Tajvan
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Three Principles of the People | |||||
 |
|||||
| Főváros | Tajpej | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Ma Ying-jeou | ||||
| - Miniszterelnök | Lin Chao-Shiuan
|
||||
| Hivatalos nyelv | Mandarin | ||||
| függetlenség | |||||
| - kikiáltása | 1911. október 10. | ||||
| - Elismerése | 1912. január 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 35 980 km² (138.) | ||||
| - Víz (%) | 2,8% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 22 894 384 (48.) | ||||
| - Népsűrűség | 636 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 629,8 milliárd USD (17.) | ||||
| - Egy főre jutó | 27 122 USD (23.) | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Tajvani új dollár (TWD) |
||||
| Időzóna | (UTC+8) | ||||
| Internet TLD | .tw |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RC | ||||
| Hívószám | +886 |
||||
|
|
|||||
Tajvan (台灣, Taiwan, hivatalosan 中華民國, Zhōng huá Mín guó, magyarosan Csunghua Minkuo, azaz Kínai Köztársaság) egy csendes-óceáni szigeten fekszik, Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletről a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Legmagasabb pontja a Ju San (3952 m.)
Tajvan éghajlata trópusi-óceáni. Az esős évszak júniustól augusztusig tart. Előfordulnak hurrikánok és földrengések.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Tajvan szubtrópusi éghajlatú ország, északon az évi középhőmérséklet 21,7, délen 24,1 Celsius fok. A nyár májustól szeptemberig tart trópusi jellegű, a páratartalom magas, a középhőmérséklet nappal körülbelül 27-35 Celsius fok körül van. Gyakoriak a trópusi viharok ebben az időszakban, valamint különböző erősségű tájfunok. A tajvani tél csapadékos és viszonylag enyhe, decembertől februárig tart. A hidegebb hőmérséklet ritka.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan ekkortól a kínaiaké volt 1895-ig.
A kínai-japán háború következményeként Kína kénytelen volt lemondani a szigetről. 1895. május 25-én a függetlenség pártiak kikiáltották a Tajvani Köztársaságot. Október 21-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost, Tainant, majd az egész szigetet. A japán uralom idején kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak.
A II. világháborút elveszítve Tajvan japán helyőrsége a kínai hadsereg előtt tette le a fegyvert. A sziget kínai katonai megszállás alá került. 1945. október 25-én Tajvant hivatalosan is visszacsatolták Kínához. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzések legvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben mintegy 10 000-30 000 tiltakozót mészároltak le 1947. február 28-án.
1949-ben, a Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam alapjául az 1946-os kínai alkotmányt tették meg (1947. december 25-én módosították, majd azóta többször átírták).
Kezdetben az Amerikai Egyesült Államok magára hagyta a Kuomintangot, arra számított, hogy Tajvan is a kommunisták kezére kerül. 1950-ben azonban Koreában a japán kapituláció óta fennálló feszültség Észak- és Dél-Korea között nyílt háborúban robbant ki. Ennek hatására, a hidegháború körülményei között döntött úgy Harry Truman amerikai elnök, hogy az amerikai 7. flottát a tajvani szorosba vezényli, hogy megakadályozza a harcot Tajvan és szárazföldi Kína között.
A szigetország gyorsan fejlődött, egyike lett az ázsiai kistigriseknek, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama.
1971-ben az ENSZ Közgyűlés 2758. számú határozatában megvonta Tajvan (a Kínai Köztársaság) ENSZ-tagságát, és helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el tagként, amely így vétójoggal rendelkező székhez jutott a Biztonsági Tanácsban. Azóta a világ legtöbb állama a KNK-val létesített diplomáciai kapcsolatot, de sokan Tajvant (is) elismerik, vagy legalábbis kereskedelmi kapcsolatot és képviseletet tartanak fent.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Tajvan helyzete nem teljesen tisztázott. A Kínai Népköztársaság a területéhez tartozónak tekinti. Maguk a tajvaniak a Kínai Köztársaság tajvani tartományához tartozónak tartják a szigetet. A Köztársaság fővárosaként Tajvan legnagyobb városa, Tajpej funkcionál. A Kínai Népköztársaság - az "egy Kína" elvnek megfelelően - nem ismeri el Tajvan államiságát, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatot azokkal az országokkal, amelyek Tajvannal diplomáciai kapcsolatot tartanak fent. Emiatt, jelenleg (2008) a világ 25 országa tart fent diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, de nagyon sok országban tajvani kereskedelmi képviselet működik, amely konzuli szolgáltatásokat is nyújt. Hasonlóképpen, ezek az országok általában konzuli feladatokat is ellátó kereskedelmi képviseletet működtetnek Tajpejben.
Magyarország Tajpejben Magyar Kereskedelmi Irodát működtet, Tajvan Budapesten a Tajpej Képviseleti Irodát tartja fent. Ez az iroda intézi a vízumügyeket is, de magyar állampolgárok úgy is beutazhatnak Tajvanra, hogy előzetesen nem folyamodnak vízumért, hanem a repülőtéren kapják meg a belépési engedélyt. Ez az un. "érkezési vízum" (landing visa), amely 30 napos tartózkodásra jogosít, és nem hosszabbítható meg.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
Tajvanban napjainkban körülbelül 130-140 legális politikai párt van. Ezek közül a legnagyobb a Kuomitang (Guomindang) (KMT). A jelentősebb pártok közé tartozik még a Kínai Fiatalság Pártja (Chinese Youth Party), és a Kínai Szociáldemokrata Párt (China Democratic Socialist Party).
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Tajvan tartomány tizenhat megyére oszlik, ezekből tizenöt Tajvan szigetén található, egy pedig Penghu szigetén. Tajvan két legnagyobb városa, Tajpej és Kaosiung nem részei a tartománynak, hanem vele azonos rangú közigazgatási egységek.
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
A népesség növekedési üteme 0,304% (2007. évi becslés), az átlagéletkor 35 év, a várható átlagos élettartam 77,5 év.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
- Tajpej: 2 623 300 fő (elővárosokkal 7 935 900 fő).
- Kaohsziung: 1 545 600 fő (elővárosokkal 2 582 300 fő).
- Tajcsung: 1 023 300 fő (elővárosokkal 2 150 600 fő).
- Tajnan: 739 700 fő (elővárosokkal 788 900 fő).
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv a kínai (mandarin, min, hakka nyelvjárások). Beszélt nyelv még az angol.
A népesség 98%-a kínai (melynek 84%-a tajvani, 14%-a "szárazföldi" kínai), 2%-a pedig a helyi 20 őslakos népcsoport tagja.
A lakosság 59%-a taoista, 37%-a buddhista, 2%-a római katolikus, 2%-a pedig protestáns
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Az ázsiai és csendes-óceáni térség gazdasági fejlődésének meghatározó tényezője Tajvan. Tajvan szerepe fontos a világgazdaságban, a 16. helyen áll a legerősebb gazdaságok rangsorában továbbá nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket ért el a tudásalapú piacgazdaságával.
Tajvan gazdasága stabil, tartóst növekedést produkál, mely nagyjából 4-5%. A tajvani gazdaság húóereje az export.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A látványos tajvani gazdasági fejlődés beindulása elsősorban a mezőgazdaságnak volt köszönhető. Az 1960-as evektől kezdve Tajvanban a mezőgazdaság amellet, hogy megmaradt hagyományos élelmiszer előállító funkciója, már a tőkefelhalmozásban is szerepet játszott, hiszen a mezőgazdaság volt az exportbevételek egyik fő forrása. Jelentős szerepet játszott a tajvani iparosításban, hiszen piacot teremtett a gépiparnak. A mezőgazdaság amellet, hogy gazdasági növekedést produkált, hozzájárult az emberek életszínvonalának emelkedéséhez.
A roppant iparosítás kovetkezménye azonban az lett, hogy tajvani mezőgazdaság szerepe csökkent, és a nemzeti jövedelem előállításában sem volt már annyira jelentős.
Manapság azonban, hogy Tajvan a világgazdaság meghatározó ipari országainak rétegébe került, a mezőgazdaság fenntartása leginkább szociálpolitikai, valamint környezeti kérdés. A mai Tajvan minőségi termelésre állt át a tömegtermelésről, valamint nagy nyomatékot fektet a biotermékek kutatására, fejlesztésére, előállítására.
[szerkesztés] Ipar
Ipara fejlett, mely a munkaigényes, kevés nyersanyagot igénylő ágazatokra (számítástechnikai ipar, elektronika) épül. Fontos még a hajógyártás, a kőolaj-finomítás és a vegyipar.
Ásványkincsekben szegény sziget, mindössze rézből, kénből és azbesztből vannak kisebb készletei.
Jelentéktelen, minden mezőgazdasági terméket importból fedez, melyek többsége a Fülöp-szigetekről illetve Kínából származik.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exportcikkek: gépek, elektronikai berendezések, fémek, textíliák, műanyagok, vegyipari termékek.
- Importcikkek: gépek, elektronikai berendezések, ásványi anyagok, kőolaj.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, Hongkong, USA, Kína, Dél-Korea.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
Az országot víz- és atomerőművek látják el elektromos árammal. Az áramtermelés 2001-ben a következőképpen oszlott meg (Amiglobe 2001):
- nukleáris energia: 26,25%
- fosszilis energia: 65,91%
- vízenergia: 7,84%
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
- A fejlett közlekedési hálózatot 35 931 km hosszú közúthálózat és 1108 km hosszú vasúthálózat alkotja.
- 2007-ben kezdte meg működését a 335,5 km hosszú Tajvani Gyorsvasút – azaz a Taiwan High Speed Rail.
- Tajvanon mindenhol találkozhatunk motoros robogókkal. Ezekre nem vonatkozik a tajvani közlekedési szabályzat, sőt, egy mai napig élő joghézag miatt egy robogó és egy másik jármű közötti balesetnél automatikusan a másik jármű vezetője a vétkes.[forrás?]
[szerkesztés] Légi közlekedés
Az országban 38 betonozott és 3 füves repülőtér van, a legjelentősebbek a Tajpej és Kaohsziung városok melletti nemzetközi repülőterek.
[szerkesztés] Vízi közlekedés
[szerkesztés] Diplomácia
Az országot a világon 25 állam ismeri el:
|
|
[szerkesztés] Kultúra
Tajvan kultúrájában a kínai hagyományok keverednek a japán és nyugati hatásokkal. Az őslakosoknak is saját kultúrájuk van.
Tajvan egyik nevezetessége a Nemzeti Palotamúzeum, mely több mint 650 000 kínai bronz-, jade-, porcelánműtárgyból, festményből, kalligráfiából áll. A gyűjtemény, melyet a Kuomintang hozott magával Kínából, olyan kiterjedt, hogy egyszerre csak körübelül a századrészét szokták kiállítani.
A tajvaniak 98%-ának anyanyelve a kínai nyelv valamely nyelvjárása. A legtöbb tajvani beszéli az ország hivatalos nyelvét, a mandarin nyelvet. A lakosság kb. 70%-ának a min nyelvjárások közé tartozó tajvani nyelv, kb. 15%-nak a hakka, kb. 13%-nak pedig a mandarin az anyanyelve. Az idősebbek közül sokan tudnak japánul is, mivel a sziget 1945 előtt japán fennhatóság alá tartozott. A sziget lakosságának 2%-a az ausztronéz nyelvcsalád tajvani ágához tartozó törzsi nyelveket beszéli.
A népességnek körülbelül a fele vallásos, legtöbbjük buddhista vagy taoista. Különböző keresztény egyházak is megtelepedtek a szigeten.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
Bővebben: Kína turizmusa[szerkesztés] Sport
Tajvan a nemzetközi sporteseményeken (pl.: Olimpia) Kínai Taipei-ként (Chinese Taipei) indul.
Tajvanban a legnépszerűbb sportok a baseball, a kosárlabda, és a futball.
Itt rendezték meg 2001-ben és 2007-ben az ázsiai baseball kupát, továbbá 2007-ben a Baseball Világkupát, valamint évente a Tour de Taiwan kerékpáros körversenyt.
[szerkesztés] Ünnepek
Január 1-3. – a Kínai Köztársaság megalapításának évfordulója, újév napja
Február (változó dátummal) – Kínai/Holdújévi Ünnepek (a legnagyobb családi ünnep)
Lampion Fesztivál - az első holdhónap 15. napja
Február 28. – Béke Nap
Április 5. – Sírgondozás (Halottak) Napja
Május 1. – a Munka ünnepe
Június eleje (az ötödik holdhónap ötödik napja) – Sárkányhajó Fesztivál.
Szeptember közepe (változó dátummal) – Őszi Holdünnep
Szeptember 28. - Konfuciusz születésnapja
Október 10. – Nemzeti Ünnep
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tajvan térképe
- A világ legmagasabb épülete Tajvanban – Taipei 101
- A Magyar Külügyminisztérium tájékoztatója Tajvanba utazóknak
- A tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda honlapja
- A budapesti Tajpej Képviseleti Iroda honlapja
- A CIA adatlapja Tajvanról
|
|||||||||||||||||||||||||||||
