Dánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kongeriget Danmark
Dán Királyság
Dánia zászlaja Dánia címere
zászló címer
Nemzeti mottó: A királynő mottója:
Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke
(Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje)
Himnusz: Der er et yndigt land
Dánia fekvése
Főváros Koppenhága
é. sz. 55° 43′ k. h. 12° 34′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Királynő II. Margit
 - Miniszterelnök Anders Fogh Rasmussen


Hivatalos nyelv dán[1]
Csatlakozás az EU-hoz 1973. január 1.
Terület  
 - Összes 43 094 km² (131.)
 - Víz (%) 1,6
Népesség  
 - 2008. januári évi becslés 5 475 791[2]  (109.)
 - Népsűrűség 129 fő/km² (78.)
GDP 2005-ös becslés
 - Összes 259,7 milliárd USD (45.)
PPP: 187,9 mrd dollár[3]
 - Egy főre jutó 47 984 dollár (6.)
PPP: 34 740 dollár[3]
HDI (2005) 0,949 (14.) – magas
Pénznem dán korona (DKK)
Időzóna CET[3] (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST[3] (UTC+2)
Internet TLD .dk
Nemzetközi gépkocsijel DK
Hívószám +45[3]

A Dán Királyság (dánul: Kongeriget Danmark) független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.

Dánia a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn, Sjælland és Bornholm. A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a dán szorosok. Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal rendelkeznek.

Dánia 1849 óta alkotmányos monarchia, egyébként pedig a világ egyik legrégebbi monarchiája. Az Európai Unió tagja, a skandináv jóléti modell egyik mintaállama. A 2006-os[4] és 2007-es felmérések alapján Dánia a legboldogabb ország a világon.[5]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Bővebben: Dánia földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A két legnagyobb sziget Sjælland és Fyn. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést.

Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja az Yding Skovhøj (172,54 m), legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m) [6], az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. A vízfelület nagysága 700 km²[7].

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 7314 km[7]. Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1-2 m magas árapály miatt a partvonal egy 10 km széles sávban mozog.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata a mérsékelt égövbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.[8]

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.[9]

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Történelem

A koppenhágai Szent Kereszt templom
Bővebben: Dánia történelme

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.

A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.

A 8-tól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánokat I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.

A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a Kalmari Unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.

Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620-1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658-1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671-1917 között.

Alkotmányozó gyűlés 1848-ban, Koppenhágában

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.

A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az I. világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, de Dánia félve a német irredentizmustól, ragaszkodott, ahhoz hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920. február 14.-én tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták.

Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széleskörű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.

[szerkesztés] Államszervezet

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. Az államfő II. Margit királynő.

[szerkesztés] Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás

A végreható hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök (Anders Fogh Rasmussen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.

A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2 képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt.

2001 novembere óta Anders Fogh Rasmussen, a jobboldali liberális Venstre párt tagja a miniszterelnök. A II. világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban.

Lásd még: Folketing

[szerkesztés] Közigazgatás

Bővebben: Dánia közigazgatása

2007. január 1-jén lépett életbe Dániában a közigazgatási reform. Ennek keretében a 13 megyét 5 régió váltotta fel, és a községek száma 270-ről 98-ra csökkent(ezek vették át a korábbi megyék feladatainak nagy részét). Dánia régiói és székhelyeik:

Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):

Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Bővebben: Dánia népessége

Dánia lakossága 2008. január 1-jén: 5 475 791 fő. Az éves átlagos népességnövekedés 0,33%.[7]

Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. A bevándorlók és leszármazottaik aránya a népesség 8,5%-a.[10]

A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Bælttől keletre eső országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km². A legnagyobb városok Koppenhága (Sjællandon), Århus, Aalborg, Esbjerg (Jyllandon) és Odense (Fyn szigetén).

[szerkesztés] Legnagyobb települések

Bővebben: Dánia városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik, és sok dán folyékonyan beszéli az angolt is. Dánia lakosságának 95%-a az evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja. A fennmaradó rész többsége más keresztény felekezetekhez tartozik, míg a muszlimok aránya 3% körül van[7]. Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és más közösség létezik a népegyházon kívül.

[szerkesztés] Gazdaság

Dánia modern piacgazdaság. Korszerű mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől[7]. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. Jelentős a 105 000 km²-es tengeri terület is.

Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner).

A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek.[11] A legtöbb szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független szakszervezetet.

A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006 novemberében 3,6% volt (98 211 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005)[12].

A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2000. szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését.

Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed. Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a férjüktől.

Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (például 25%-os ÁFA[13]) nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő[14] adórendszer párosul.

[szerkesztés] Közlekedés

A legnagyobb vasúti szolgáltatók a személyszállításban a Danske Statsbaner (Dán Államvasutak), a teherszállításban a Railion. A pályákat a Banedanmark kezeli. Koppenhága egy kisebb metróhálózattal és egy kiterjedt S-tog (elővárosi vasút) hálózattal rendelkezik.

Dánia (és egyben Svédország és Norvégia) nemzeti légitársasága a Scandinavian Airlines System (SAS). Az ország legnagyobb repülőtere a Koppenhágai repülőtér, amely egyben Észak-Európa legforgalmasabb légi csomópontja is.

A feröeri kompjáratot a Smyril Line üzemelteti, a többi kompot nagyrészt a DFDS (az Egyesült Királyság és Norvégia felé) és a Scandlines (Svédország és Németország irányába).

Az utóbbi évtizedekben hatalmas befektetéssel közúti és vasúti összeköttetést teremtettek Fyn és Sjælland (Nagy-Bælt híd), valamint Sjælland és a svédországi Malmö között (Øresund híd).

[szerkesztés] Kultúra

Bővebben: Dán kultúra

[szerkesztés] Oktatás

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%-a végzi el a középiskolát és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést[15].

Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10. osztályok indulnak, melyek közül az 1-9. kötelező[15]. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magániskolák is, például a Waldorf-iskolák.

A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg, azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (például sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S. Grundtvig vezetett be a 19. században[16]. Ez az oktatási forma a tesztek és osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de a népfőiskola az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisa.

[szerkesztés] Művészetek

A koppenhágai operaház

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél. (Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat jégfjord is.)

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki elsősorban meséiről ismert (például A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút kiskacsa). Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen Blixen,Jeppe Aakjaer. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen.

A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard íróként is nagy népszerűségnek örvend.

A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

Dánia a némafilm korszakában a világ negyedik film nagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a mozibajárók figyelmének középpontjába került.

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich.

[szerkesztés] Gasztronómia

Dánia nemzeti étele a smørrebrød (gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Ezenkívül igen sokféle különböző halételt fogyasztanak. Hagyományos desszertjeik a különféle gyümölcsszószok (frugtgrød). Igen híresek a dán sörök, különösen a Carlsberg, a Tuborg és a Faxe.

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

A koppenhágai Tivoli szórakozónegyed
Kronborg-kastély, Hamlet híres vára

A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget. Fontos látnivalók:

[szerkesztés] Sport

Kivetítőn focimeccset néző tömeg Koppenhágában

A legnépszerűbb sportok Dániában a labdarúgás és a kézilabda. A dán labdarúgó-válogatott 1992-ben Európa-bajnok lett, a női kézilabda-csapat pedig 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is olimpiát nyert.

A hosszú partszakasz kiváló lehetőséget nyújt a vitorlázáshoz és más vízisportokhoz. A Sjælland körüli regatta egy Helsingørből induló, 2-3 napig tartó vitorlásverseny.

A sík terület miatt a kerékpározás is rendkívül népszerű. Koppenhága fejlett kerékpárúthálózattal rendelkezik, és a mindennapi közlekedésben is nagy a kerékpárhasználat aránya, amit a „kerékpárosok városa” márkanévvel is erősítenek.[17]

A dán sportolók tollaslabdában is a világ élvonalához tartoznak;[18][19] a sportágat becslések szerint négy-ötszázezren űzik az országban.[20]

[szerkesztés] Források

  1. ^ Grönlandon a grönlandi nyelvvel együtt, Feröeren a feröeri nyelvvel együtt hivatalos, a német nyelv pedig elismert és védett kisebbségi nyelv Dánia déli részén
  2. ^ Quarterly Population, Danmarks Statistik, 2006.02.14. (letöltve: 2007.02.27.)
  3. ^ a b c d e Grönland és Feröer nélkül
  4. ^ Bill Weir, Sylvia Johnson: Great Danes: The Geography of Happiness (angol nyelven). ABC News, 2007. január 8. (Hozzáférés: 2008. április 4.)
  5. ^ Inotai Edit: A dánok tudnak élni. Népszabadság, 2008. március 31. (Hozzáférés: 2008. április 4.)
  6. ^ Højeste punkter og steder, Kort & Matrikelstyrelsen (letöltve: 2007.05.05.)
  7. ^ a b c d e Denmark, CIA - The World Factbook (letöltve: 2007.01.12.)
  8. ^ Climate, Denmark.dk - The Official Window (letöltve: 2007.01.13.)
  9. ^ Copenhagen, Denmark - Sunrise, sunset, dawn and dusk times, Gaisma.com (letöltve: 2007.01.13.)
  10. ^ Flere indvandrere fra de nye EU-lande (in: Nyt fra Danmarks Statistik, Nr. 478), Danmarks Statistik, 2005.11.08. (letöltve: 2007.01.13.)
  11. ^ Workers and bosses: Friends or foes?, International Herald Tribune, 2005.01.11. (letöltve: 2007.01.13.)
  12. ^ Labour Market, Danmarks Statistik (letöltve: 2007.01.13.)
  13. ^ Section 10: VAT, payroll tax and environmental taxes, Skatteministeriet, 2007.01.31. (letöltve: 2007.02.26.)
  14. ^ Progression in the income tax system, Skatteministeriet, 2006.03.21. (letöltve: 2007.02.26.)
  15. ^ a b The Danish Education System, CIRIUS, 2006 (letöltve: 2007.02.26.)
  16. ^ Folk High Schools, Ministry of Science Technology and Innovation (letöltve: 2007.02.27.)
  17. ^ City of Cyclists, Københavns Kommune (letöltve: 2007.02.28.)
  18. ^ BWF World Ranking, International Badminton Federation, 2007.02.22. (letöltve: 2007.02.28.)
  19. ^ European Ranking, Badminton Europe, 2007.02.22. (letöltve: 2007.02.28.)
  20. ^ Badminton in Denmark, Danmarks Badminton Forbund (letöltve: 2007.02.28.)

[szerkesztés] Irodalom

  • Erik Kjersgaard: Eine Geschichte Dänemarks. Koppenhága, külügyminisztérium, 1974.
  • A. Sz. Kan: A skandináv országok története Dánia, Norvégia, Svédország. Budapest, Kossuth Kiadó, 1976. ISBN 963-09-0565-5

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Dánia témájú médiaállományokat.

Hivatalos

Általános

m·v·sz
Az Európai Unió
EU
1Kivéve Grönlandot és Feröert
m·v·sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
m·v·sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
m·v·sz
Északi Tanács
Tagok
Dánia  · Finnország  · Izland  · Norvégia  · Svédország
Társult tagok
m·v·sz
A Balti-tenger térsége
Országok
Szigetek
Rügen · Bornholm · Öland · Gotland · Saaremaa · Hiiumaa · Åland · Sjælland · Fyn
Öblök
Szorosok

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1nia”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken