Japán Önvédelmi Erők
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A II. világháború után Japán katonaságát Japán Önvédelmi Erőknek (japánul Jieitai) nevezik. Az erők, megszervezésüktől, még nem vettek részt valódi harcokban, csak néhány nemzetközi békefenntartó műveletben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Erők
[szerkesztés] Személyi állomány
A JÖVE 1992-ben 246 400 főt számláltak. A Szárazföldi Önvédelmi Erő 156 ezret, a Tengerészeti Önvédelmi Erő 44 ezret, a Légi Önvédelmi Erő 46 ezret. A tartalék állomány 48 ezer főből áll.
[szerkesztés] Korlátozások
A japán katonaságot szigorúan korlátozták a japán alkotmány IX. fejezetében. Ez megtiltja hadsereg, haditengerészet és légierő létrehozását, de engedélyezi önvédelmi erők fenntartását. A JÖVE nagyon gyenge tengerentúlra való áttelepülési képességgel rendelkezik, nincsenek nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvereik (nagy hatótávolságú levegő-föld fegyverek), légi üzemanyag-utántöltő képességeik, kétéltű (tengerészgyalogos), vagy különleges hadműveleti alakulataik. Ennek ellenére a JÖVE felszerelése nagyon korszerű. Japán hagyományosan GDP-je 1%-át költi véderejére, azonban a közelmúltbeli hihetetlen gazdasági fellendülés hozta bevételnövekmény miatt ez hatalmas összeg: az ország évi 45,8 milliárd USA-dollárt költ rájuk. Ennek fele a személyi állományra kell, a másik fele a felszerelésekre (karbantartás, raktározás, újak beszerzése, korszerűsítések, fejlesztések, hiánypótlások stb.) Ezzel Japán rendelkezik a hatodik legnagyobb katonai költségvetéssel, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után.
[szerkesztés] Külföldi küldetések
Az első külföldi küldetésük, az ENSZ égisze alatt, az 1992-es (első) kambodzsai szabad választások biztosítása és felügyelete volt. Az ENSZ felhatalmazása nélküli első bevetésükre 2004-ben került sor Irakban. 2005-ben a JÖVE Indonéziában nyújtottak segítséget a 2004 karácsonyi szökőár után.
[szerkesztés] Felszerelések
A JSZFÖVE felszerelései: közepes harckocsik, felderítő járművek, lövészpáncélosok, vontatott és önjáró tarackok, mozsárágyúk, tüzérségi rakétavetők (és sorozatvetők), csöves légvédelmi tüzéreszközök, föld-föld rakéták, páncéltörő rakéták, merevszárnyú repülőgépek, harci (támadó) és szállító (támogató) helikopterek.
A JTÖVE felszerelései: gázolaj-üzemű tengeralattjárók, légvédelmi rakétás rombolók, fregattok (helikopterekkel a fedélzetükön), járőrhajók és kisebb partmenti hadihajók, aknaszedők, „kétéltű” (partraszálló) hajók, segédhajók, szárazföldi bázisú merevszárnyú repülőgépek és hajófedélzeti helikopterek.
A JLÖVE felszerelései: támadó repülőgépek, vadászrepülőgépek, felderítő repülőgépek, légi ellenőrző és korai riasztó (AWACS) repülőgépek, harcászati szállító repülőgépek, föld-levegő rakéták, levegő-föld rakéták, levegő-levegő rakéták, légtérellenőrző és riasztó rendszerek.
[szerkesztés] Szerveződés
Miniszterelnök – Védelmi miniszter – Védelmi miniszter helyettese – Védelmi Kormányhivatal főigazgatója – Az egyes haderőnemek vezérkari főnökei.
[szerkesztés] Híres személyiségek
- Fudzsinava Judzsi vezérezredes
- Sinszaku Janai őrnagy
|
|
---|---|
Afganisztán • Azerbajdzsán • Bahrein • Banglades • Bhután • Brunei • Ciprus • Dél-Korea • Egyesült Arab Emírségek • Egyiptom • Észak-Ciprus • Észak-Korea • Fülöp-szigetek • Grúzia • Hong Kong • India • Indonézia • Irán • Irak • Izrael • Japán • Jemen • Jordánia • Kambodzsa • Katar • Kazahsztán • Kelet-Timor • Kína • Kuvait • Kirgizisztán • Laosz • Libanon • Makaó • Malajzia • Maldív-szigetek • Mianmar • Mongólia • Nepál • Omán • Oroszország • Örményország • Pakisztán • Srí Lanka • Szaúd-Arábia • Szingapúr • Szíria • Tajvan • Tádzsikisztán • Thaiföld • Tibet • Törökország • Türkmenisztán • Üzbegisztán • Vietnam |