Dél-Oszétia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
 |
|||||
| Főváros | Chinvali | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Államfő | Eduard Kokojti | ||||
| - Miniszterelnök | Jurij Ionovics Morozov
|
||||
| Hivatalos nyelv | oszét, orosz, grúz | ||||
| függetlenség (de facto) | Grúzia | ||||
| - kikiáltása | 1991. november 28. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 3 900 km² (.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006 évi becslés | 70 000 | ||||
| - Népsűrűség | 18 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 15 millió USD (2002) |
||||
| - Egy főre jutó | 250 USD |
||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Orosz rubel (RUB) |
||||
| Időzóna | (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .ge |
||||
| Hívószám | +995 |
||||
 |
|||||
Dél-Oszétia (oszét nyelven Хуссар Ирыстон, oroszul Южная Осетия, grúzul სამხრეთ ოსეთი) de facto állam Grúzia nemzetközileg elismert határain belül.
A körülbelül Zala megye méretű köztársaság függetlenedési törekvései véres konfliktust robbantottak ki Grúzia és Oroszország között 2008 augusztusában. Ennek során Dél-Oszétia felkérte a világ országait, hogy ismerjék el függetlenségét[1] és ennek Oroszország augusztus 26-án eleget is tett.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az oszétok egy tömbben élnek a Kaukázusban, de megosztva két ország között. Az északi oszétok az Oroszországi Föderáció, a déliek Grúzia területén élnek. A megosztottság hosszú múltra tekinthet vissza: Észak-Oszétia már 1774 óta Oroszország része, míg a déli oszétok csak Grúzia 1801-es csatlakozásával kerültek az Orosz Birodalom uralma alá.
A Szovjetunióban sem egyesült a két terület, az Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és a Dél-Oszét Autonóm Terület. 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor a déli autonóm terület – Abházia mellett – kinyilvánította függetlenségét Grúziától. Ezt követően heves harcok robbantak ki, melyek során ezrek haltak meg, és több százezer grúzt űztek el otthonaikból.
1992 óta szolgálnak orosz békefenntartó erők a térségben, de állandó a polgárháború kiújulásának a veszélye. A dél-oszét állam szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, vezetői többször is kinyilvánították szándékukat az Oroszországhoz való csatlakozásra és az Észak-Oszétiával való egyesülésre, de Moszkva ehhez nem járult hozzá.
2006 novemberében a dél-oszétok túlnyomó többsége a függetlenségre szavazott egy népszavazáson.[3]
[szerkesztés] A 2008-as háború
 |
Ezen a lapon aktuális, esetleg még csak készülődő eseményről, jelenségről számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2008. szeptember 6. |
Bővebben: Dél-oszétiai háború2008. augusztus elején összecsapások robbantak ki az oszétok és a grúz fegyveres erők között, amely augusztus 8-án az orosz hadsereg bevonulásához vezetett. A Grúziában élő oszétek többsége ugyanis orosz állampolgár, ezért Oroszország, arra hivatkozva, hogy őket akarja megvédeni, benyomult a tartományba. Miheil Szaakasvili szerint ez háborút jelent Moszkvával. Grúzia egyébként NATO-tagságra pályázik és erősen közeledik a Nyugat felé, törekvését Oroszország gyanakvással figyeli.
[szerkesztés] Függetlenség
Dél-Oszétia függetlenségét eddig Oroszország, Abházia, a Dnyeszter-menti Köztársaság, Hegyi-Karabah és Nicaragua ismerte el.[4]
[szerkesztés] Népesség
A grúz-oszét összeütközések előtt a népesség körülbelül kétharmada oszét, egyharmada grúz.[5] A főváros Chinvali lakóinak túlnyomó többsége azonban orosz.
A dél-oszétiaiak 70%-a rendelkezik orosz állampolgársággal.
[szerkesztés] Gazdaság
Az „állam” közvetlen gazdasági jelentősége elhanyagolható, a terület gazdasági egységei az 1990-es évek elején vívott grúz háborúban gyakorlatilag megsemmisültek. A lakosság nagy része önellátó mezőgazdasági farmokat hozott létre, és így képesek túlélni a mindennapokat. Az egyetlen gazdaságilag is fontos dél-oszétiai tulajdon a Roki-alagút, amely Grúziát és Oroszországot köti össze. A dél-oszét kormányzat bevételeinek kisebbik része az itteni kamionforgalom megvámolásából adódik, az „állami” büdzsé 60%-a pedig közvetlenül Moszkvából érkezik.[6]
[szerkesztés] Források
- ^ http://lenta.ru/news/2008/08/08/call/index.htm
- ^ http://www.privatbankar.hu/html/cikk/friss.php?hir=62994
- ^ A dél-oszétok 99%-a a függetlenségre szavazott
- ^ Origo cikke
- ^ The Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use. Georgia: a toponymic note concerning South Ossetia
- ^ A szakasz forrása: Kitört a háború: mélyben a piacok, mi lesz az olajjal? és az angol Wikipédia
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
