Hegyi-Karabah
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Azat ou Ankakh Artsakh | |||||
 |
|||||
| Főváros | Sztepanakert | ||||
| Államforma | parlamentális köztársaság | ||||
| - Államfő | Bako Szahakjan | ||||
| - Miniszterelnök | Arajik Harutjunjan
|
||||
| Hivatalos nyelv | örmény | ||||
| független | Azerbajdzsántól | ||||
| - kikiáltása | 1996 | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 4 400 km² (.) | ||||
| - Víz (%) | 1,7% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 147 500 | ||||
| - Népsűrűség | 33,5 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | örmény dram (AMD) |
||||
| Időzóna | (UTC+4) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC+5) | ||||
| Internet TLD | .internet végződés |
||||
| Hívószám | +374 97 |
||||
A Hegyi-Karabah Köztársaság egy vitatott státusú terület. Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak. A közelmúlt történelmében számos olyan eseményt láthatunk, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják Hegyi-Karabah szomszédaihoz való viszonyát. Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete. 1988-ban zavargásokat okozott Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozásának terve. 1989-ben elhatározták az „Egyesült Örmény Köztársaság” megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.
1991 szeptemberében az ország függetlenné vált mind Azerbajdzsán, mind Örményország. Hegyi-Karabah elszakadt Azerbajdzsántól. Ezt Azerbajdzsán katonai erővel próbálta meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezet be Örményországgal szemben.
1994-ben Oroszország közvetített Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Sikertelenül. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett.
"Soha nem fogunk engedményeket tenni országunk területi egységét illetően. Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget" – mondta Ilham Alijev azeri elnök 2008 januárjában.
"Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné" – jelentette ki Szerzs Szargszjan örmény elnök 2008 tavaszán.
Örményországnak nem csak Azerbajdzsánnal van határvitája, hanem Grúziával is. Grúzia délnyugati részén megközelítőleg 3,4 millió örmény él Örményországon kívül.
[szerkesztés] Népessége
A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Vannak itt asszírok, kurdok és görögök egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.[1]
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Ünnep
Szeptember 2. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1991)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ^ Forrás: A Világ országai, Nyír.Karta Bt 2008
[szerkesztés] Forrás
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-951663-5
