Pakisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

اسلامی جمہوریہِ پاکستان
Islaami Jamhuria ay Pakstaan
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Pakisztán zászlaja Pakisztán címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm
(Urdu: Egység, fegyelem, hit)
Himnusz: Qaumi Tarana
Pakisztán fekvése
Főváros Iszlámábád
é. sz. 33° 40′ k. h. 73° 10′
Legnagyobb város Karacsi
Államforma iszlám köztársaság
 - Elnök Aszif Ali Zardari
 - Miniszterelnök Juszaf Raza Gilani


Hivatalos nyelv Urdu, angol
Függetlenség a Brit Birodalomtól 
 - Kikiáltása 1947. augusztus 14. 
Terület  
 - Összes 803 940 km² (35.)
 - Víz (%) 3,1%
Népesség  
 - 2008 évi becslés 172 800 000[1]  (6.)
 - 1998 évi népszámlálás 132 352 279[2]
 - Népsűrűség 206 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF[3])
 - Összes 160 897 dollár (43.)
PPP: 443 670 dollár
 - Egy főre jutó 999 dollár (138.)
PPP: 2756 dollár
HDI (2006) 0,562[4] (139.) – közepes
Pénznem Pakisztáni rúpia (PKR)
Időzóna (UTC+5)
 - Nyári időszámítás (UTC+6)
Internet TLD .pk
Nemzetközi gépkocsijel PK
Hívószám +92

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tadzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű Vakhan-folyosó választja el.

Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd. Pakisztán az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet, és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Nevének eredete

Pakisztán (PAKISTAN) nevét C. Rahmat Ali alkotta meg 1934-ben a Now or Never című jegyzetében[5]. A PAKISTAN név az akkor még indiai, muzulmán többségű tartományok neveiből származik: Pandzsáb (Punjab), Afganisztán (Afghania), Kasmír (Kashmir), Iszlámábád (Islamabad), Szindh (Sindh), Tuharisztán (Balochistan).[6] Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.

[szerkesztés] Földrajz

Pakisztán domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szind. Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Hindukusban megközelíti a 8000 métert.

[szerkesztés] Vízrajz

Az Arab-tengerbe ömlő Indus folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.

[szerkesztés] Éghajlat

Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően. A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár[7]. Ezeken kívűl számos más állatfaj is megtalálható az országban. A fa fajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, melyek a déli területeken fellelhetőek.[8]

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelme

Bővebben: Pakisztán történelme

1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.

Az önálló pakisztáni állam 1947 augusztus 17-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, azóta köztársaság.

Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.

Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.

Az ország politikai rendszere instabil. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Sorszám Név Státusz Főváros
1 Beludzsisztán Tartomány Kvetta
2 Északnyugati határtartomány Tartomány Pesavar
3 Pandzsáb Tartomány Lahor
4 Szindh Tartomány Karacsi
5 Iszlámábád fővárosi terület Fővárosi terület Iszlámábád
6 Törzsi területek Terület Iszlámábád
7 Aszad Kasmír Pakisztáni közigazgatás alatti terület Muzaffarabad
8 Északi területek Pakisztáni közigazgatás alatti terület Gilgit

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Városi lakosság aránya: 33%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 63 év.
  • Népességnövekedés: 2,01%.
  • Írástudatlanság: 54,3%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Pakisztán városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelvek az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, szindit, pastut, és beludzsit.
  • Népek: Az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
  • Vallások: A népesség 97%-a muszlim vallású (77% szunnita, 20% síita), 3% pedig hindu és keresztény.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%
  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 2000 USD
  • Munkanélküliség: 7,8%
  • Munkaerő: 40,4 millió fő
  • Infláció: 3,9%

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken búzát, rizst, gyapotot, cukornádat termeszt. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, teve) alárendelt szerepű.

[szerkesztés] Ipar

Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek). A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar, a műtrágya- és gépgyártás. A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.

[szerkesztés] Kereskedelem

Exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, élelmiszerek, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság, Kuvait, Kína, Japán.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A kikötők száma 2, a repülőtereké 87. Az országban a közlekedési hálózat eléggé fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Kottán György személyében 2009. 02. 19-e óta magyar szövetségi kapitánya van az ország labdarúgó szövetségének.

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Média

Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.

Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.

A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg működését.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ 2008 World Population (pdf). Population Reference Bureau, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  2. ^ Area, Population, Density and Urban/Rural Proportion by Administrative Units. Federal Bureau of Statistics, Pakistan, 1998. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  3. ^ Report for Selected Countries and Subjects: Pakistan. IMF, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  4. ^ Statistical update 2008/2009 - Country Fact Sheets - Pakistan. ENSZ Fejlesztési Program, 2006. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
  5. ^ ^ Choudhary Rahmat Ali (28 January 1933). "Now or never: Are we to live or perish for ever?". Columbia University. Retrieved on 2007-12-04.
  6. ^ ^ Wolpert, Stanley A. (1984). Jinnah of Pakistan. New York: Oxford University Press. ISBN 0195034120.
  7. ^ ^ "Basic Facts". Pakistan Ministry of Information and Broadcasting. Retrieved on 2009-03-12.
  8. ^ ^ "Conservation of Mangrove Forests in the Coastal Areas of Sindh and Balochistan". WWF Pakistan. Retrieved on 2009-03-17.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Pakisztán témájú médiaállományokat.
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


m • v • sz
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
Iszlám köztársaságok -

Afganisztán Afganisztán • Irán Irán • Mauritánia Mauritánia • Pakisztán Pakisztán

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Pakiszt%C3%A1n”
Személyes eszközök
Más nyelveken