1940

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1940 a tudományban 2.2 1940 a légi közlekedésben 2.3 1940 a vasúti közlekedésben 2.4 1940 a filmművészetben 2.5 1940 az irodalomban 2.6 1940 a zenében 2.7 1940 a tudományban 2.8 1940 a sportban 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak

[szerkesztés] Események

• a II. világháború első teljes éve
• január 15. – Átadják a Solt és Dunaföldvár közötti vasútvonalat.
• január 23. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter és Ante Pavelić usztasa vezető titkos egyezménye a leendő olasz–horvát vám-, pénz- és perszonálunióról.
• március 12. – Békekötéssel ér véget a finn-orosz háború.
• március 13. – Megalakul a Karél-Finn SZSZK.
• április 9. – Német csapatok megtámadják Dániát és Norvégiát.
• április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
• május 27. – Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok evakuálása Dunkerque térségéből Angliába.
• május 10. – Németország lerohanja a Benelux-államokat, Angliában megbukik a Chamberlain-kormány, az új miniszterelnök Winston Churchill.
• május 25. - A civilizáció kriptája nevű időkapszula lezárásának napja.
• május 28. – Németország elfoglalja Belgiumot – III. Lipót belga király feltétel nélkül kapitulál
• június 5. – Megindul a német támadás Franciaország ellen.
• június 10. – Olaszország hadat üzen Franciaországnak és Nagy-Britanniának.
• június 11–12. – Ion Antonescu román kormányfő Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel Romániának a Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről.
• június 14. – Párizs elesik.
• június 18. – Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
• június 22. – Franciaország kapitulál.
• június 24. – Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította.
• június 25. – A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
• június 26. – A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára.
• július 4. – Romániában – a Vasgárda részvételével – megalakul a Gigurtu-kormány.
• július 11. – Románia kilép a Népszövetségből.
• július 28–29. – A német és a szlovák legfelsőbb vezetők Salzburgi tárgyalásai.
• augusztus 2. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK.
• augusztus 3–6. – A korábban aláírt Molotov-Ribbentrop paktum értelmében, egy erősen befolyásolt választást követően a Szovjetunióhoz csatlakozik a három Balti állam.
• augusztus 8. – Német–román gazdasági megállapodás, melyben az egész román mezőgazdasági termésfölösleget lekötik Németország számára.
• augusztus 16–24. – Turnu Severin-i román-magyar területrendezési tárgyalások.
• augusztus 20. – Kína támadást indít a Mandzsúriát megszálló japánok ellen.
• augusztus 29. – Az Egyesült Államokban bevezetik az általános hadkötelezettséget.
• augusztus 30. – A második bécsi döntés értelmében magyar csapatok megszállják Észak-Erdélyt.
• szeptember 4. – II. Károly román király Ion Antonescu marsallt nevezi ki miniszterelnöknek.
• szeptember 5. – Királyi dekrétum teljhatalmat ad Ion Antonescu kormányfőnek, felfüggeszti az alkotmányt és feloszlatja a rendi parlamentet.
• szeptember 6. – Ion Antonescu kormányfő rábeszéli II. Károly román királyt a lemondásra.
• szeptember 7.
  • II. Károly román király elhagyja az országot.
  • Megindult a német légiflotta támadása Anglia ellen.
• szeptember 11. – Bevonul Kolozsvár-ra a Magyar hadsereg.
• szeptember 12. – Horthy Miklós Kárpátalja kormányzói biztosává nevezte ki Kozma Miklóst.
• szeptember 14. – Német támogatással Romániában a fasiszta Vasgárda államcsínyt hajt végre.
• szeptember 27. – Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt.
• október – Bartók Béla emigrál az Amerikai Egyesült Államokba.
• október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
• október 9. – London ismét megnyitja a burmai utat.
• október 28. – Olaszország megtámadja Görögországot.
• november 5. – Franklin D. Rooseveltet ismét az Egyesült Államok elnökévé választották.
• november 14–15. – Német repülők terrorbombázást hajtanak végre Coventry ellen.
• november 20. – Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
• november 23. – Románia csatlakozik a Tengelyhatalmakhoz.
• november 24. – Szlovákia csatlakozik a Tengelyhatalmakhoz.
• december 12. – Aláírják a magyar–jugoszláv „örök barátsági szerződést”. (Amelyet Magyarország négy hónappal később megszeg!)

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1940 a tudományban

[szerkesztés] 1940 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1940 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1940 a filmművészetben

[szerkesztés] 1940 az irodalomban

• Arthur Koestler: Sötétség délben
• Radnóti Miklós: Ikrek hava
• Kassák Lajos megírja a A mérleg serpenyője c. Bartók-versét

[szerkesztés] 1940 a zenében

• A Columbia hangemezgyár felvételt készít Bartók: Kontrasztok című művéből, Benny Goodman, Szigeti József és Bartók Béla közreműködésével. Itt már szerepel a Pihenő c. tétel.

[szerkesztés] 1940 a tudományban

[szerkesztés] 1940 a sportban

• Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub 15. bajnoki címe.

[szerkesztés] Születések

• január 1. – Frank Langella, színész
• január 1. – Helmut Jahn, német építész
• január 1. – Sáry László, zeneszerző
• január 4. – Brian David Josephson, angol fizikus
• január 4. – Kao Hszing-csien, Nobel-díjas kínai író
• január 15. – Géher István, költő, műfordító, egyetemi tanár
• január 25. – Jakabos Ödön († 1979)
• február 4. – Kocsis Imre, Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, egyetemi tanár
• február 9. – John Maxwell Coetzee, Nobel-díjas dél-afrikai író
• február 19. – Saparmyrat Nyýazow, Türkmenisztán elnöke († 2006)
• február 20. – Czilczer Olga, költőnő
• március 9. – Pócsik Dénes, olimpiai bajnok vízilabdázó († 2004)
• március 10. – Chuck Norris amerikai harcművész és színész
• március 16. – Bernardo Bertolucci, olasz filmrendező
• március 18. – Sinkó László, színész
• március 29. – Terence Hill (Mario Girotti), olasz színész
• április 1. – Wangari Maathai, kenyai környezetvédő és politikus
• április 11. – Rusorán Péter, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
• április 25. – Al Pacino amerikai színész, a filmtörténelem egyik meghatározó színészegyénisége
• április 26. – Giorgio Moroder, olasz zeneszerző, előadó, zenei producer
• május 7. – Kocsis István, író
• május 9. – Fábián László, író, költő, esztéta
• május 21. – Pécsi Ildikó magyar színművész és rendező
• május 27. – Bakay Kornél, régész, tanár, múzeumigazgató, politikus
• június 4. – Csomay Zsófia, építész;Nagy Anna, színésznő
• június 13. – Gojko Mitić, szerb származású német színész
• június 23. – Wilma Rudolph, futónő, a „fekete gazella”
• július 5. – Tolnai Ottó, író, költő, műfordító
• július 6. – Nurszultan Abisevics Nazarbajev, kazah elnök
• július 7. – Ringo Starr, brit zenész, a Beatles tagja
• augusztus 7. – Bella István, Kossuth-díjas költő († 2006)
• augusztus 7. – Domonkos István, író, költő
• augusztus 8. – Gregor József, operaénekes († 2006)
• augusztus 21. – Szemerédi Endre, magyar matematikus, Erdős Pál és Hajnal András tanítványa
• augusztus 25. – Konrád Sándor, vízilabdázó
• szeptember 11. – Brian De Palma, amerikai filmrendező
• szeptember 17. – Bán Ferenc, építész
• szeptember 17. – Móna István, olimpiai bajnok öttusázó
• október 9. – John Lennon, zenész, énekes († 1980)
• október 18. – Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója, négyszeres olimpiai bajnok vívó
• október 26. – Jozef Stank, szlovák védelmi miniszter († 2005)
• november 21. – Dr. John, New Orleans-i billentyűs
• november 21. – Richard Marcinko az Egyesült Államok egyik legismertebb katonai szakértője a különleges hadműveletek témakörében
• november 22. – Terry Gilliam, amerikai filmrendező, a Monty Python-csoport tagja
• november 25. – Percy Sledge, amerikai énekes
• november 26. – Szomjas György, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező
• november 27. – Bruce Lee, amerikai születésű kínai harcművész, színész († 1973)
• december 17. – Anna Prucnal, lengyel színésznő
• december 21. – Frank Zappa, amerikai gitáros, zeneszerző († 1993)

[szerkesztés] Halálozások

• január 29. – Paul Klee, svájci festő, grafikus (* 1879)
• február 1. – Albert Andor, szobrászművész (* 1876)
• március 10. – Mihail Bulgakov, orosz író (* 1891)
• március 29. – Terkán Lajos, csillagász, egyetemi docens (* 1877)
• május 21. – Mészáros Ervin, olimpiai bajnok vívó (* 1877)
• május 26. – Vilmos porosz királyi herceg (* 1906)
• június 9. – Kernstok Károly, festőművész (* 1873)
• június 27. – Robert Pershing Wadlow, minden idők legmagasabb embere 272 cm (* 1918)
• június 28. – Italo Balbo, fasiszta politikus, légügyi miniszter (* 1896)
• július 28. – Kellner Gyula, olimpiai bronzérmes atléta (* 1871)
• augusztus 21. – Lev Davidovics Trockij, orosz újságíró, politikus, forradalmár (* 1879)
• augusztus 30. – Joseph John Thomson, angol Nobel-díjas fizikus, az elektron felfedezője (* 1856)
• szeptember 1. – Feleky Sándor, orvos, költő (* 1865)
• szeptember 24. – Iványi-Grünwald Béla, festő (* 1867)
• november 17. – Eric Gill, brit szobrász, tipográfus, író
• november 26. – Harold Harmsworth, Rothermere vikomtja brit sajtómágnás és politikus, az első Rothermere vikomt (* 1868)
• november 27. – Nicolae Iorga, román író, politikus (* 1871)

[szerkesztés] Nobel-díjak

• 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat