Szökőév
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati vagy évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz 'szökőnapos év').
Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyananannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe – vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán – akkor ez a csúszás korrigálható.
A szökőnapokat – melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával – nem szabad összekeverni a szökőmásodpercekkel vagy „ugrómásodpercekkel”, amelyek az órát hozzák szinkronba a nap hosszával.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Gergely-naptár
A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, mely 1582-ből XIII. Gergely pápától származik. Az I. niceai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ben állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a Julián naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21. szerda után, november 1. csütörtök következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.
[szerkesztés] Mely évek a szökőévek?
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a százasra végződő évek közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.
Ez alapján tehát szökőév volt 1988, 1992, 1996. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, és 2200. Viszont szökőévek az alábbi esztendők: 1600, 2000 és 2400.
A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.
A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2424 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 8000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. Johannes Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.
[szerkesztés] Melyik nap a szökőnap?
A szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ.
[szerkesztés] A Julián-naptár
A Julián-naptár minden 4-gyel osztható év februárjában egy plusz napot iktat be. E szabály alapján egy átlagos év hossza 365,25 nap lesz. A különbség a csillagászati évhez képest 0,0076 nap évente, ez pedig azt jelenti, hogy 130 év alatt a csillagászati év 1 nappal megelőzi a Julián-naptár szerinti évet.
[szerkesztés] Kínai és héber naptár
Mind a kínai, mind a héber naptár holdhónapokban méri az időt, és így a szökőévnek egy külön hónapja van, a szökőhónap (melyet gyakran „embolizmikus hónapnak” neveznek, görög szó alapján).
A kínai naptárba a szökőhónap egy bonyolult szabály alapján kerül be, ami biztosítja, hogy a 11. hónap mindig tartalmazza a téli napfordulót. A hónap mindig ugyanazt a számot kapja, mint a megelőző hónap; például ha a második hónapot követi, akkor egyszerűen „szökő második hónapnak” nevezik.
A héber naptárban a szökőhónap neve Adar Rishon (első Adar) és mindig Adar hónap elé kerül, melynek neve ekkor Adar Sheni (vagyis második Adar). A metonikus ciklus 19 évében ez mindig hétszer történik meg, pontosabban a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évében.
[szerkesztés] Iráni naptár
Az iráni naptár szintén négy évente iktat be egy szökőnapot, de nagyjából 33 évente ez a periódus egy évvel meghosszabbodik, tehát ekkor a szökőévek között öt év telik el. Ez a pontosabb, ám bonyolultabb rendszer a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik. Előfordul, hogy az említett 33 éves periódusokat megtöri egy 29, vagy egy 37 éves periódus.
[szerkesztés] Házassági ajánlatok
Az V. században Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban, hogy a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Csillagászati portál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
