Dél-Oszétia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Dél-Oszét Köztársaság
Хуссар Ирыстон
Южная Осетия
სამხრეთ ოსეთი
Dél-Oszétia zászlaja Dél-Oszétia címere
zászló címer
Dél-Oszétia fekvése
Főváros Chinvali
Államforma köztársaság
 - Államfő Eduard Kokojti
 - Miniszterelnök Jurij Ionovics Morozov


Hivatalos nyelv oszét, orosz, grúz
függetlenség (de facto) Grúzia 
 - kikiáltása 1991. november 28. 
Terület  
 - Összes 3 900 km² (.)
Népesség  
 - 2006 évi becslés 70 000 
 - Népsűrűség 18 fő/km²
GDP
 - Összes 15 millió USD (2002)
 - Egy főre jutó 250 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Orosz rubel (RUB)
Időzóna (UTC+3)
Internet TLD .ge
Hívószám +995
Dél-Oszétia fekvése Grúzián belül
Dél-Oszétia fekvése Grúzián belül

Dél-Oszétia (oszét nyelven Хуссар Ирыстон, oroszul Южная Осетия, grúzul სამხრეთ ოსეთი) de facto állam Grúzia nemzetközileg elismert határain belül.

A körülbelül Zala megye méretű köztársaság függetlenedési törekvései véres konfliktust robbantottak ki Grúzia és Oroszország között 2008 augusztusában. Ennek során Dél-Oszétia felkérte a világ országait, hogy ismerjék el függetlenségét[1] és ennek Oroszország augusztus 26-án eleget is tett.[2]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Észak- és Dél-Oszétia
Észak- és Dél-Oszétia

Az oszétok egy tömbben élnek a Kaukázusban, de megosztva két ország között. Az északi oszétok az Oroszországi Föderáció, a déliek Grúzia területén élnek. A megosztottság hosszú múltra tekinthet vissza: Észak-Oszétia már 1774 óta Oroszország része, míg a déli oszétok csak Grúzia 1801-es csatlakozásával kerültek az Orosz Birodalom uralma alá.

A Szovjetunióban sem egyesült a két terület, az Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és a Dél-Oszét Autonóm Terület. 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor a déli autonóm terület – Abházia mellett – kinyilvánította függetlenségét Grúziától. Ezt követően heves harcok robbantak ki, melyek során ezrek haltak meg, és több százezer grúzt űztek el otthonaikból.

1992 óta szolgálnak orosz békefenntartó erők a térségben, de állandó a polgárháború kiújulásának a veszélye. A dél-oszét állam szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, vezetői többször is kinyilvánították szándékukat az Oroszországhoz való csatlakozásra és az Észak-Oszétiával való egyesülésre, de Moszkva ehhez nem járult hozzá.

2006 novemberében a dél-oszétok túlnyomó többsége a függetlenségre szavazott egy népszavazáson.[3]

[szerkesztés] A 2008-as háború

2008. augusztus elején összecsapások robbantak ki az oszétok és a grúz fegyveres erők között, amely augusztus 8-án az orosz hadsereg bevonulásához vezetett. A Grúziában élő oszétek többsége ugyanis orosz állampolgár, ezért Oroszország, arra hivatkozva, hogy őket akarja megvédeni, benyomult a tartományba. Miheil Szaakasvili szerint ez háborút jelent Moszkvával. Grúzia egyébként NATO-tagságra pályázik és erősen közeledik a Nyugat felé, törekvését Oroszország gyanakvással figyeli.

[szerkesztés] Függetlenség

Dél-Oszétia függetlenségét eddig Oroszország, Abházia, a Dnyeszter-menti Köztársaság, Hegyi-Karabah és Nicaragua ismerte el.[4]

[szerkesztés] Népesség

Kaukázusi nyelvek térképe, amely a helyi nemzetiségeket is mutatja
Kaukázusi nyelvek térképe, amely a helyi nemzetiségeket is mutatja
Dél-Oszétia 2008-as háború előtti térképe
Dél-Oszétia 2008-as háború előtti térképe

A grúz-oszét összeütközések előtt a népesség körülbelül kétharmada oszét, egyharmada grúz.[5] A főváros Chinvali lakóinak túlnyomó többsége azonban orosz.

A dél-oszétiaiak 70%-a rendelkezik orosz állampolgársággal.

[szerkesztés] Gazdaság

Az „állam” közvetlen gazdasági jelentősége elhanyagolható, a terület gazdasági egységei az 1990-es évek elején vívott grúz háborúban gyakorlatilag megsemmisültek. A lakosság nagy része önellátó mezőgazdasági farmokat hozott létre, és így képesek túlélni a mindennapokat. Az egyetlen gazdaságilag is fontos dél-oszétiai tulajdon a Roki-alagút, amely Grúziát és Oroszországot köti össze. A dél-oszét kormányzat bevételeinek kisebbik része az itteni kamionforgalom megvámolásából adódik, az „állami” büdzsé 60%-a pedig közvetlenül Moszkvából érkezik.[6]

[szerkesztés] Források


Személyes eszközök