Ukrán Fegyveres Erők

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ukrajna Fegyveres Erői (ukránul: Збройні сили України / Zbrojnyi szili Ukrajini) Ukrajna 1991-as függetlenné válása után alakultak meg. Három haderőnem alkotja: Szárazföldi Erők (Cухопутні війська / Szuhoputnyi vijszka), Légierő (Повітряні Сили / Povitrjanyi szili), Haditengerészet (Військово-Морські Сили /Vijszkovo-Morszki szili).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Szovjetunió felbomlása és Ukrajna 1991-es függetlenné válása után az ország területén Európa egyik legnagyobb fegyveres ereje jött létre, amely szervezetében és fegyverzetében a szovjet hadsereg igényeinek felelt meg, atomfegyverrel és stratégiai hordozóeszközökkel rendelkezett. Az Ukrajna területén maradt haderő 780 ezer fős volt, 9293 harckocsival, körülbelül 11 ezer páncélozott szállító- és gyalogsági harcjárművel, 18240 tüzérségi eszközzel, körülbelül 2 ezer repülőgéppel és 800 db helikopterrel. Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (Verhovna Rada) 1991. szeptember 24-i határozata rendelkezett arról, hogy az egykori Szovjet Hadsereg Ukrajna területén található fegyveres alakulatai fölött átveszi a fennhatóságot, és egyúttal létrehozták Ukrajna Védelmi Minisztériumát. A független Ukrajna fegyveres erőinek létrehozása óta – különböző intenzitással – tart az a folyamat, amelynek célja egy modern, mozgékony és ütőképes haderő létrehozása az ország igényeinek megfelelően.

Az Ukrán Fegyveres Erők létrehozása utáni első években folyt a hadsereg működését szabályozó jogszabályok megalkotása, valamint a szervezeti átalakítás. A kezdeti idők átalakítását a szovjet örökségből adódó haditechnikai eszközpark és a nagy létszámú személyi állomány gyors leépítése jellemezte. Erre az időszakra esett Ukrajna csatlakozása az Európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződéshez történt csatlakozása, valamint 1992-es csatlakozása a Taskenti Egyezményhez.

1992-re kialakult az ország fegyveres struktúráinak törvényi háttere. Az Ukrán Fegyveres Erők kialakításának egyik alapdokumentuma a Legfelsőbb Tanács által elfogadott "Ukrajna védelmének és az Ukrán Fegyveres Erők kialakításának koncepciója". Létrehozták a védelmi szféra ügyeit koordináló, az elnök mellett működő Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot, a Legfelsőbb Tanács elfogadta az "Ukrajna védelméről" és az "Ukrán Fegyveres Erőkről" szóló törvényeket.

Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről, 1996. június 1. óta az ország területén nincs atomfegyver. Az 1240 db nukleáris robbanófeje a gázadósság egy részének elengedése fejében Ukrajna átadta Oroszországnak. A 43 db stratégiai bombázó egy részét (Tu–160) ugyancsak Oroszországnak adta el Ukrajna, nagyobb részüket (Tu–160 és Tu–95) pedig egy majdnem egy évtizedes folyamat során megsemmisítette. Ugyancsak felszámolták a stratégiai rakétacsapatok Ukrajna területén maradt 176 db interkontinentális ballisztikus rakétáját. Ukrajna 1994-ben csatalakozott az atomsorompó-egyezményhez is.

Az Ukrán Fegyveres Erők számos nemzetközi akcióba kapcsolódtak be. Az ukrán hadsereg első nemzetközi szerepvállalására a délszláv konfliktusban került sor. 2006-ban közel 20 000 ukrán katona szolgált különféle békefenntartó missziókban a világ 10 országában.

Az Ukrán Fegyveres Erők első éles harci alkalmazására 2004. április 6-án került sor Irakban, Al-Kut városában, ahol az ukrán békefenntartók többórás harcot vívtak a bázisukat támadó iraki gerillákkal.

[szerkesztés] Ukrajna haderejének néhány összefoglaló adata

  • Katonai költségvetés: 921 millió USD (2005)
  • Teljes személyi állomány: 245 000 (2004-ben), ebből 56 000 polgári alkalmazott
  • Tartalék: kb 1 000 000 fő.
  • Mozgósítható lakosság: 12 196 319 (2003, becslés)

[szerkesztés] Szárazföldi erő: 151 292 fő (2004)

Ukrajna szárazföldi ereje három hadműveleti parancsnokságra oszlik:

[szerkesztés] Fegyverzet

  • 3905 db harckocsi:
  • 600 db BRDM-2 felderítő harcjármű
  • 3043 db páncélozott gyalogsági harcjármű:
    • 1008 db BMP–1
    • 458 db BRM-1K
    • 1434 db MBP-2
    • 4 db BMP-3
    • 61 db BMD-1
    • 78 db BMD-2
  • 1682 db páncélozott szállító jármű (BTR-60, BTR-70, BTR-80, BTR-D, MTL-B)

Tüzérségi lövegek:

  • 3705 db:
    • vontatott: 1143 db (122 mm-es, 152 mm-es)
    • önjáró: 1298 db (122 mm-es, 152 mm-es, 203 mm-es)
    • 588 db rakéta-sorozatvető (122 mm-es, 152 mm-es, 222 mm-es, 300 mm-es)
    • 600 db aknavető (120 mm-es, 160 mm-es)
    • 74 db önjáró aknavető (240 mm-es)

Hadműveleti-harcászati rakéta:

Légvédelmi rakéták:

Harci helikopter: 205 db (Mi-24)

Támogató helikopter: 348 db (Mi-6, Mi-8).

[szerkesztés] Légierő, légvédelem: 96 000 fő (2004)

Az Ukrán Légierő 499 db harci repülőgéppel rendelkezik. (nincs harci helikopter)

Állomány

- 2 repülő hadtest (5. és 14.):

  • 1 több feladatú gyorsreagálású repülőcsoport (35.)
  • 1 kiképző törzs

- közvetlen támogató/vadászbombázó:

- vadászbombázó:

- vadászrepülő:

  • 7 ezred: 217 db MIG-29 (ebből 199 db harckész, 16 db raktáron, 2 db kiképző)
  • 60 db Szu–27

- felderítő:

- szállító:

  • 60 db Il-76
  • 45 db An-12, An-14, An-16, Tu-134, Il-78 (tanker)

- támogató helikopter:

- légvédelmi rakéta: 825 db indító SZ–75 Dvina, SZ–125 Nyeva–M, SA-5, SA-10, SA-12A.

[szerkesztés] Haditengerészet

A személyi állomány létszáma 2007-ben 15 470 fő volt.

Az Ukrán Haditengerészet lobogója.

Hajóállomány:

[szerkesztés] Haditengerészeti Légierő

Repülőgépek:

  • 16 db repülőgép

Helikopterek:

  • 13 db harci helikopter

[szerkesztés] Tengerészgyalogság

Az Ukrán Haditengerészet tengerészgyalogságát 1 dandár alkotja.

[szerkesztés] Haditengerészeti bázisok

1997. május 31-én Ukrajna és Oroszország kormánya meggyeztek a fekete-tengeri flotta státusáról és csoportosításáról 20 évre előreláthatólag. Az egyezmény értelmében a két ország haditengerészete közösen használja többek között a szevasztopoli bázist.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Fegyveres Erők témájú médiaállományokat.

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken