Európai Valutaegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Európai Valutaegység (angolul European Currency Unit, rövidítve ECU; szimbóluma: ₠) az Európai Közösség, majd az Európai Unió valutája volt 1979-től 1999-ig, az euró bevezetéséig. ISO 4217-es kódja XEU volt. Az ECU rövidítés egyben utalás volt egy régi francia pénzemre, az écu-re.

Az Európai Valutaegység sosem létezett bankjegyek vagy érmék formájában. Célja egyrészt a tagállamok valutái közti ingadozás mérséklése volt, másrészt az, hogy a Közösség gazdasági ügyletei egy közös pénzegységben legyenek elszámolhatók.

Az ECU árfolyamát a tagállamok valutaárfolyamainak súlyozott átlaga adta. A súlyokat a tagállamoknak a Közösség belkereskedelmén belüli részesedésének arányában, ötévente határozták meg.

A tagállamok valutáinak súlyai az ECU-valutakosárban
Valuta 1979. március 13.
1984. szeptember 16.
1984. szeptember 17.
1989. szeptember 21.
1989. szeptember 21.
1999. december 31.
Belga frank 9,64 % 8,57 % 8,183 %
Dán korona 3,06 % 2,69 % 2,653 %
Font sterling 13,34 % 14,98 % 12,452 %
Francia frank 19,83 % 19,06 % 20,316 %
Görög drachma 1,31 % 0,437 %
Holland forint 10,51 % 10,13 % 9,98 %
Ír font 1,15 % 1,20 % 1,086 %
Német márka 32,98 % 32,08 % 31,955 %
Luxemburgi frank 0,322 %
Olasz líra 9,49% 9,98% 7,840 %
Portugál escudo 0,695 %
Spanyol peseta 4,138 %

A tagállamok valutái az ECU-ben megállapított árfolyamuktól legfeljebb 2,25 %-ban térhettek el, kivéve az olasz lírát, amelynél 6 % volt a maximális megengedett ingadozás.

Az euró 1999-es bevezetésekor az új valuta árfolyamát pontosan 1 ECU-ben határozták meg.

[szerkesztés] Lásd még

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken