Vasárnap

Ha a Vasárnap romániai (erdélyi) magyar katolikus hetilap érdekel, lásd a Vasárnap (hetilap) cikket!

A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja.

A Bibliában az Ószövetség szerint a hét első napja: a teremtés hetének kezdőnapja.

Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, s többek között az arab országokban, az Egyesült Államokban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is az.

Az Újszövetség szerint ugyancsak a hét első napja: húsvét vasárnapja, amelyen Krisztus feltámadt (Máté 28,1; Márk 16,2; Lukács 24,1; János 20;1 stb.), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg.

Az asztrológiában a vasárnapot a Naphoz kötik (lásd az angol Sun-day kifejezést, német Sonn-tag, mindkét nyelvben a Nap napja).

Az ókorban a napokat a hét akkor ismert bolygónak (köztük a Napnak és a Holdnak) rendelték alá. Az ókori latin és germán népek pedig isteneikről nevezték el őket (ez még tetten érhető egyes angol és német nap-elnevezésekben), vagyis a Nap, mint a legfőbb isten napja lett a vasárnap. A kialakuló katolikus egyház részben mivel el akart térni a zsidóktól, az Úr pihenőnapját is a legfőbb napra, a vasárnapra tette. ^[1]

A latin nyelvterületen az „Úr napja” a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo, stb.) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz Vaszkriszényje, feltámadás szót.

A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap összetett szóból ered, még a pogány korban keletkezhetett, mikor jelentése a vásártartással kapcsolatos, majd munkaszüneti napra vonatkozott. A 11. század nagy részében Magyarországon vasárnap tartották a vásárokat. Az szó elején lévő „á” elhasonulás miatt vált „a”-vá. A szó első írásos említése 1405 körülre datálható.^[2]

[szerkesztés] Lásd még

• Szombat
• Tisri 1. a zsidó naptárban

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

• Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 902. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6

m • v • sz A hét napjai hétfő • kedd • szerda • csütörtök • péntek • szombat • vasárnap

m • v • sz A kereszténység legfontosabb ünnepei és jeles napjai Ökumenikus vasárnap | advent · karácsony · vízkereszt · nagyböjt · nagyhét (virágvasárnap · nagycsütörtök · nagypéntek · nagyszombat) · húsvét · fehérhét (fehérvasárnap) · áldozócsütörtök (mennybemenetel ünnepe) · pünkösd · Szentháromság ünnepe Csak katolikus húshagyókedd · hamvazószerda · úrnapja · mindenszentek · halottak napja · Krisztus király ünnepe Csak protestáns a reformáció napja