Európa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az „Europa” lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Európa (egyértelműsítő lap).
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.
Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 400 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld egytizenötödét teszi ki.
Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.
Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A név eredete
Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is.
Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.
A görög mitológia elbeszélése szerint Európé egy föníciai hercegnő volt, akit Zeusz bika alakjában csábított el.
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Keletkezése
- Európa tájai, földtörténeti korok szerint:
- Ősidő: Balti-pajzs (Balti-ősföld), Finn-tóvidék
- Óidő: Skandináv-hegység, Brit-szigetek hegységei, Francia-, Lengyel-, Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, Urál-hegység, Velencei-hegység
- Középidő: tengeri elöntések (nincs táj)
- Újidő harmadidőszak: Pireneusok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Alpok, Kárpátok, Kaukázus
- Újidő negyedidőszak: Skandináv-hegység fennsíkjai, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék egyes részei
[szerkesztés] Kiterjedés
Európa Eurázsia nyugati ötödét foglalja el. A kontinens az oroszországi Urál-hegységnél kezdődik, amely az Európa és Ázsia közti keleti határ megállapodás szerinti vonala, mely délen az Urál folyó és a Kaukázus vonalán folytatódik.
Európa határait gyakran politikai, kulturális vagy gazdasági megfontolások alapján határozzák meg. Ezért több "Európa" is létezik, amelyek méretben és a benne elhelyezkedő országok számában eltérnek egymástól.
Európa területe körülbelül 10 és fél millió négyzetkilométer. A bizonytalanságot az okozza, hogy nem mindegy, hol húzzuk meg a keleti, szárazföldi határát. A többi irányban tengerek, óceánok határolják, a déli határai mentén fekvő, stratégiai fontosságú keskeny tengeri átjárók is inkább a kapcsolattartást, mintsem az elkülönülést jelzik Afrika és Ázsia felé. Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé.
Az európai kontinens léte nem általánosan elfogadott. Sok Európán kívül született földrajzi szöveg hivatkozik Eurázsiára, vagy az "európai szubkontinensre", lévén Európát nem határolja minden oldalán tenger, és inkább kulturálisan, mint földrajzilag meghatározható egység.
Az "Európa" szót egyre gyakrabban használják az Európai Unió (EU) tagállamainak megjelölésére. Jelenleg 27 ország tagja az EU-nak. További európai államok tárgyalnak a csatlakozásról, másokkal a közeljövőben várható a csatlakozási tárgyalások megkezdése.
Majdnem minden európai állam tagja az Európa Tanácsnak, kivéve Fehéroroszországot, a Vatikánt, Kazahsztánt, és Monacót.
[szerkesztés] Vízrajz
A kontinens kicsinysége és a partvonal tagozottsága nem kedvezett a nagy folyamok kialakulásának. Vizei főként az Atlanti-óceánba és melléktengereibe ömlenek. Ezek a folyók általában kiegyenlítettebb vízjárásúak, mint keleti vagy kelet felé tartó társaik. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók tölcsértorkolatúak (jó kikötők) a tengerjárás miatt (Elba, Temze, Rajna, Loire stb.). Jelentős folyók (Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Don) ömlenek a Fekete-tengerbe, ezeknek deltatorkolatuk van. A lefolyástalan Kaszpi-tengerbe ömlik Európa legnagyobb folyója, a Volga (hossza 3531 km, közepes vízhozama 8150 köbm/s).
Európában igen sok a tó, főleg az egykor jéggel borított északi területeken (például Finnország, az ezer tó országa). A hajdani jégtakaró peremén jöttek létre a legnagyobb tavak (a Ladoga-tó és az Onyega-tó). Sok a magashegyvidéki gleccsertó (például az Alpokban). Délkelet-Európában lefolyástalan sóstavak is vannak. Gazdagítja a kontinens "vízi arculatát" a számtalan mesterséges víztároló és a nagy számban kiépített hajózócsatorna-hálózat.
[szerkesztés] Élővilág
Állatvilága - például Dél-Amerikáéhoz hasonlítva - fajokban nem túl gazdag. Legjellemzőbb emlősei: az őz, a gímszarvas, a jávorszarvas, a barnamedve, a vaddisznó, a hiúz, a róka, a farkas, a muflon, a macskafélék, rágcsálók stb. Gibraltáron él az egyetlen majomfaj: a törökmajom. Madarai közül gyakoriak a sirályok, a récefélék, a baglyok, a fogoly, a gólyafélék, a harkály, a sólymok, a veréb és nem utolsósorban a nagyszámú énekesmadár. A tengerekben tőkehal, tonhal, hering, delfin, rozmár és bálna is él.
Lásd még: Európa hüllőfajainak listája
[szerkesztés] Történelem
Szócikk: Európa történelme
Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A II. világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.
[szerkesztés] Kontinentális politika
[szerkesztés] Európa Tanács, 
Európai Unió
[szerkesztés] Népesség
Európa lakossága 711 millió, ami a Föld összlakosságának majdnem az 1/8-ad része.
A kontinens népsűrűsége 68 lakos/km², de ez jellemzően egyenlőtlen eloszlású. Ezt a természeti-földrajzi viszonyok (domborzat, éghajlat, talaj), de főleg a különböző tájegységek történelmi sajátossága és gazdasági fejlődése határozza meg.
Nyugat- és Közép-Európa iparvidékein a népsűrűség eléri a 200, sőt a 4000 lakost is négyzetkilométerenként. A Skandináv-félszigeten a népsűrűség 15 lakosra, a sarkvidéki övezetben pedig egy lakosra, sőt még ennél is kevesebbre csökken négyzetkilométerenként.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Művészet
Lásd még: Európai film
[szerkesztés] Kulturális események
Lásd még: Európa Kulturális Fővárosa
[szerkesztés] Régiók, államok
Európa hat földrajzi régiója és államaik:
- Nyugat-Európa
- Franciaország[1]
- Belgium, Hollandia, Luxemburg (együtt: Benelux-államok)
- Egyesült Királyság, Írország (együtt: a Brit-szigetek államai)
- Közép-Európa
- Dél-Európa
- Olaszország, San Marino, Vatikán (együtt: az Appennini-félsziget államai)
- Málta
- Monaco
- Spanyolország, Portugália, Andorra (együtt: az Ibériai-félsziget államai)
- Délkelet-Európa (a Balkán-félsziget államai)
- Horvátország[3], Bosznia-Hercegovina, Szerbia[4], Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedónia, Görögország, Bulgária, Törökország (európai rész)
- Kelet-Európa (Európai FÁK-államok)
- Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Oroszország (európai rész)[5], Kazahsztán (európai rész), Azerbajdzsán (európai rész), Grúzia (európai rész)
- Észak-Európa
- Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia (együtt: Skandináv országok)
- Észtország, Lettország, Litvánia[6] (együtt: Balti országok)
- Izland
Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai
[szerkesztés] Európa államainak és különleges területeinek listája
A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):
██ Európa, egy általánosan elfogadott meghatározása szerint
██ Európai állam Ázsiába nyúló összefüggő területe
██ Földrajzilag Ázsiában fekvő rész, amelyet kulturális és történelmi okokból európainak tartanak
[szerkesztés] Független államok
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
[szerkesztés] Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok
[szerkesztés] Európához is sorolt egyéb ázsiai államok
[szerkesztés] Vitatott államiságú területek
[szerkesztés] Függő területek
[szerkesztés] Nem elismert, de facto államok[szerkesztés] Megjegyzések
[szerkesztés] Kapcsolódó témák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
