült. 2005-ben tárgyalások kezdődtek Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz, amire 2007. január 1-jén került sor.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 143 tag), és a Képviselőházból (Camera Deputaţilor, 343 tag) áll. Mindkét kamara tagjait négy évre választják.
A köztársasági elnök, a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással öt évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Románia a fővárosra (Bukarest), valamint negyvenegy megyére oszlik.
Lásd még:
- Románia megyéi
- Románia települései (kategórialap)
[szerkesztés] Politikai pártok
Nagyobb romániai pártok:
- Szociáldemokrata Párt (PSD)
- Demokrata Liberális Párt (PD-L)
- Nemzeti Liberális Párt (PNL)
- Magyar Polgári Párt (MPP)
- Nagy-Románia Párt (PRM)
Lásd még:
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Románia haderejeRomániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 21 400 000 fő
- Népsűrűség: 90 fő/km²
- Népességnövekedés: -0,2%
- Születéskor várható élettartam: férfiak 67 év, nők 73 év
- Írástudatlanság: 1,3%
- Munkanélküliség: 4-5%
- Városi lakosság aránya: 55,4%
[szerkesztés] Demográfia
Romániában, sok európai országhoz hasonlóan, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés,mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a kivándorlásnak a következménye,hogy az ország lakossága 1,5 millió fővel csökkent az elmúlt másfél évtizedben. A népesség csökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció is. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon mardtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország és Spanyolország, - főként a nyelvi hasonlóság miatt - de mára az EU összes országában nagy számban találhatunk románokat.
[szerkesztés] Főbb emlékek, a különböző községekben városokban, falukon
A Kárpátokban lévő Gyergyómedence részén találhato Gyergyóditróban, az évek során sokat nőtt a külföldi, akár belföldi turisták száma. A faluban ugyanis két templom és két kápolna találhaó. Az egyik a kicsi templom, amely már 1996 óta a Katalin nevet viseli. A harangtornya 1653-ban épült és 1712-ben három öllel felemelték. A templom többször is leégett de ujra felujitották és mai belseje barokkos diszitésű. A kapu bejárata fölött Sznt János szobra található. Az az Alexandriai Szent Katalin templom tiszteletére hagyományosan minden évben megtartják a Katalin búcsút.
A nagytemplom, a föbb templom pedig: 1908–1913 között épült Kiss István budapesti műegyetemi tanár tervei alapján. Az egész medencében legnagyobb, kéttornyú, neogótikus bazilika hossza 56 m, szélessége 23, toronymagassága 73 m, és 5000 ember befogadására alkalmas. Főoltárát carrarai márványból készült szobrok díszítik. Ezek a szobrok Jézus Szent Szívét, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, és a helyi szobrászművész, Siklódi Lőrinc alkotásai. A hatalmas csillárokat vasúti sínek tartják. A gazdagon színezett ablakok a 12 apostolt ábrázolják.
A 2002-es népszámlálás után:
Bukarest (1,921,751) Jászvásár (321,580) Kolozsvár (318,027) Temesvár (317,651) Konstanca (310,526) Craiova (302,622) Galac (298,584) Brassó (283,901) Ploieşti (232,452) Brăila (216,929) Nagyvárad (206,527) Bákó (175,921) Arad (172,824) Piteşti (168,756) Nagyszeben (155,045) Marosvásárhely (149,577) Nagybánya (137,976) Buzău (133,116) Szatmárnémeti (115,630) Botoşani (115,344) Râmnicu Vâlcea (107,656) Suceava (106,138) Piatra Neamţ (105,499) Drobeta-Turnu Severin (104,035) Focşani (103,219)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Etnikai összetétel
Románia nemzetiségi összetétele a 2002-es népszámlálás szerint:
A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2002-ben 1 434 377 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 10%, Romániában él a világ legnagyobb roma közössége), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében. Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók
[szerkesztés] Nyelvi megoszlás
Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen nagy nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)
A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)
A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma (vagy cigány nyelv, számos nyelvjárással), mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.
[szerkesztés] Vallási megoszlás
A népszámlálási adatok szerint Románia lakóinak többsége (87%) a Román Ortodox Egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője. A katolikus (római katolikus és görög katolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent. Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.
|
||||||||
[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Románia gazdasága[szerkesztés] Mezőgazdaság
Románia éléskamrája a Havasalföld. Mezőgazdaságának legfőbb terménye a búza és a kukorica. A kukoricát emberi étkezésre is felhasználják. Kukoricatermesztése Európában az elsők között van. Az ipari növények közül a napraforgó termesztése világviszonylatban is jelentős.
Moldova szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Korai zöldségeit (paradicsom, paprika) Nyugat-Európa piacaira szállítják.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Energiahordozók
Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploieşti (ejtsd: 'plojest'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.
[szerkesztés] Ásványi nyersanyagok
Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. Verespatakon megtalálták Európa legnagyobb, s a világon is az elsők között levő arany-, ezüst- és egyéb színesérc-lelőhelyét. A lelőhely kiaknázására alakult román-ausztrál vegyes vállalat négy falut és tágabb környezetét rombolná le, hogy a bányát megnyithassa. Az Erdélyi-medence peremén kősót bányásznak.
[szerkesztés] Gépgyártás
Brassó fontos közlekedési utak metszéspontjában fekszik. Gépipara sokoldalú, traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. A Havasalföld városaiban (Craiovában, Pitestiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Például itt gyártják a Dacia személygépkocsikat. Az ország gazdasági életének központja Bukarest (Bucureşti). Románia ipara hanyatlik, a régi gyárak bezárásával több száz ezren maradtak megélhetési lehetőség nélkül. A magasan fejlett korrupció és bűnözés következtében a társadami rétegek közti szakadék egyre nő.
[szerkesztés] Kultúra
Bővebben: Románia kulturális élete
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: Román költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
Nemzeti ünnepe december 1-je, azaz Erdély Romániához csatolása, vagy Romániával való egyesülése (két különböző vélemény létezik) melyet Gyulafehérváron 1918-ban mondtak ki.
[szerkesztés] Televíziók
[szerkesztés] Közszolgálati csatornák
Bővebben: Román Televízió| Román közszolgálati csatornák | |||
|---|---|---|---|
| Megnevezés | Célközönség | Műsorrács | Lefedettség |
| TVR1 | Országos | Generalista | Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - szinte teljes lefedettség Románia területén |
| TVR2 | Országos | Generalista-ifjúsági | Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet - részleges lefedettség Románia területén |
| TVR Cultural | Országos | Kulturális | Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén |
| TVR3 | Országos | Válogatás a regionális adók adásából | Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén |
| TVR Info | Országos | Általános információk, vitaműsorok | Kábel-televízió, digitális TV csomagok - részleges lefedettség Románia területén |
| TVR HD | Országos | A TVR fontosabb közvetítései High Definition minőségben | Digitális TV csomagok egy része - részleges lefedettség Románia területén |
| TVRi | Nemzetközi | Válogatás a TVR műsoraiból a külföldi románoknak | Műhold (kódolatlanul), internet - részleges külföldi lefedttség |
| TVR Cluj | Regionális | Kolozsvári regionális adás | Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség |
| TVR Iaşi | Regionális | Iaşi regionális adás | Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség |
| TVR Craiova | Regionális | Craiovai regionális adás | Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség |
| TVR Timişoara | Regionális | Temesvári regionális adás | Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség |
| TVR Târgu Mureş | Regionális | Marosvásárhelyi regionális adás | Kábel-televízió, műhold (kódolt) - részleges regionális lefedttség |
[szerkesztés] Magántelevíziók
| Magántelevíziók Romániában[3] |
|---|
| Adó Megnevezése |
| Pro TV |
| Antena 1 |
| Realitatea TV |
| Acasă TV |
| b1 |
| ProCinema |
| National TV |
| OTV |
| HBO |
| Kanal D |
| Hallmark Channel |
| Discovery Channel |
| National Geographic |
| Sport.ro |
| GSP TV |
| GSP TV 2 |
| GSP TV 3 |
| Antena 2 |
| Antena 3 |
| Antena 4 |
| Antena Internaţional |
| N24 |
| Trinitas TV |
| Romantica |
| PRO TV Internaţional |
| TVRM Educaţional |
| Analog TV |
| Alpha TV |
| Speranţa TV |
| Alfa Omega TV |
| Pratech TV |
| The Money Channel |
| Euro Channel |
| HBO Comedy |
| AXN |
| AXN Crime |
| AXN Sci-Fi |
| Cinemax |
| Cinemax 2 |
| TCM |
| TV 1000 |
| MGM |
| Movies 24 |
| Sci Fi Channel |
| Universal Channel |
| Boom Action |
| Boom Comedy |
| Boom Drama |
| Boom Indian |
| Antena 3 |
| Antena 3 |
[szerkesztés] Magyar adók
| Magyar adók a romániai digitális TV szolgáltatóknál | |
|---|---|
| Adó Megnevezése | Digitális TV szolgáltatás megnevezése |
| Duna TV | Boom[4], Digi TV[5], AKTA (FTA)[6], Dolce[7] |
| RTL Klub | Digi TV, Dolce |
| TV 2 | Digi TV |
| MTV1 | Digi TV, Dolce |
| MTV2 | Digi TV, Dolce, AKTA (FTA) |
| Film + | Digi TV, Dolce |
| Minimax | Digi TV, Boom |
| Hír TV | Boom, Digi TV |
| Animax | Boom |
| Hálózat Televízió | Boom |
| Pax TV | Boom |
| 4 Story TV | Boom |
| ATV | Digi TV |
| Paprika | Digi TV |
| Fishing&Hunting | Digi TV |
| Cool TV | Digi TV |
| Viasat 3 | Digi TV |
| Duna II Autonómia | AKTA TV (FTA) |
| HBO | Digi TV - csak Székelyföldön |
Ezen kívül számos kábeltévé szolgáltató csomagjaiban találhatók magyar adók (főleg a Duna TV és az MTV2).
[szerkesztés] Turizmus, látnivalók
Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.
Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek. Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.
A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimaneşti, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Buşteni) vonzzák a legtöbb látogatót.
Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld - amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll - nem csak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.
Lásd még:
[szerkesztés] Sport
Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén viszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os Montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.
[szerkesztés] Ünnepek
Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.
[szerkesztés] Lásd még
.png)
[szerkesztés] Források és jegyzetek
- ^ Moldva hagyományosan Kelet-Európához, Havasalföld pedig Délkelet-Európához tartozik, a mai román külpolitika és közfelfogás szerint azonban ma már az ország egésze Közép-Európa részét képezi, lásd: Az Euro-Atlanti integráció és a román Közép-Európa-felfogás (PDF)
- ^ Erdély rövid története, Fõszerk. Köpeczi Béla. Bp. 1989
- ^ http://port.ro/
- ^ http://boomextra.ro/Hungarian_309_ro.html?packid=18
- ^ http://digitv.ro/pachet_extra_2.html
- ^ http://www.digitalsat.co.uk/hotbird_13e.html
- ^ http://www.dolce.ro/ro/pachete_si_tarife/hungarian.html
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A román kormány hivatalos oldala
- A román elnökség
- A román Szenátus
- Camera Deputaţilor (az Alsóház)
- A román turizmus oldala
- Románia.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
