Svédország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Konungariket Sverige
Svéd Királyság
Svédország zászlaja Svédország címere
zászló címer
Nemzeti mottó: A király mottója:
För Sverige – I tiden
(Svédországért – a kor ritmusában)
Himnusz: Du gamla, du fria
Svédország fekvése
Főváros Stockholm
é. sz. 59° 21′ k. h. 18° 04′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Király XVI. Károly Gusztáv
 - Miniszterelnök Fredrik Reinfeldt


Hivatalos nyelv svéd (de facto)[1]
Csatlakozás az EU-hoz 1995. január 1.
Terület  
 - Összes 449 964 km² (55.)
 - Víz (%) 8,67
Népesség  
 - 2007. februári évi becslés 9 122 269[2]  (85.)
 - Népsűrűség 20 fő/km² (185.)
GDP 2006-os becslés
 - Összes 371,5 mrd dollár (20.)
PPP: 285,1 mrd dollár
 - Egy főre jutó 42 694 dollár (9.)
PPP: 31 600 dollár
HDI (2005) 0,956 (6.) – magas
Pénznem svéd korona (SEK)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .se
Nemzetközi gépkocsijel S
Hívószám +46
térkép szerkesztése

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige svédül) Skandináviában, Észak-Európában található. Nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. Mivel alacsony a népsűrűség, a svéd táj a nyugalmáról, nagy erdőiről és hegyes vadonjairól ismert.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A Tarfala gleccser és tó, Lappföldön, Észak-Norrland

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával.

Az ország 450 000 km²-en terül el.

A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.)

Svédország nyugati vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a amely Kiruna közelében található, 2000 m feletti magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) bomlanak a következők szerint:

  • Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland
  • Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna
  • Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten

[szerkesztés] Vízrajz

Laponia az egyik legnagyobb érintetlen terület Európában

Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren tavak. A Skandináv-hegységből eredő folyók rövidek, nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

[szerkesztés] Éghajlat

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 C) Az évi átlagos csapadék 600-800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Az ország nagy részét szubpoláris éghajlat jellemzi.

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél).

[szerkesztés] Élővilág és természetvédelem

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentékeny részét erdők borítják.

[szerkesztés] Történelem

A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a sötéttel jelzett Svédország mai területe).
Bővebben: Svédország történelme

Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi konferencián, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt (Moderata Samlingspartiet). A következő választások 2010. szeptember 19-én lesznek.

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közigazgatási felosztása

Bővebben: Svédország közigazgatása
Bővebben: Svédország megyéi

A megyékre (ún. län) való közigazgatási felosztás csak részben esik egybe a tájegységek szerinti felosztással.

Svédország megyéi a következők:

Svédország megyéi

[szerkesztés] Politikai pártok

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

  • Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt – 97 mandátum
  • Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok – 28 mandátum
  • Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 mandátum
  • Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): – 24 mandátum

Ellenzék:

  • Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt – 130 mandátum
  • Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum
  • Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Svédország hadereje
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Tagsága nemzetközi szervezetekben

ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, Európai Unió Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WEU (megfigyelőként), WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC

[3]

[szerkesztés] Népesség

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

[szerkesztés] Általános adatok

Svédország népsűrűsége, fő/km² (2007)

Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Svédország városai

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, – a legnépesebb városnak – a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.

Stockholm

Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Svédország lakosainak nagy többsége evangélikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

[szerkesztés] Gazdaság

A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)
Bővebben: Svédország gazdasága

Svédország Észak-Európa legfejlettebb ipari országa. Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tej-gazdálkodás).A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Lappföldön(a Sarkkörön túl) bányászott kiváló minőségű vasérc. Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti.

Szállítás. Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb. (Lásd még: Svédország vasúti közlekedése.) Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Ipara. A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmöben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar(világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara(hajó, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel. Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Filmművészet
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hagyományok

lásd még: *bastu (szauna)

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás,melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen,melyen gyakran 10000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb. Mellyet méltán neveznek a tájfutás Bajnokok ligájának.

[szerkesztés] Ünnepek

(A „zászlózási napok” svéd zászóval: , a munkaszüneti napok vastagítással jelölve)

[szerkesztés] Források

  1. ^ A svéd de facto hivatalos nyelv, valamint további öt elismert kisebbségi nyelv van (számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani), jiddis)
  2. ^ Preliminär befolkningsstatistik 2007, Statistiska centralbyrån, 2007.04.13. (letöltve: 2007.04.17.)
  3. ^ cia.gov

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.
m·v·sz
Az Európai Unió
EU
1Kivéve Grönlandot és Feröert
m·v·sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)


 
Északi Tanács

Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland
m·v·sz
A Balti-tenger térsége
Országok
Szigetek
Rügen · Bornholm · Öland · Gotland · Saaremaa · Hiiumaa · Åland · Sjælland · Fyn
Öblök
Szorosok
m·v·sz
Európai országok
   Dél-Európa
   Délkelet-Európa
   Észak-Európa
Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1
   Kelet-Európa
   Közép-Európa
   Nyugat-Európa
Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Kérünk, szánj egy percet a cikk az értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken