Dél-Korea
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: „Jóakarat az emberiségnek” | |||||
| Himnusz: Egukka | |||||
 |
|||||
| Főváros | Szöul | ||||
| Államforma | elnöki köztársaság | ||||
| - Elnök | Lee Mjongbak | ||||
| - Miniszterelnök | Han Szungszu
|
||||
| Hivatalos nyelv | koreai | ||||
| Államalapítás | 1948. augusztus 15. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 98 480 km² (108.) | ||||
| - Víz (%) | 0,3 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2008 évi becslés | 49 232 844 (26.) | ||||
| - Népsűrűség | 493 fő/km² | ||||
| GDP | 2007 | ||||
| - Összes | 982 milliárd USD (13.) PPP: 1 206 milliárd USD |
||||
| - Egy főre jutó | 20 020 USD (35.) PPP: 24 600 USD |
||||
| HDI (2007) | 0,921 (26.) – magas | ||||
| Pénznem | dél-koreai won (KRW) |
||||
| Időzóna | koreai zónaidő (UTC+9) | ||||
| Internet TLD | .kr |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | ROK | ||||
| Hívószám | +82 |
||||
|
|
|||||
A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk) elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Bővebben: Dél-Korea földrajzaA Japán- (Korea nem ismeri el ezt az elnevezést) és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. A két hegységet a Naktong folyó völgye választja el. Legmagasabb csúcsa az ország legnagyobb szigetén, a Csedzsu-szigeten emelkedik. A Sárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Dél-Korea történelmeAz 1945-ig egységes Korea területén Kicsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát. Ezt délen Három Han Birodalma váltotta fel i. e. 194-ben. Az egységes koreai állam i. sz. 668-ban jött létre, Csoszon néven. Koreát külső hatások főleg Kína felől érték. Onnan érkezett a buddhizmus, a konfucianizmus és számos más ismeret. Az ország mai neve a középkori Korjo dinasztia nevét őrzi. Az országban 1395-től egészen a japán megszállásig (1910) a Ri-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. A szövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét. 1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. Az ENSZ felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakított Észak-Korea függetlenségének kikiáltását követően, 1948. augusztus 15-én kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami 1950-ben a Koreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt tűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag 2007-ig háborúban állt egymással. De 2007-ben 57 év után aláírta a békét a két koreai állam és megindult az első menetrendszerűen közlekedő vonat a két ország között.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A dél-koreai igazságszolgáltatás alapjai az alkotányban fekszenek. A legfőbb igazságszolgáltatói szerv a kilenc bírót számláló alkotmánybíróság. Tagjait a legfelsőbb bíróság elnöke, az országgyűlés és az elnök jelöli ki. Az alkotmányt érintő ügyekről és a vádemelések végső elbírálásáról dönt. Az alkotmánybíróság alatt a legfelsőbb bíróság áll. A Szöulban székelő szervezetnek tizennégy tagja van. Az alkotmánybírákhoz hasonlóan hat évre választják őket. Az alkotmánybíróság alá a fellebbviteli (az ország öt legnagyobb városában), majd a területi és városi bíróságok tartoznak. Az összes bíróság a nemzeti igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Dél-Korea 9 tartományra és 7 tartományi jogú városra van felosztva.
Tartományok:
- Csedzsu
- Csolla-pukto
- Csolla-namdo
- Cshungcshong-pukto
- Cshungcshong-namdo
- Kangvon
- Kjonggi
- Kjongszang-pukto
- Kjongszang-namdo
Tartományi jogú városok:
- Incshon
- Kvangdzsu
- Puszan
- Szöul
- Tegu
- Tedzson
- Ulszan
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Dél-Korea hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 83%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 72 év, nőknél 79 év.
- Népességnövekedés: 0,66%.
- Írástudatlanság: 1,9%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Dél-Korea városai- Szöul: 9 551 800 fő (elővárosokkal együtt: 20 156 800 fő).
- Puszan: 3 474 300 fő (elővárosokkal együtt: 4 314 700 fő).
- Incshon: 2 511 500 fő.
- Tegu: 2 373 500 fő (elővárosokkal együtt: 3 016 100 fő).
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a hivatalos nyelv a koreai (hangul), de beszélik még az angolt is. A kultúra nyelve a kínai, az üzleti a szomszédos érdekeltségek miatt gyakran (az angol mellett) a japán.
A modern koreai írásjelek egyedülállóak a világon. Miután Nagy királyuk Sejong (1418-1450), felismerte az írás szükségletét, szembetalálta magát azzal a problémával, hogy a térség kulturális etalonjának számító kínai írásjel nem teljesen adaptálható a koreai nyelvre. Szemben a japán módszerrel, nem átalakította a kínai írásjeleket a koreai nyelvhez, hanem filozófia alapokat és hangtani, nyelvi adottságokat figyelembe véve egy egyszerű és logikus mesterséges írást hozott létre a Nagy király 1444-ben. Ennek köszönhetően a térségben eltérő módon az európai írásbeliséghez hasonló módon rendkívül kevés írásjelből áll a koreai ábécé.
A népesség 98%-a koreai, 2%-a pedig tunguz, mongol vagy kínai.
A lakosság 49%-a keresztény, 47%-a buddhista, 3%-a konfuciánus, 1%-a pedig sámánista.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Dél-Korea gazdasága[szerkesztés] Általános adatok
Az újonnan iparosodó országok első hullámához tartozik, a világ egyik sikergazdasága. Míg három évtizeddel ezelőtt az ország gazdasági fejlettsége a szegényebb afrikai illeve ázsiai államok szintjén állt, addig jelenleg egy főre levetített GNP-értéke 20-szorosa Észak-Korea mutatójának.
- Hazai össztermék (GDP/fő): 19 600 USD (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 42%, szolgáltatások 54%.
- Munkanélküliség: 3,1%.
- Munkaerő: 22 000 000 fő.
- Infláció: 2,8% (2002-ben).
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A szubtrópusi éghajlaton a mezőgazdaság fontosabb terményei a rizs, a gyapot, a szója, a burgonya és a dohány. Jelentős a halászat.
[szerkesztés] Ipar
Földje ásványkincsekben szegény (kevés szén, színesfémek ércei). Energiaigényének egyharmadát atomerőművek fedezik.
Az ipar vezető exportorientált ágazata az elektronika és elektrotechnika, a hajógyártás és az autógyártás. A feldolgozóipart a korszerű alapanyaggyártás képviseli (kohászat).
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exporttermékek: elektronikai eszközök, gépek és berendezések, járművek, acél, hajó, textíliák, cipő, hal.
- Importtermékek: gépek, elektronikai eszközök, kőolaj, acél, járművek, textíliák, vetőmagok.
- Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Kína, Hongkong, Tajvan, Szaúd-Arábia, Ausztrália.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Bővebben: Dél-Korea közlekedése[szerkesztés] Szárazföldi
- Vasúti közlekedés: Az ország vasúthálózatának hossza 6517 km. A nagysebességű vasút neve KTX. Jelenleg a meglévő hálózatot bővítik.
- Közúti közlekedés: AZ ország közúthálózatának hossza 86 990 km, ebből 1570 km autópálya.
[szerkesztés] Vízi
A kikötők száma 10. A legfontosabb kikötők: Puszan, Incshon, Ulszan.
[szerkesztés] Légi
Repülőterek száma: 69, melyből a legjelentősebb nemzetközi repülőterek: Szöul, Puszan, Csedzsu.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
A koreai művészetet régebben csupán Kína művészetének provinciális változataként tartották számon. Bár a művészet Koreában valóban a kínai művészetből fakad, sajátos vonásokkal és eredeti értékekkel rendelkezik.
A történelem előtti időkből kőszerszámok, cserépedények kerültek elő, de ismeretesek dolmenszerű monolit építmények is. A területen a szkíták tárgyai is előkerültek.
A Kr. e. 1. században az őshonos koreai törzsek közé betelepültek a Han-dinasztia hódítói, magukkal hozva és elterjesztve saját kultúrájukat. A kínai kolóniák időszaka a 3. századig tartott. Legjelentősebb emlékei a Lo-lang kolónia területén talált sírok tárgyai és falfestményei. Buddha szobra Korea nemzeti kincséből Buddha szobra Korea nemzeti kincséből
A kínai kolóniákat a koreai törzsekből alakuló három fejedelemség hódította meg. Ez a Három Fejedelemség kora, a 4-7. század. Ekkor terjedt el a buddhizmus. Jelentősek a sírleletek, mint az anaki síré, melynek másolatát a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum őrzi. A sír festményei a kínai festészet emlékei, de a csarnok oszlopos szerkezete és gerendás boltszerkezete már a koreai művészet későbbi jellegzetessége. Ez az építészeti forma jellemzi a következő korszakot, a Silla-fejedelemség alatt egyesült birodalom korszakát 668-tól 918-ig. A korszak kivételes emléke Sokkuram buddhista kápolnája, gránit domborművekkel, melyeken indiai hatás keveredik az egykorú kínai Tang-kor stílusával. A korban jelentős volt a bronz kisplasztika is, ezek főként sírokból kerültek elő. A pagodák szerkezeti megoldása bonyolultabbá vált.
A Koryo-birodalom (918-1392) ideje alatt Korea is szenvedett a Kínát meghódító mongoloktól. Ekkor terjedt el Koreában a zen-buddhizmus eszméje és művészete. Az kínai szerkezetű csarnokok és míves kőpagodák épültek. A szobrászat emléke a Nonsan közelében emelt hatalmas Maitreya-szobor.
1392-ben a Yi-dinasztia meghonosította a konfucianizmust, a félsziget nevét Chosenre változtatta. Uralkodóvá vált a hivatalnokok kultúrája, akik a tusfestést gyakorolták. Ennek korai mesterei Kang Hui-an (1419-1465) és T'anun (másnéven Yi Chong, 1541-?), akik még a kínai szellemet képviselik. Kyomjae (Chong Son, 1676-1759) már a koreai táj sajátos hangulatát ragadta meg. Jelentős mesterek még Hewon (Sin Yun-Bok, 1758-1820 k.); Kungjae (Kim Tuk-Sin, 1754-1822); Tanwon (Kim Hong-Do, 1760-1820 k.). Wandang (Kim Chong-Hi, 1786-1856) a kalligráfiából merített ihletet.
A 19. században a koreai művészet az elöregedett arisztokrácia dekadens életérzésének kifejezőjévé vált, megújulni képtelen volt. Az építészeti alkotások finom tagolásúak ugyan, de a falfestmények rikítóan tarkák. Ez a dekoratív művészetek tökéllyé fejlesztését segítette elő. Jelentős alkotások: Toksu-Palota Szöulban, Szöul melletti királysírok, Suwon kőfaragványai, népi jellegű faragott maszkok.
Korea művészete a japán megszállás alatt nem fejlődhetett. A félsziget kettéosztása a művészet terén is kényes kérdéseket vet fel. A demokratikus Dél kínai hatásra felélesztette népi hagyományait, megjelentek a kortárs irányzatok. Észak-Koreában a művészet a diktatúra céljainak van alárendelve.
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
A világ egyik legnépszerűbb harcművészete, a taekwondo Koreából származik. A szabályzatot az 1950-es és 1960-as évek folyamán dolgozták ki, és 2000-től olimpiai sportág. Az 1988-as nyári olimpiai játékokat az ország fővárosában, Szöulban rendezték meg. A sporteseményen a dél-koreai sportolók 12 arany-, 10 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek. Ezen kívül az ország 1986-ban és 2002-ben is az Ázsiai Játékok házigazdája volt. Népszerű sport még a labdarúgás. A nemzeti labdarúgó-válogatott az egyik legerősebb csapat Ázsiában (és eddig az egyetlen, mely a világbajnokságon elődöntőt játszhatott). 2002-ben Dél-Korea Japánnal közösen rendezte meg a világbajnokságot. A baseball először 1905-ben jelent meg az országban. Később az egyik legnépeszerűbb csapatjátékká nőtte ki magát (a profi ligát 1982-ben alapították). A 2008-as pekingi olimpián a dél-koreai válogatott lett a bajnok (a döntőben Kuba csapatát verték meg 3-2-re). 2007-ben Tour de Korea néven kerékpáros versenyt rendeztek az országban, mely hosszú idő óta az első ilyen esemény volt.
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Korea.lap.hu (linkgyűjtemény)
|
|||||||||||||||||||||||||||||
