19. század
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Évszázadok | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. | 19. | 20. | 21. | 22. | 23. | 24. |
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek
A 19. század a polgári demokratikus forradalmaknak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A 19. volt az utolsó évszázad, amelyben még korstílusok uralkodtak, egyben az első, amelynek során felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus.
A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között.
Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte. A század eszméi és küzdelmei közepette születik meg a mai magyar nemzet.
A történettudományban használatos a hosszú 19. század kifejezés, ami a nagy francia forradalomtól (1789) az első világháborúig (1914-1918), illetve az azt lezáró békeszerződésekig (1919-1920) terjedő korszakot jelöli.
Lásd még: 2. évezred, Újkor
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- 1800–1812: I. Napóleon hódító hadjáratai Európában.
- 1805: Muhammad Ali basa megkezdi Egyiptom modernizálását.
- 1810–21: A latin-amerikai országok szabadságharca és függetlenné válása.
- 1814–15: A Bécsi Kongresszus újrarajzolja Európa térképét. Napóleon végső veresége a waterloo-i csatában.
- 1816–28: A dél-afrikai Zulu Királyság eléri legnagyobb kiterjedését.
- 1821–32: Görög szabadságharc a török uralom ellen, az ország elnyeri függetlenségét.
- 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a reformkor kezdete Magyarországon.
- 1833: A Brit Birodalomban betiltják a rabszolgaságot.
- 1846–1848: Mexikói-amerikai háború, az Egyesült Államok területi gyarapodása.
- 1848: Forradalmak Európában. A Kommunista kiáltvány kiadása Franciaországban. A kaliforniai aranyláz kezdete. Magyarországon a nemesi kiváltságok és a jobbágyság megszüntetése (áprilisi törvények).
- 1849: A forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tart. A Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudják leverni.
- 1851–64: Taiping felkelés Kínában. A történelem legvéresebb polgárháborúja csaknem 20 millió áldozattal.
- 1854: Japán megnyitja kikötőit a külföldi kereskedők előtt.
- 1854–56 Oroszország elleni krími háború, Nagy-Britannia, Franciaország és az Oszmán Birodalom részvételével.
- 1856: A havasalföldi román fejedelemségben megépül a világ első olajfinomítója.
- 1856–60: Ópiumháború néven a brit, francia, orosz és amerikai gyarmatosítók hadjárata Kína ellen. A pekingi császár nyári palotáját lerombolják, Kína félgyarmati sorba süllyed.
- 1857: Szipoj felkelés az angol gyarmatosítók ellen Indiában.
- 1861–65: Amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ.
- 1866–69: Meidzsi-restauráció Japánban az európai civilizációs vívmányok elsajátítására.
- 1866: Porosz–osztrák háború az egységesülő német területek fölötti hatalomért. A Habsburgok veresége hozzájárult az 1867-es kiegyezéshez a Habsburg-ház és a magyarok között. Ezzel megszületik az Osztrák–Magyar Monarchia.
- 1868: Magyarországon modern nemzetiségi törvény és népiskolai törvény Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai alatt. Budapest Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lesz. (A lakosság húszévenként megduplázódik.)
- 1869: Az USA-ban átadják az első kelet-nyugati vasútvonalat. A Szuezi-csatorna megnyitása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
- 1870–71: Porosz–francia háború. Következményeként a német területek egyesítésével létrejön a Német Birodalom, az itáliai államok egyesítésével pedig a mai Olaszország.
- 1872: A Little Bighorn-i csatában a területüket védő sziú és sájen indiánok győzelme az amerikai csapatok felett.
- 1877: Nagy vasúti sztrájk az Egyesült Államokban, a világ első országos méretű munkásmegmozdulása.
- 1877–78: Orosz-török háború. Az Oszmán Birodalom elveszti balkáni területeit. A mai Románia, Bulgária és Szerbia megszületése.
- 1878: Az első nyilvános telefonvonal üzembe helyezése az Egyesült Államokban.
- 1879–1902: Dél-Afrikában a brit gyarmati hadsereg zulu háborúja és búr háborúja.
- 1885: A Berlini Konferencia során a nagyhatalmak felosztják egymás között Afrika területét.
- 1886: A New York-i szabadságszobor felavatása.
- 1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában. (Magyarországon ezzel szemben az 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról.)
- 1896: Az első újkori olimpiai játékok megrendezése Athénban. Magyarországon milleneumi ünnepségek.
- 1898–1900: Boxer felkelés Kínában, amelyet a gyarmatosító nagyhatalmak kegyetlenül levernek.
- 1890-es évek: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.
A 19. század legtöbb áldozatot követelő eseményei
- Pestis: a 14. századi „fekete halál”-hoz hasonló újabb világjárvány 1855 és 1901 között csak Kínában és Indiában mintegy 12 millió embert ölt meg. A járvány más földrészekre is átterjedt. (Véglegesen csak 1959-ben sikerült felszámolni.)
- A napóleoni háború a történelem első „modern” hadviselése, amelyben sok ország vett részt sorozáson alapuló, tömeges hadseregekkel. A katonai és polgári áldozatok együttes száma 3–6 millió közöttire tehető. Csak az 1812-es oroszországi hadjárat során kb. egymillió katona halt meg francia és orosz oldalon együttvéve.
- 1845–49: Részben mesterségesen előidézett nagy éhínség Írországban kb. 1 millió halottal.
- Az 1861–65 közötti amerikai polgárháborúnak mintegy 600 000 áldozata volt. Ez volt az első olyan háború, amelyben tömeggyártású gépesített fegyvereket és robbanóanyagokat használtak.
- Az 1815-ös indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörésben 120 000 ember vesztette életét. Hasonlóan súlyos volt a szintén indonéziai Krakatau kitörése 1883-ban, 36 000 áldozattal.
[szerkesztés] Ember és környezete
- 1816: Az indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörés az egész Földön érezteti hatását: a klímatörténet „nyár nélküli éve”. (Európában egész júliusban és augusztusban 0 °C körüli átlaghőmérséklet!)
- Az évszázad közepe körül véget ér a kis jégkorszak.
- 1872: A világ első természetvédelmi területe, az amerikai Yellowstone Nemzeti Park. A század végén egyedül itt maradt fenn az amerikai bölény mintegy 1000 példánya. (Kiirtása előtt kb. 50 millió élt a prériken!)
[szerkesztés] Találmányok, felfedezések
19. század első fele:
- Gőzmozdony – George Stephenson
- Gőzhajó – Robert Fulton
- Sztetoszkóp – Rene T. H. Laennec
- Hűtőszekrény – Oliver Evans
- Elektromos áram – André-Marie Ampère
- Villanymotor – Michael Faraday
- Fényképezés – Nicéphore Niépce, Louis Daguerre
- Revolver – Samuel Colt
- Gumi – Charles Goodyear
- Vezetékes távíró – Samuel Morse
- Gyufa – Irinyi János
19. század második fele:
- Acéláruk tömeggyártási technológiája – Henry Bessemer
- Motoros varrógép – Isaac Singer
- Belsőégésű motor – Nikolaus Otto
- Dinamit – Alfred Nobel
- Telefon – Alexander Graham Bell
- Fonográf és villanyvilágítás (szénszálas izzó) – Thomas Alva Edison
- Telefonközpont – Puskás Tivadar
- Modern kerékpár – John K. Starley
- Szeizmográf – John Milne
- Automobil – Gottlieb Daimler
- Gramofon – Emile Berliner
- Röntgenkészülék – Wilhelm Conrad Röntgen
- Benzinmotor – Rudolf Diesel
- Rádiósugárzás – Heinrich Hertz
- Film – Lumiere fivérek
- Rádiókészülék – Guglielmo Marconi
- Távirányítás – Nikola Tesla
[szerkesztés] Jelentős személyek
[szerkesztés] Politikai vezetők, uralkodók
[szerkesztés] Európa
- Bonaparte Napóleon francia császár és hadvezér
- Otto von Bismarck porosz államfő, a német egység megteremtője
- Cavour olasz politikus
- Benjamin Disraeli brit politikus
- Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné („Sisi”),
- I. Ferenc József osztrák császár és magyar király
- Giuseppe Garibaldi, a Risorgimento (olasz egységküzdelem) vezére
- Herzl Tivadar, a cionizmus alapítója
- Klemens Wenzel Lothar von Metternich osztrák politikus
- Kossuth Lajos magyar politikus, kormányzó
- III. Napóleon francia császár
- I. Sándor orosz cár
- Széchenyi István magyar politikus
- Charles-Maurice de Talleyrand francia politikus
- Viktória brit királynő, az angol viktoriánus kor uralkodója
[szerkesztés] Amerika
- Simón Bolívar, dél-amerikai hadvezér és politikus
- John Brown, amerikai abolicionista
- Osceola (Aszijahola), észak-amerikai (szeminol törzsbeli) indián vezér
- Thomas Jefferson, az USA elnöke
- Abraham Lincoln, az USA elnöke
- Jefferson Davis, a Konföderáció elnöke
- Ulysses S. Grant, tábornok, az USA elnöke
- Ülő Bika (Tatanka Ijotanke), sziú törzsfőnök
- Miksa, mexikói császár
- Benito Juárez, mexikói elnök
- Toussaint L'Ouverture, a haiti szabadságharc vezére
[szerkesztés] Ázsia
- Meidzsi (Mucuhito), japán császár
[szerkesztés] Természettudományok, egészségügy
- Charles Babbage, angol matematikus
- Bolyai János, magyar matematikus
- Alfred Brehm, német zoológus
- Marie Curie, fizikus
- Pierre Curie, francia fizikus
- Charles Darwin, angol biológus, az evolúció elméletének kidolgozója (A fajok eredete, 1859)
- Henri Dunant, svájci emberbarát, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója
- Eötvös Loránd, magyar fizikus
- Sigmund Freud, osztrák orvos, a pszichoanalízis kidolgozója
- Carl Friedrich Gauss, német matematikus
- Alexander von Humboldt, német természettudós
- Edward Jenner, angol orvos
- David Livingstone, angol utazó, Afrika-kutató
- Charles Lyell, geológus
- Magyar László, magyar Afrika-kutató
- James Clerk Maxwell, skót fizikus
- Gregor Mendel, osztrák biológus
- Dimitrij Mengyelejev, orosz kémikus
- William T. G. Morton, amerikai orvos, az érzéstelenítés bevezetője
- Florence Nightingale, az ápolónői foglalkozás megteremtője
- Louis Pasteur, francia biológus, a veszettség elleni védőoltás feltalálója
- Semmelweis Ignác, magyar orvos, a modern higiénia feltalálója
- John Snow, az epidemiológia (járványtan) kidolgozója
- Henry Morton Stanley, Afrika-kutató
- Teleki Sámuel gróf, magyar Afrika-kutató
- Xántus János, magyar utazó, felfedező, etnográfus
[szerkesztés] Társadalomtudományok
- Amos Bronson Alcott, amerikai pedagógus
- Brunszvik Teréz, magyar pedagógus
- Friedrich Engels, német filozófus
- Hegel, német filozófus
- Soren Kierkegaard, dán filozófus
- Karl Marx, német filozófus és politikus, a kommunista ideológia alapítója
- Kőrösi Csoma Sándor, magyar nyelvész és orientalista
- John Stuart Mill, angol filozófus
- Friedrich Nietzsche, német filozófus
- Pierre Joseph Proudhon, francia filozófus, az anarchista ideológia alapítója
- Heinrich Schliemann, német régész
- Arthur Schopenhauer, német filozófus
- Henry David Thoreau, amerikai filozófus
- Vámbéry Ármin, magyar utazó, keletkutató, nyelvész
- Ludovic Lazarus Zamenhof, zsidó nyelvész, az eszperantó nyelv megalkotója
[szerkesztés] Vallási vezetők
- Báb, iráni próféta
- Baha'u'llah, a Baha'i vallás alapítója
- Geronimo, észak-amerikai indián sámán és törzsfőnök
- Ramakrisna Paramahamsza, hindu misztikus
- IX. Piusz pápa, a modern Vatikán megteremtője
- Joseph Smith, a mormon vallás alapítója
- Ellen Gould White, a legismertebb adventista személyiség
[szerkesztés] Híres nők
- Elizabeth Cady Stanton, a feminista mozgalom alapítója
- Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő
- Lebstück Mária, magyar szabadságharcos
- Ada Lovelace (Ada Augusta Byron), matematikus
- Louise Michel, a „vörös szűz”, a párizsi kommün egyik vezetője
- Rose O'Neil Greenhow, kém
- Sass Flóra, felfedező, Afrika-kutató
- Bertha von Suttner, a pacifista mozgalom alapítója
- Sojourner Truth, abolicionista
- Harriet Tubman, abolicionista
- Mary Wollstonecraft, a feminista mozgalom előfutára
[szerkesztés] Írók és költők
- Louisa May Alcott, amerikai írónő
- Hans Christian Andersen, dán író
- Jane Austen, angol írónő
- Honoré de Balzac, francia író
- Elizabeth Barrett Browning, angol költőnő
- Charles Baudelaire, francia költő
- Harriet Beecher Stowe, amerikai írónő
- Ambrose Bierce, amerikai író
- Charlotte Brontë, angol írónő
- Emily Brontë, angol írónő
- Robert Browning, angol költő
- George Byron, angol költő
- Lewis Carroll, angol író
- James Fenimore Cooper, amerikai író
- Anton Csehov, orosz író
- Charles Dickens, angol író
- Fjodor Dosztojevszkij, orosz író
- Alexandre Dumas, francia író
- Mihai Eminescu, román költő
- Gustave Flaubert, francia író
- Theodor Fontane, német író
- Johann Wolfgang von Goethe, német író
- Nyikolaj Gogol, orosz író
- Jacob Grimm, német író
- Heinrich Heine, német költő
- Friedrich Hölderlin, német költő
- Victor Hugo, francia író
- Henrik Ibsen, norvég drámaíró
- Jókai Mór, magyar író
- Rudyard Kipling, angol író
- Mihail Jurjevics Lermontov, orosz költő
- Henry Wadsworth Longfellow, amerikai költő
- Madách Imre, magyar író
- Karl May, német író
- Adam Mickiewicz, lengyel költő
- France Prešeren, szlovén költő
- Petőfi Sándor, magyar költő
- Edgar Allan Poe, amerikai költő
- Alekszandr Szergejevics Puskin, orosz költő
- Arthur Rimbaud, francia költő
- Percy Bysshe Shelley, angol költő
- Christina Rosetti, angol költőnő
- Friedrich Schiller, német költő
- Walter Scott, angol író
- Henryk Sienkiewicz, lengyel író
- Stendhal, francia író
- Ľudovít Štúr, szlovák költő és nyelvújító
- Alfred Tennyson, angol költő
- Henry David Thoreau, amerikai költő
- Toktogul, kirgiz dalköltő
- Lev Tolsztoj, orosz író
- Mark Twain, amerikai író
- Jules Verne, francia író
- Walt Whitman, amerikai költő
- Oscar Wilde, angol író
- Emile Zola, francia író
[szerkesztés] Zeneszerzők
- Ludwig van Beethoven, német zeneszerző
- Hector Berlioz, francia zeneszerző
- Johannes Brahms, német zeneszerző
- Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző
- Pjotr Iljics Csajkovszkij, orosz zeneszerző
- Antonín Dvořák, cseh zeneszerző
- Edvard Grieg, norvég zeneszerző
- Liszt Ferenc, magyar zeneszerző
- Felix Mendelssohn, német zeneszerző
- Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, orosz zeneszerző
- Giacomo Puccini, olasz operaíró
- Gioacchino Rossini, olasz operaíró
- Franz Schubert, német zeneszerző
- Bedřich Smetana, cseh zeneszerző
- Giuseppe Verdi, olasz operaíró
- Richard Wagner, német zeneszerző
[szerkesztés] Képzőművészek és építészek
- Clark Ádám, skót mérnök, Széchenyi lánchíd
- Paul Cézanne, francia festő
- Gustave Eiffel, francia építész, Eiffel-torony
- Eugene Delacroix, francia festő
- Vincent van Gogh, holland festő
- Francisco Goya, spanyol festő
- Claude Monet, francia festő
- Munkácsi Mihály, magyar festő
- Pierre-Auguste Renoir, francia festő
- Auguste Rodin, francia szobrász
- Dante Gabriel Rosetti, angol festő, költő
- Steindl Imre, magyar építész, Országház
- Henri de Toulouse-Lautrec, francia festő
- William Turner, angol festő
[szerkesztés] Évek és évtizedek
Megjegyzés: A 19. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
