1996
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Gergely-naptár | 1996 |
Ab urbe condita | 2749 |
Örmény naptár | 1445 ԹՎ ՌՆԽԵ |
Bahá’í naptár | 152 – 153 |
Berber naptár | 2946 |
Buddhista naptár | 2540 |
Kínai naptár | 4692–4693 |
Japán naptár | 2656 (Jimmu-korszak) |
Burmai naptár | 1358 |
Bizánci naptár | 7504 – 7505 |
Kopt naptár | 1712 – 1713 |
Etióp naptár | 1988 – 1989 |
Zsidó naptár | 5756 – 5757 (Zsidó év) | 5757 |
Hindu naptárak | |
- Vikram Samvat | 2051 – 2052 |
- Shaka Samvat | 1918 – 1919 |
- Kali juga | 5097 – 5098 |
Holocén naptár | 11996 |
Iráni naptár | 1374 – 1375 |
Muszlim naptár | 1416 – 1417 |
Koreai naptár | 4329 |
Thai szoláris naptár | 2539 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek
Évek: 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998 – 1999 – 2000 – 2001
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Január
- január 3. – William Perry amerikai védelmi miniszter Szarajevóba repül, hogy tárgyaljon a békefenntartásról a NATO illetékes katonatisztjeivel és a boszniai vezetőkkel.
- január 4. – Bécsben tárgyalások kezdődnek – az EBESZ égisze alatt – a Boszniával kapcsolatos bizalomépítő és fegyverzetkorlátozási intézkedésekről.
- január 5. – Az orosz parlament megszavazza orosz katonák kiküldését Boszniába, hogy csatlakozzanak a NATO által vezetett IFOR-hoz.
- január 11. – A NATO mediterrán párbeszéde keretében Javier Solana NATO–főtitkár találkozik El Hassan bin Talal jordániai herceggel.
- január 13. – Megkezdődik az IFOR-t támogató orosz erők telepítése Boszniába.
- január 15. – Az ENSZ BT Kelet-Szlavóniába szánt 5000 fős erőt hagy jóvá, amelyet NATO–légierő támogat.
- január 17. – A NATO–központba látogat Aleksander Kwaśniewski lengyel elnök, valamint Hans Koschnick, az EU mostari adminisztrátora.
- január 24. – Tiit Vähi észt kormányfő a NATO–központba látogat.
- január 29–30. – Az EBESZ főtitkára kétnapos látogatásra a volt Jugoszláviába utazik, hogy előkésítse a háború utáni szabad választások EBESZ megfigyelését.
[szerkesztés] Február
- február 12. – A NATO főtitkára Mostarba utazik; a boszniai hatóságok beleegyeznek, hogy átadnak két boszniai szerb tisztet a háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszéknek.
- február 25. – Jeruzsálemben öngyilkos merényletet hajtanak végre egy autóbuszon: 26 halott (23 zsidó, 2 amerikai, 1 palesztin), több mint 80 sebesült.
- február 26. – Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár a NATO–központba látogat, mivel Ausztria aláírja az egyéni partnerségi programot (IPP) a NATO-val.
[szerkesztés] Március
- március 8. – Az Észak-atlanti Tanács állandó képviselőinek szarajevói látogatása.
- március 13. – Oroszország aláírja az IFOR-ban való részvételről és a pénzügyi kérdésekről szóló megállapodást.
- március 20–21. – Javier Solana NATO–főtitkár hivatalos látogatásra Moszkvába utazik a NATO és Oroszország kapcsolatainak megvitatására.
- március 25. – Zselju Zselev bolgár elnök látogatást tesz a NATO–központban.
[szerkesztés] Április
- április 29. – Az Észak-atlanti Tanács megállapítja, hogy az IFOR – működésén első négy hónapja alatt – biztonságos körülményeket teremtett Bosznia-Hercegovinában.
[szerkesztés] Május
- május 2. – Javier Solana NATO–főtitkár és José Cutileiro WEU–főtitkár biztonsági egyezményt ír alá.
- május 7. – A Nyugat-európai Unió országainak külügy- és védelmi miniszteri ülése Birminghambe.
- május 15–31. – Bécsben megtartják a CFE–szerződés első áttekintő ülését.
- május 16. – Javier Solana NATO–főtitkár – George Joulwan tábornok, a szövetséges fegyveres erők európai legfelső parancsnokának (SACEUR) társaságában – látogatást tesz Banja Lukában és Belgrádban.
- május 19–21. – A NATO és az együttműködő partnerországok képviselői találkozót tartanak Bonn közelében és áttekintik a vegyi, nukleáris és hagyományos fegyverek megsemmisítésére és leszerelésére tett világméretű intézkedéseket.
[szerkesztés] Június
- június 3. – A NATO külügyminiszterek berlini ülésükön megállapodnak, hogy a szövetség belső adaptációja részeként kiépítik a NATO-n belül az európai biztonsági és védelmi identitást.
- június 12. – Macedónia aláírja az egyéni békepartnerségi programot.
- június 18. – Az egykori Jugoszláviára meghirdetett ENSZ fegyverembargó megszüntetése után felfüggesztik a Éber őrszem (Sharp Guard) műveletet.
[szerkesztés] Július
- július 1. – Létehozzák a NATO új konzultációs, vezetési és irányítási (C3) hivatalát.
- július 3. – Ismét Borisz Jelcint választják meg az Oroszországi Föderáció elnökévé.
- július 11. – Hágai elfogatóparancs Radovan Karadžić és Ratko Mladić ellen.
- július 19. – Radovan Karadžić lemondása.
[szerkesztés] Augusztus
- augusztus 13. – Javier Solana NATO–főtitkár és Warren Christopher amerikai külügyminiszter brüsszeli találkozója.
- augusztus 30. – Megszületik a Haszavjurti egyezmény, amely véget vet az első csecsen háborúnak.
[szerkesztés] Szeptember
- szeptember 14. – Választások Bosznia-Hercegovinában, amelyeken jelen vannak az EBESZ képviselői.
- szeptember 16. – Látogatást tesz a NATO központjában Göncz Árpád köztársasági elnök.
- szeptember 20. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter Bécsben találkozik Javier Solana NATO–főtitkárral.
- szeptember 24. – Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aláírja az atomrobbantások átfogó tilalmáról szóló egyezményt.
- szeptember 25–26. – A NATO védelmi miniszterei a norvégiai Bergenben tartott informális találkozójukon megvitatják a boszniai békefenntartó műveletet.
[szerkesztés] Október
- október 2.
- A WEU Tanácsa döntést hoz a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni dunai embargónak érvényt szerző művelet befejezéséről.
- Első alkalommal akkreditál Magyarország Taskentbe (Üzbegisztán) nagykövetet, miután Budapest elismerte a FÁK-at.
- október 11. – Dél-Korea felvételével 29-re nő az OECD létszáma.
- október 19. – Az orosz biztonsági tanács elnökét, Alekszandr Lebegyet – az Állami Duma addigi elnöke –, Ivan Ribkin váltja.
- október 23. – II. János Pál pápa levelében a katolikus vallással összeegyeztethetőnek írja Darwin evolúciós elméletét.
- október 29. – Málta bejelenti, hogy kilép a Partnerség a Békéért programból.
[szerkesztés] November
- november 1. – Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.
- november 3. – Parlamenti és helyhatósági választások Jugoszláviában. Az előbbin a szocialisták győznek, az utóbbin több nagy városban ellenzéki győzelem születik, amelyet az államhatalom nem ismer el. Tömegtüntetések kezdődnek.
- november 5. – Bill Clinton fölényes győzelme Bob Dole felett az amerikai elnökválasztáson.
- november 5. – Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnökön szívműtétet hajtanak végre.
- november 15. – Hivatalosan is megszűnik a teherforgalom a BKV HÉV-vonalain.
- november 23. – Az etióp légitársaság Addisz-Abebától Abdijanba tartó gépét 180 utassal a fedélzetén légikalózok eltérítették, akik a robbanószerekkel Ausztráliába akarták kényszeríteni a repülőt; a gépen robbanás történt, és ezért az Indiai-óceánba zuhant – az áldozatok között van Annus Antal, Magyarország kenyai és etiópiai nagykövete is.
- november 30. – Az edinburghi várban elhelyezik a skót nemzeti szimbólumot, a Scone-i követ (Végzet Köve, vagy a Koronázókő).
[szerkesztés] December
- december 17. – A Túpac Amaru baloldali gerillaszervezet 12 tagja a limai (Peru) japán nagykövetségen 400 túszt ejtett, köztük magas rangú diplomatákat és politikusokat. Bebörtönzött társaik szabadon bocsátását követelték. Néhány nap múlva a túszok több mint háromnegyedét szabadon engedték, de még 74 személy maradt a fogságukban.
- december 9. – Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök kölcsönös biztonsági és védelmi megállapodást ír alá.
- december 11. – Svájc aláírja a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.
- december 20. – Boszniában a NATO Béketeremtő Erőket (IFOR) a Stabilizácós Erők (SFOR) váltja fel.
[szerkesztés] Az év során történt
- Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátságot és közvetlen természeti környezetét a világörökség részévé nyilvánítják;
- Nyilvánosságra kerül a Tocsik-ügy.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1996 a filmművészetben
[szerkesztés] 1996 a tudományban
[szerkesztés] 1996 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1996 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1996 az irodalomban
[szerkesztés] 1996 a zenében
- Bonnie Tyler: Free Spirit (második kiadás, bónuszként az atlantai olimpia dalával)
- Eros Ramazzotti :Dove c'e musica
- Gigi D'Agostino: Gigi D'Agostino
- Katona Klári – Fekete gyöngy
- Kovács Kati: Love Game / Vangelis 1492
- Laura Pausini – Le cose che vivi
- Placebo: Placebo
- Pearl Jam: No Code
- Richard Wright: Broken China
- Tanita Tikaram: The Best of Tanita Tikaram
- Toni Braxton: Secrets
- Scooter: Our Happy Hardcore és Wicked!
- Sepultura: Roots, Under a Pale Grey Sky
- Slipknot: Mate.Feed.Kill.Repeat
- Roxette: Baladas en Espanol
- október 31. – A Guns N' Roses gitárosa, Slash elhagyja a csapatot.
[szerkesztés] 1996 a sportban
Autós-motoros világbajnokok:
- Damon Hill (Forma-1)
- Tomi Makkinen (rali)
- Haruchika Aoki (motor, 125 ccm)
- Max Biaggi (motor, 250 ccm)
- Mick Doohan (motor, 500 ccm)
[szerkesztés] 1996 a televízióban
[szerkesztés] 1996 a jogalkotásban
[szerkesztés] 1996 új világörökségi helyszínei
[szerkesztés] Születések
[szerkesztés] Halálozások
- január 7. – Grósz Károly, politikus, miniszterelnök (* 1930)
- január 8. – Francois Mitterrand, francia politikus, köztársasági elnök (* 1916)
- január 24. – Iharos Sándor, magyar futóbajnok (* 1930)
- február 9. – Adolf Galland, német Luftwaffetiszt, vadászrepülő és repülőász (* 1912)
- február 15. – Straub F. Brunó, biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke (* 1914)
- február 20. – Solomon Asch, amerikai pszichológus (* 1907)
- február 26. – Németh Marika, színésznő (* 1925)
- március 12. – Kállai Gyula, politikus, a minisztertanács elnöke (* 1910)
- március 13. – Krzysztof Kieslowski, lengyel filmrendező (* 1941)
- április 4. – Perczel Zita, színésznő, filmszínésznő (* 1916)
- április 12. – Goda Gábor, író (* 1911)
- április 13. – Bencze János, dr. – ügyvéd, a magyar olimpiai válogatott a DVTK, SZEOL, DAC egykori kapuvédője, 2 gyermek édesapja (Ágnes, Gergely)
- április 30. – Keresztury Dezső, irodalomtörténész (* 1904)
- június 9. – Benedek István, magyar orvos, író, művelődéstörténész. (* 1915)
- június 15. – Ella Fitzgerald, amerikai jazzénekesnő (* 1917)
- június 17. – Farkas Gizella, tízszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1925)
- június 19. – Balogh Edgár, romániai magyar publicista (* 1906)
- július 15. – Lakó György, nyelvész, finnugrista (* 1908)
- augusztus 13. – António de Spínola, katonatiszt, politikus (* 1910)
- szeptember 1. – Bakos Ferenc, nyelvész (* 1922)
- szeptember 11. – Fehér Klára, író, újságíró (* 1922)
- szeptember 13. – Tupac Amaru Shakur (művésznevén 2Pac), rapzenész (* 1971)
- szeptember 20. – Erdős Pál, matematikus (* 1913)
- szeptember 23. – Kárpáti Károly, olimpiai bajnok birkózó (* 1906)
- október 13. – Pavel Alekszandrovics Szolovjov, szovjet repülőmérnök (* 1917)
- október 30. – Gyurkó János, mérnök, politikus (* 1952)
- november 9. – Szilvási Lajos, magyar író, újságíró (* 1932)
- november 24. – Sorley MacLean, skót költő (* 1911)
- december 20. – Carl Sagan, amerikai csillagász (* 1934)
- december 21. – Hazai Kálmán, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1913)