Costa Rica
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: ¡Viva siempre el trabajo y la paz! („Éljen mindig a munka és a béke!”) |
|||||
| Himnusz: Noble patria, tu hermosa bandera | |||||
 |
|||||
| Főváros | San José |
||||
| Államforma | Elnöki köztársaság | ||||
| - Elnök | Óscar Arias Sánchez | ||||
| - Alelnök | Laura Chinchilla Miranda
|
||||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||||
| - Dátum | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 51 100 km² (129.) | ||||
| - Víz (%) | 0,7 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös évi becslés | 4 328 000 (119.) | ||||
| - Népsűrűség | 85 fő/km² | ||||
| GDP | 2006-os becslés | ||||
| - Összes | 21 384 millió dollár (82.) PPP: 46 602 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 4 858 dollár (75.) PPP: 11 606 dollár |
||||
| HDI (2005) | 0,841 (48.) – magas | ||||
| Pénznem | Costa Rica-i colón (CRC) |
||||
| Időzóna | (UTC-6) | ||||
| Internet TLD | .cr |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | CR | ||||
| Hívószám | +506 |
||||
| A G77, az ODECA, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
|
|
|||||
.svg&filetimestamp=20080820225204)
Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzata
A Csendes-óceánnal és a Karib-tengerrel hosszú partszakaszon érintkező ország Közép-Amerikában. A parti síkságokból a Kordillerák vulkáni kúpokkal tarkított láncai emelkednek ki, amelyek az 1200 m magas Központi-völgyet ölelik körül. Legmagasabb pontja a Chirripó Grande (3810 méter).
[szerkesztés] Vízrajza
A vizek két óceán felé folynak le. Az ország jellege miatt nincs itt igazán hosszú folyó. A legnagyobb tó: Arenal.
[szerkesztés] Éghajlata
Az ország a trópusi éghajlati övbe tartozik. Az évi csapadék mennyisége 1500-3000 mm között van.
A száraz időszak december és április között van, a csapadék főleg június és augusztus között van.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Igen sok különféle állat- és növényfaj él ezen a földön. Az ország területének 23%-a védett valamilyen formában.
[szerkesztés] Nemzeti parkok
- Nationalpark Bahia Ballena
- Nationalpark Barra Honda
- Nationalpark Braulio Carrillo
- Cahuita|Nationalpark Cahuita
- Nationalpark Carara
- Nationalpark Chirripó
- Nationalpark Corcovado
- Nationalpark La Amistad
- Nationalpark Manuel Antonio
- Nationalpark Palo Verde
- Nationalpark Piedras Blancas
- Nationalpark Santa Rosa
- Nationalpark Tortuguero
- Nationalpark Vulkan Arenal
- Nationalpark Vulkan Barva
- Nationalpark Vulkan Irazú
- Nationalpark Vulkan Poás
- Nationalpark Rincón de la Vieja
[szerkesztés] Természeti világörökségei
- Talamanca Természetvédelmi Terület - Panamával közös
- Kókusz-sziget Nemzeti Park
- Guanacaste Természetvédelmi Terület
[szerkesztés] Történelme
Kolumbusz előtti időkben a térség lakossága ahhoz az átmeneti övezethez tartozott, amely összekötötte a közép-amerikai és az andoki magaskultúrákat. Mai álláspont szerint főleg a mai Kolumbia felől érték kulturális hatások. A modern Costa Rica kultúrájára az indián befolyás aránylag kicsi, mert többségük elpusztult a himlőhöz hasonló járványos betegségekben és a spanyolok bánásmódja következtében.
A keleti partjait Kolumbusz 1502-ben fedezte fel. A nyugati part előtt 1519-ben járt először spanyol hajós, míg a belső magasföldet csak 1561-ben sikerült meghódítani.
A spanyol gyarmati időkben a közlekedési nehézségek miatti viszonylagos elszigeteltségben a spanyol koronától való függés aránylag laza volt. Costa Rica volt a legszegényebb spanyol gyarmat Közép-Amerikában. Döntő faktor volt gazdasági fejlődésében a bennszülött munkaerő hiánya. Míg a többi spanyol gyarmat telepesei indiánokat dolgoztattak földjeiken, Costa Ricában kénytelenek voltak maguk megművelni azt. Így Costa Rica fejlődése különbözött szomszédaitól, és nem alakultak ki oly mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint azoknál. Costa Ricában paraszti demokrácia alakult ki elnyomott mesztic vagy indián réteg nélkül. Egy idő után a spanyolok letelepedése az dombvidékeken összpontosult, amelyeknek termékeny vulkáni talaja van és az éghajlata is mérsékeltebb, mint az alföldeken.
Costa Rica az egyesült Közép-Amerikához csatlakozott, amikor azok közösen kikiáltották függetlenségüket Spanyolországgal szemben 1821-ben. Tagsága az újonnan alakult Közép-Amerikai Szövetségi Köztársaságban nem volt hosszú életű; 1838-ban, miután a szövetség már régen nem működött ténylegesen, formálisan is kilépett és kikiáltotta függetlenségét.
Az afrikai eredetű costa-ricaiak (a lakosság kb. 3%-a) ősei Jamaicából érkeztek vasútépítésre. A vasút a központi felföld városi lakosságát kötötte össze a karibi partvidéken fekvő Limón kikötővel. A vasút építésében, amelyet Minor C. Keith amerikai üzletember szervezett, kínai bevándorlók is részt vettek az Amerikai Egyesült Állomokból behozott elítéltek mellett. A vasút megépítéséért cserébe Costa Rica kormánya a vasút számára bérbe adott területeket a nyomvonalon felül is, amin a vasúttársaság banánt termesztett és az Egyesült Államokba exporttált. Végül a banán a kávé mellett Costa Rica exportjának egyik fő terméke lett, az azt termesztő külföldi tulajdonú társaságok (köztük az United Fruit Company) pedig döntő szerepet játszottak a nemzetgazdaságban.
Costa Rica története jóval békésebb, mint a többi latin-amerikai államé, politikailag is jóval stabilabb volt. A 19. század vége óta két jelentősebb erőszakos időszak volt. Az egyik 1917-19-ben Federico Tinoco Granados diktatúrája volt, míg végül megdöntötték és száműzetésbe kényszerítették. A másik 1948-ban tört ki. José Figueres Ferrer vezetett fegyveres lázadást a vitatott elnökválasztási eredmények miatt. 44 napos polgárháború alatt több mint 2000 halott volt. Ez Costa Rica történetének legvéresebb eseménye a 18. század óta. A polgárháború után az győztes junta, amelyet a korábbi ellenzék vezetett, feloszlatta a hadsereget és a demokratikusan megválasztott törvényhozással új alkotmányt fogadtatott el 1949. május 8-án. Miután reformjai hatályba léptek, a rezsim 1949. november 8-án békésen átadta hatalmát az új demokratikus kormánynak. Figueres puccsa után nemzeti hős lett és az új alkotmány szerint 1953-ban megtartott első demokratikus elnökválasztáson győzött. Azóta Costa Ricában 12 elnökválasztás volt, a legutolsó 2006-ban. Mindegyik békés, átlátható választás volt a nemzetközi közösség szerint is és viszonylag nyugodt hatalomátadással járt.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 7 tartományra van felosztva, melyek a következők:
- Alajuela
- Cartago
- Guanacaste
- Heredia
- Limón
- Puntarenas
- San José
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Elnökök
Bővebben: Costa Rica elnökeinek listája[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 4 328 000 fő, melynek 60%-a él városokban. A népességnövekedés 1,56%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 87%-a európai, 7%-a mesztic, 3%-a fekete illetve mulatt, 2%-a kelet-ázsiai, 1%-a pedig indián.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Bővebben: Costa Rica városai[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt is. A lakosság 76%-a római katolikus, 15%-a protestáns, 9%-a pedig egyéb vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
Az országban kávé-, a banán-, a kakaó- és a cukornádtermesztés folyik.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A mezőgazdaságot főleg a növénytermesztés (banán, kávé, kakaó, cukornád) képviseli. Jelentős még a partmenti halászat is.
[szerkesztés] Ipar
Ásványkincsekben (kőolaj, bauxit, vasérc) gazdag ország, de készletei még kiaknázatlanok. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint elektronikus és orvosi berendezések előállítása képviseli. Az elektromos energia nagy részét a vízerőművek szolgáltatják.
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
- Vasúthálózat hossza: 950 kilométer.
- Közúthálózat hossza: 35 892 kilométer.
- Kikötők száma: 6.
- Repülőterek száma: 30.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
A costa rica-i ételek nagyon egyszerűek, de sok olajjal és fűszerrel készítik el őket, így az európai gyomor számára elsőre nehéznek tűnhet. A legtöbb étel fő alapanyaga a rizs vagy a bab. Az ország nemzeti étele a gallo pinto, ez a fekete babból és sült rizsből készült finomság, melyet többnyire reggelire szolgálnak fel. Érdemes kipróbálni a kókusztejjel elkészített változatát is. Később a gallo pinto-t ízesítik egy kis káposztával, paradicsommal és hússal, és készen is van az ízletes ebéd. Zöldséget nyersen nagyon ritkán szolgálnak fel, érdemes felkészülni rá, hogy a costa rica-iak minden megsütnek, amit lehet. Érdekesség, hogy a több mint 1000 km hosszú tengerpart ellenére a rákok, halak, nagyon drágák, mert keveset halásznak, főleg importálják a tengeri ételeket. Az ország egyik nemzeti itala a guaro, egy cukornádból készített brandyfajta, aminek íze ugyan nem sok van, de alkoholtartalma annál több. Ezen kívül szívesen isszák a fresco de frutas nevű italt is, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy egy kóla-víz alapon lebegő gyümölcssaláta. A turisták egyöntetű véleménye szerint nagyon finom. A helyi borokat viszont mindenképpen kerüljük el, mert a másnaposságnál nagyobb élménnyel biztosan nem fogunk gazdagodni, ha megkóstoljuk őket.
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
A labdarúgásban 2006-ban kijutottak a világbajnokságban. A labdarúgó-válogatott sikeresen tért haza.
[szerkesztés] Ünnepek
Húsvét és a Karácsony-Újév közötti időszak Március 19. – San José napja Április 11. – Juan Santamaría, az ország nemzeti hősének napja Augusztus 2. – Costa Rica védőszentjének napja Október 12. – akárcsak Amerikában mindenhol, itt is ezen a napon emlékeznek meg Kolumbuszról
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (angolul)
- Újságok listája (angolul)
- Képek, információk (angolul)
|
||||||||
|
|||||||||||||
|
||||||||
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
