Thaiföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Thaiföldi Királyság
ราชอาณาจักรไทย
Racsa-anacsakra Thai
Thaiföld zászlaja Thaiföld címere
zászló címer
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Phleng Csat
Thaiföld fekvése
Főváros Bangkok
é. sz. 13° 45′ 0’’, k. h. 100° 29′ 31’’
Államforma alkotmányos monarchia
 - király Bhumibol Aduljadezs
 - kormányfő Aphiszit Vetcsacsiva


Hivatalos nyelv thai
Terület  
 - Összes 514 000 km² (49.)
 - Víz (%) 0,4
Népesség  
 - 2005 évi becslés 65 444 371  (19.)
 - Népsűrűség 127 fő/km² (59.)
GDP 2002
 - Összes 388,7 mrd (21.)
 - Egy főre jutó 6 400 (63.)
HDI ()  (.) – 
Pénznem Thai bát (THB)
Időzóna +7 (UTC)
Internet TLD .th
Nemzetközi gépkocsijel T
Hívószám +66

Fájl:Thailand map CIA HU.png

Thaiföld délkelet-ázsiai ország. Keleten Laosz és Kambodzsa, délen Malajzia és a Thai-öböl (Sziámi-öböl), nyugaton az Andamán-tenger és Mianmar határolja. 1949. május 11-éig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม; ejtsd: szájám) volt. A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Thaiföld domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Trópusi monszun, kiadós esőkkel, főként a nyári időszakban. Az átlagos bangkoki középhőmérséklet januárban 25,8°C, juliusban 28,4°C Az átlagos éves csapadékmennyiség 1351mm.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Thaiföld ezerarcú országában összeolvad a Távol-Kelet minden színe és izgalma. Évezredes kultúrát őrző buddhista szentélyek, ősi kolostorok, pazarul díszített templomok, meseszerű paloták, merev arcú óriás Buddha-szobrok, csendes halászfalvak, pezsgő életű fürdőhelyek és az éjjel-nappal lüktető gigantikus metropolisz, Bangkok, adnak ízelítőt az ott élők világából.

Népszerűek a fővárosban a girbegurba csatornák és az évszázados hagyományaikat őrző, nomád életmódot folytató hegyi törzsek romantikus települései. A thaiok őszintén, szívből fakadó mosollyal igazítják útba a tanácsot kérőt, és segítőkészségüket csak kedvességük múlja felül.

Az ország nagy részén sűrű trópusi dzsungel található, melyben az 50-70 m magas fákat liánok és indák szövevénye hálózza körül. A tengerparti területeken a különböző pálmafajták a legelterjedtebb növények, némelyik közülük a 40-50 méteres magasságot is eléri. Thaiföld állatvilága is rendkívül változatos. Az ország legismertebb emlőse az elefánt, melyeket főként munkaállatnak használnak. Ezen kívül a gyakori vadonélő állatok: tapír, tigris, hiúz, farkas, törpevidra, vaddisznó, szarvasfélék, de a leggyakrabban előforduló állat a majom, az ország minden vidékén elterjedt.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Thaiföld történelmét a hagyomány szerint a rövid életű (1238–1368) Szukhothai-királyságig vezetik vissza, melyet a 14. század közepétől az Ajutthaja-királyság követett. A következő négy évszázad alatt az Ajutthaja-királyság terjeszkedése révén megalakult Sziám, melynek határai az északi Lannathai-királyság kivételével nagyjából megegyeztek a mai Thaiföldével. Habár Ajutthajának voltak kapcsolatai európai hatalmakkal, történelmét alapvetően kínai és indiai befolyások határozták meg. Az 1750-es évektől kezdve a burmai hadsereg számos támadást indított Ajutthaja ellen, végül 1767-ben sikerült elfoglalniuk a várost és elűzni a királyi családot. A következő évtizedben Takszin tábornok, aki 1769-ben királlyá koronáztatta magát, újregyesítette a feldarabolt országot, és kiűzte a burmaiakat. Az őt követő I. Ráma (1782–1809), a mai napig uralkodó Csakri-dinasztia első királya megalapította az új fővárost, Bangkokot (thai nevén Krung Thep) a Csaophraja folyó partján. A fokozódó európai nyomás ellenére az uralkodók jó diplomáciai érzékének és a francia-brit ellentétnek köszönhetően Thaiföld az egyetlen délkelet-ázsiai ország, mely soha nem vált nyugat-európai nagyhatalom gyarmatává. Az 1932-es vértelen forradalom után Thaiföld alkotmányos monarchiává vált, a következő hatvan éven keresztül azonban a rövid életű demokratikus kormányokat katonai puccsok döntötték meg, és javarészt katonai diktátorok vezették az országot. 1992-ben a Bhumibol király által is támogatott országos tüntetések következtében a katonai diktátor lemondott hatalmáról. 1992 és 2006 között demokratikusan választott kormányok váltották egymást, 2006. szeptember 19-én azonban Szonthi Bunjaratkalin tábornok vezetésével katonai puccs döntötte meg Thakszin Csinavat miniszterelnök hatalmát.[1] A 2007. decemberi választások eredményeként hatalomra jutott Népi Erő Pártja (PPP) 2008. január 21-én ülésezett először a parlamentben. A párt vezetőjét, Szamak Szuntharavetet január 28-án a parlament megválasztotta miniszterelnöknek (310 szavazatot kapott a demokrata párt jelöltjére adot 163 vokssal szemben), s egy nappal később a király be is iktatta.[2] Kormányfőként szeptember 9-éig állt az ország élén – akkor ugyanis a bíróság elítélte, amiért miniszterként is pénzt fogadott el egy főzőműsorban való részvételért. A tüntetések nyomán az Alkotmánybíróság 2008. december 2-án feloszlatta a Népi Erő Pártját, és Csavarat Csanvirakun (az előbbi pártból kivált Nevin Barátai Csoport frakció tagja) rövid ügyvivői működése után december 17-én a demokrata Aphiszit Vetcsacsiva foglalta el a kormányfői széket.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Thaiföld alkotmányos monarchia. Az Alkotmány értelmében az uralkodónak kevés közvetlen hatalma van, legfontosabb szerepe a nemzeti identitás és egység megtestesítése valamint a thai buddhizmus védelmezése. A jelenleg uralkodó királyt, Bhumibol Aduljadezst (IX. Ráma) hatalmas tisztelet övezi országszerte, melyet egyes alkalmakkor politikai válsághelyzetek megoldására is felhasznál. Az uralkodó kritizálása vagy kigúnyolása bűncselekménynek számít, melyet szigorúan be is tartatnak. A végrehajtó hatalmat gyakorló kormányt a miniszterelnök vezeti, akit az uralkodó jelöl ki az Nemzetgyűlés alsó házának többséggel rendelkező pártjából vagy pártkoalíciójából.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozó hatalmat a kétkamarás Nemzetgyűlés (รัฐสภา, Rathaszapha) gyakorolja, mely az 500 fős Alsóházból (สภาผู้แทนราษฎร, szapha phuthen ratszadon) és a 200 fős Szenátusból (วุฒิสภา, vuthiszapha) áll. Mindkét ház képviselőit a nép közvetlenül választja, a Szenátus tagjait 6, az Alsóház tagjait pedig 4 évre. A Szenátus tagjai nem viselhetnek kormányzati tisztséget és nem lehetnek párttagok.

A bírói hatalom többszintű. Az alkotmánybíróság csak egy jól körülhatárolt alkotmányossági kérdéskörben dönt. Tagjait a Szenátus javaslata alapján az uralkodó jelöli.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A mai közigazgatás tartományokból, kerületekből, városokból és falvakból áll. A 76 tartomány 5 régióban található.

Észak

  1. Csiangmai (เชียงใหม่)
  2. Csiangraj (เชียงราย)
  3. Kamphengphet (กำแพงเพชร)
  4. Lampang (ลำปาง)
  5. Lamphun (ลำพูน)
  6. Mehongszon (แม่ฮ่องสอน)
  7. Nakhonszavan (นครสวรรค์)
  8. Nan (น่าน)
  9. Phajau (พะเยา)
  10. Phetcsabun (เพชรบูรณ์)
  11. Phicsit (พิจิตร)
  12. Phitszanulok (พิษณุโลก)
  13. Phre (แพร่)
  14. Szukhothai (สุโขทัย)
  15. Tak (ตาก)
  16. Uthaithani (อุทัยธานี)
  17. Uttaradit (อุตรดิตถ์)

Északkelet (Iszán)

  1. Amnatcsaröen (อำนาจเจริญ)
  2. Buriram (บุรีรัมย์)
  3. Csajjaphum (ชัยภูมิ)
  4. Kalaszin (กาฬสินธุ์)
  5. Khonken (ขอนแก่น)
  6. Löj (เลย)
  7. Mahaszarakham (มหาสารคาม)
  8. Mukdahan (มุกดาหาร)
  9. Nakhonphanom (นครพนม)
  10. Nakhonratcsaszíma (นครราชสีมา)
  11. Nongbualamphu (หนองบัวลำภู)
  12. Nongkháj (หนองคาย)
  13. Rojet (ร้อยเอ็ด)
  14. Szakonnakhon (สกลนคร)
  15. Sziszakét (ศรีสะเกษ)
  16. Szurin (สุรินทร์)
  17. Ubonratcsathani (อุบลราชธานี)
  18. Udonthani (อุดรธานี)
  19. Jaszothon (ยโสธร)

Közép

  1. Angthong (อ่างทอง)
  2. Ajutthaja (พระนครศรีอยุธยา)
  3. Bangkok (กรุงเทพฯ)
  4. Csainat (ชัยนาท)
  5. Kancsanaburi (กาญจนบุรี)
  6. Lopburi (ลพบุรี)
  7. Nakhonnajok (นครนายก)
  8. Nakhonpathom (นครปฐม)
  9. Nonthaburi (นนทบุรี)
  10. Pathumthani (ปทุมธานี)
  11. Phetcsaburi (เพชรบุรี)
  12. Pracsuapkhirikhan (ประจวบคีรีขันธ์)
  13. Ratcsaburi (ราชบุรี)
  14. Szamutprakan (สมุทรปราการ)
  15. Szamutszakhon (สมุทรสาคร)
  16. Szamutszongkhram (สมุทรสงคราม)
  17. Szaraburi (สระบุรี)
  18. Szingburi (สิงห์บุรี)
  19. Szuphanburi (สุพรรณบุรี)

Kelet

  1. Csacsongszau (ฉะเชิงเทรา)
  2. Csanthaburi (จันทบุรี)
  3. Csonburi (ชลบุรี)
  4. Pracsinburi (ปราจีนบุรี)
  5. Rajong (ระยอง)
  6. Szakeo (สระแก้ว)
  7. Trat (ตราด)

Dél

  1. Csumphon (ชุมพร)
  2. Krabi (กระบี่)
  3. Nakhonszíthammarát (นครศรีธรรมราช)
  4. Narathivát (นราธิวาส)
  5. Pattani (ปัตตานี)
  6. Phangnga (พังงา)
  7. Phattalung (พัทลุง)
  8. Phukett (ภูเก็ต)
  9. Ranong (ระนอง)
  10. Szatun (สตูล)
  11. Szongkhla (สงขลา)
  12. Szuratthani (สุราษฎร์ธานี)
  13. Trang (ตรัง)
  14. Jala (ยะลา)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Thaiföld városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Thaiföld lakosságának legnagyobb részét különféle tai nyelveket beszélő népek alkotják. Ezek között a legnagyobb számban a közép-thai, az északkelet-thai, a lao, az észak-thai és a dél-thai fordulnak elő. A közép-thaiok régóta domináns szerepet játszanak az ország politikai, gazdasági és kulturális életében, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak egy harmadát teszik ki, és számban az észak-thaiok felülmúlják őket. Az oktatási rendszernek és a nemzeti öntudat kialakulásának következményeként már sokan saját dialektusuk mellett közép-thaiul is tudnak.

Az ország nem tai nyelvet beszélő kisebbségei közül a legnagyobb a kínai, akik az ország történelme során számukhoz képest nagyon nagy gazdasági szerepet játszottak. Legtöbbjük teljesen beilleszkedett a thai társadalomba, és nem Bangkok kínai részében lakik. További kisebbségek: maláj, mon-khmer és különböző hegyi törzsek. A vietnami háború után sok menekült települt le az országban, elsősorban az északkeleti régiókban.

A legutóbbi népszámlálás (2000) szerint a lakosság 94,6%-a théraváda buddhista. A második legelterjedtebb vallás az iszlám 4,6%-kal. Néhány provinciában és településen délen muszlim többség él. A muszlim közösségek általában elkülönülnek a nem muszlimoktól.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Thaiföld GDP-je 2005-ben 560,7 milliárd dollár volt. A thai gazdaság növekedése 2003-ban és 2004-ben évi 6% fölött maradt.

Thaiföld legfontosabb természetes erőforrásai az ón, gumi, földgáz, volfrám, faanyag, ólom, hal, gipsz, lignit, fluor és a művelhető földterület.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

A fontosabb iparágak közé tartozik az elektronikus eszközök, számítógép-alkatrészek és gépjárművek gyártása, míg a turizmus Thaiföld GDP-jének kb. 5%-át adja.

[szerkesztés] Kereskedelem

Thaiföld exportja meghaladja az évi 105 milliárd dollár értéket. A legfontosabb exporttermékek a rizs, a textil és a lábbelik, halászati termékek, gumi, ékszerek, gépjárművek, számítógépek és elektronikus eszközök. Thaiföld a világ elsőszámú rizsexportőre, évi 6,5 millió tonnával. A rizs a legfontosabb mezőgazdasági termék az országban. Thaiföldön a művelésre alkalmas földterületek aránya 27,25%, mely a legmagasabb a régióban. A művelhető földterületek 55%-át rizstermesztésre használják.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Thaiföldi sportolók 5 aranyérmet szereztek az olimpiai játékokon, ebből hármat ökölvívásban és kettőt női súlyemelésben.

[szerkesztés] Ünnepek

  • január 1. – újév
  • február/március – Magha Puja, Buddha megvilágosodása
  • április 6. – Csakri-emléknap, az alapító I. Ráma ünnepe
  • április 13–15. – thai újév
  • május 1. – a munka ünnepe
  • május 5. – IX. Ráma (Bhumibol király) megkoronázásának napja
  • augusztus 12. – Szirikit királynő születésnapja, anyák napja
  • október 23. – Csulalongkorn-nap, V. Ráma halálának napja
  • december 5. – IX. Ráma születésnapja (*1927)
  • december 10. – az alkotmány napja
  • december 31. – szilveszter

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Bővebben az események hátteréről: Demokráciapuccs Thaiföldön (Metazin, 2006. szeptember 28.)
  2. ^ Thailand's king officially endorses new prime minister, Associated Press (Taipei Times), 2008. január 30.

[szerkesztés] Időszámítás

A thaiföldiek a buddhista időszámítás szerint számolják az éveiket, tehát náluk a Gergely-naptárhoz képest mindig 543 évvel több van. A nap és a hónap azonban megegyezik a Gergely-naptáréval.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thaiföld témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Thaif%C3%B6ld
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Más nyelveken