Szaúd-Arábia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

المملكة العربية السعودية
al-Mamlaka al-Arabijja asz-Szaúdijja

zászló címer
Himnusz: Aash Al Maleek
Főváros	Rijád
Államforma	Abszolút monarchia
- Király	Abdullah bin Abdul Aziz
Hivatalos nyelv	arab
függetlenség
- Egyesítés	1932. szeptember 23.
Terület
- Összes	1 960 582 km² (14.)
Népesség
- 2003 évi becslés	26 417 599  (45.)
- Népsűrűség	12 fő/km²
GDP
- Összes	307 770 millió dollár (22.)
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Szaúdi riál (SAR)
Időzóna	(UTC+3)
Internet TLD	.sa
Nemzetközi gépkocsijel	SA
Hívószám	+966
AZ ENSZ és az IMF tagja.

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية) Európa egyötödét kitevő területű ország az Arab-félszigeten. Az ország nevének első része Abdel-Aziz ibn Szaúd, az első király nevét őrzi, akinek családja továbbra is uralja az államot.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.1.1 Királyok 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Média 10.1 Televíziók 10.2 Újságok 11 Ünnepek 12 Jegyzetek 13 Külső hivatkozások 14 Források

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Felszínének központja az északről és délről kő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – a Perzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról a Vörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmas kőolajvagyona. A Föld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50°C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51.7°C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezekre a természeti jelenségek egy-két alkalommal tapasztalhatóak csak egy évtized alatt. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén -12°C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20°C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mint Rijád, és 19-29°C között a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43°C Rijádban és 27-38°C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget. Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások, akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, ősi történelme van, a Szaúd család eredete 1744-re vezethető vissza. Ekkor ugyanis Mohamed ibn Szaúd, Diriyah város uralkodója egyesítette erőit Muhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd dinasztia számára hullámzó sikereket hozott amint a Szaúdi uralkodók Egyiptommal, az Ottomán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.

A mai állam létrejötte Abdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalista vahabita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, Szaúd-Arábia néven egyesítve a területeket.

1938-ban fedezték fel az ország óriási kőolaj-készletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának az alapja.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A szaúdi állam abszolút monarchia amelynek legfontosabb intézménye, maga a Szaúd dinasztia, amelyben a hatalom férfi ágon öröklődik. Az országnak nincs alkotmánya, sem választott kormánya (nem tartanak általános választásokat), így ezek hiányában a királyi jogkört hivatalosan nem korlátozza más, mint az iszlám szent könyve a Korán, amely betölti az alkotmány funkcióját és az iszlám jogrendje, a Saría.

Ugyanakkor a királynak döntései során egyetértésre kell jutnia a vallási vezetőket tömörítő ulemával, a jellemzően az uralkodói család tagjaiból álló Miniszterek Tanácsával. Emellett Fahd király a XX. század végén felállított egy - jelenleg 150 fős - királyi tanácsadó testületet a Súrát, amellyel a király szintén konzultál fontosabb döntései előtt.

Az állam irányítására vonatkozóan az egymást követő uralkodók saját szabályokat állítanak fel. A társadalom elismert tagjai több alkalommal szót emeltek már az állam demokratizálásáért^[1], az alkotmányos monarchiáért, a választójog bevezetéséért, de ez idáig ez az igény süket fülekre talált az uralkodóknál, rosszabb esetben rosszallást és börtönbüntetést vont maga után.

[szerkesztés] Királyok

• Abd al-Azíz Ál Szaúd (1932-1953),
• Szaúd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1953-1964),
• Fejszál bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1964-1975),
• Hálid bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1975-1982),
• Fahd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1982-2005),
• Abdulláh bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2005 óta),

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

Az országban a pártok működése tilos.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országot 13 tartomány (mintaka, tbsz. manátik) alkotja:

1. al-Báha
2. al-Dzsauf
3. al-Hudúd as-Simálijja („az északi határ”)
4. al-Madína al-Munavvara (Medina)
5. al-Kaszím
6. ar-Rijád
7. al-Mintaka as-Sarkijja („a keleti tartomány”)
8. Aszír
9. Háil
10. Dzsázán
11. al-Makka al-Mukarrama (Mekka)
12. Nadzsran
13. Tabúk

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népességét 2008 júliusában több mint 28 millió főre becsülték^[2], amely magában foglal több mint öt és félmillió bevándorlót illetve vendégmunkást. A '60-as évekig a lakosság többsége nomád volt, de a robbanásszerű gazdasági fejlődés és a vele járó településszerkezeti változások, településfejlesztések következtében mára 95% letelepedett. A rabszolgatartást 1962-ben törölték el. A születési ráta 2008-ban 28,85 fő, míg a halálozási ráta 2,49 fő ezer lakosra vetítve. Néhány városban és sűrűn lakott oázisban a népsűrűség meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Az emberek 86%-a városban lakik.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság körülbelül 90%-a arab. További körülbelül 10% dél-ázsiai származású. Ezen kívül az országban élnek még európai és afrikai munkások is. A legnagyobb számban vendégmunkások a következő országokból érkeztek a szaúdi királyságba: India, Banglades, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Egyiptom, Jemen, Indonézia, Sri Lanka, Szudán, Törökország. 1990-ben 800.000 jemeni vendégmunkást utasítottak ki az országból, ezzel büntetve Jement az Irak elleni háborút ellenző hozzáállása miatt. Megközelítőleg 240 000 palesztin él az országban, akik nem kaphatnak állampolgárságot, hogy ne veszítsék el identitásukat és a lehetőséget, hogy a későbbiekben visszatérjenek szülőföldjükre.

A vallás tekintetében az ország 70%-a vahabita, 30% szunnita.

Hivatalos nyelv: Arab

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Szaúd-Arábia gazdasága az olajra alapul: az állami bevételek 75, az exportbevételek 90%-a ebből származik. Az olajipar állítja elő a GDP 45%-át. Becslések szerint az országban található a Föld olajtartalékainak 24%-a^[3].

[szerkesztés] Általános adatok

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 1,0%; ipar 75,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 9,4%; egyéb 13,9%;

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földművelő. Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia de a szikesedés miatt a földeket pihentetni kell. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növényei is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.

[szerkesztés] Ipar

Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, cement- és műtrágyagyártás, vaskohászat, acélgyártás, elektromos gépgyártás, élelmiszeripar, üveg-, kerámia-, bőr- és háziipar. Az ország legnagyobb ipari vállalata a rijádi székhelyű Saudi Arabian Basic Industries Corporation,^[4] mely főként kémiai alapanyagokat, műanyagokat és műtrágyát gyárt. Bányászata a kőolajra és a földgázra épül. Egyéb termékek: gipsz, márvány, tengeri só.

[szerkesztés] Kereskedelem

Szaúd-Arábia iparcikkekből és közszükségleti cikkekből behozatalra szorul. Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolajtermékek, néhány mezőgazdasági termék. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: USA, Japán, Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szingapúr, Koreai Köztársaság.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Szaúd-Arábia vasúthálózata 1392 km, közúthálózata 151 470 km. Tervezés és építés alatt van egy új nagysebességű vasútvonal, a Haramain HSR. Az országban 71 repülőtér és 12 kikötő van.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Televíziók

• Saudi TV 1
• Saudi TV 2
• Ekhbariya TV
• Al Ryadiah TV
• Al Majd TV

[szerkesztés] Újságok

• Arab News
• Jazirah
• Madinah
• Arabia Online
• Asharq al Awsat
• Saudi Gazette
• Al Eqtisadiah
• Itidal
• Al Saudia Al Yawm
• Al – Watan

[szerkesztés] Ünnepek

• szeptember 23 (Az egyesítés napja)

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• országinformációk
• a régióról térkép
• internetcenzúra
• Utazási információk
• Szaúd-Arábia.lap.hu - linkgyűjtemény

[szerkesztés] Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Saudi Arabia című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
• BODOLÓCZKI Linda: Vallás: megy vagy marad? a szaúd-arábiai királyság napjainkban, Szocháló, 2003 Tél

m • v • sz Ázsia országai   Dél-Ázsia Afganisztán · Banglades · Bhután · India · Irán · Maldív-szigetek · Nepál · Pakisztán · Srí Lanka   Délkelet-Ázsia Brunei · Fülöp-szigetek · Indonézia · Kambodzsa · Kelet-Timor3 · Laosz · Malajzia · Mianmar · Szingapúr · Thaiföld · Vietnam   Délnyugat-Ázsia Azerbajdzsán2 · Bahrein · Ciprus1 · Egyesült Arab Emírségek · Grúzia2 · Irak · Irán · Izrael · Jordánia · Jemen · Katar · Kuvait · Libanon · Omán · Örményország1 · Szaúd-Arábia · Szíria · Törökország2   Észak-Ázsia Oroszország2   Kelet-Ázsia Dél-Korea · Észak-Korea · Kína (Hongkong, Makaó) · Japán · Mongólia   Közép-Ázsia Kazahsztán2 · Kirgizisztán · Tádzsikisztán · Türkmenisztán · Üzbegisztán Függő területek Akrotíri és Dekélia1 · Karácsony-sziget · Kókusz (Keeling)-szigetek Vitatott státusú területek Abházia2 · Dél-Oszétia1 · Észak-Ciprus1 · Hegyi-Karabah1 · Palesztina · Tajvan 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják

m • v • sz Arab Liga Algéria • Bahrein • Comore-szigetek • Dzsibuti • Egyesült Arab Emírségek • Egyiptom • Irak • Jemen • Jordánia • Katar • Kuvait • Libanon • Líbia • Marokkó • Mauritánia • Omán • Palesztina • Szaúd-Arábia • Szíria • Szomália • Szudán • Tunézia

m • v • sz Monarchiák Földrajzi alapon Afrika · Amerika · Európa · Óceánia Abszolút Brunei · Szaúd-Arábia · Szváziföld · Vatikán Parlamentáris Andorra · Antigua és Barbuda · Ausztrália · Bahama-szigetek · Bahrein · Barbados · Belize · Belgium · Bhután · Dánia · Egyesült Arab Emírségek · Egyesült Királyság · Grenada · Hollandia · Jamaica · Japán · Jordánia · Kambodzsa  ·Kanada · Katar · Kuvait · Liechtenstein · Lesotho · Luxemburg · Malajzia · Marokkó · Monaco · Norvégia · Omán · Pápua Új-Guinea · Spanyolország · Saint Kitts és Nevis · Saint Lucia · Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Salamon-szigetek · Svédország · Thaiföld · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland Országon belüli monarchiák Ghána Ashanti · Dagomba Malajzia Johor · Kedah · Kelantan · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Selangor · Terengganu Nigéria Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos Uganda Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro Egyesült Arab Emírségek Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzseira · Rász-el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein Egyéb Alo · Sigave · Uvea Māori (Új-Zéland) ·Yogyakarta (Indonézia) · Zuluföld (Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld (Zambia)