Hegyi-Karabah
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| mottó: nincs | |||||
 |
|||||
| Államforma | Parlamentáris köztársaság | ||||
| Főváros | Sztepanakert (Xankəndi) | ||||
| Hivatalos nyelv | örmény | ||||
| Elnök Miniszterelnök |
Bako Szahakjan Arajik Harutjunjan |
||||
| Függetlenség -Dátuma |
Azerbajdzsántól 1996 |
||||
| Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
147 500 fő 33,5 fő/km² |
||||
| Terület - teljes - ebből víz |
4 400 km² – 1,7% |
||||
| Pénznem | Hegyi-karabahi dram (örmény dram: AMD) |
||||
| Időzóna • (NYISZ) |
– (UTC+4) - (UTC+5) |
||||
| Himnusz | Azat ou Ankakh Artsakh | ||||
| Hívószám | +374 97 |
||||
A Hegyi-Karabah Köztársaság egy vitatott státusú terület. Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.
[szerkesztés] Története
Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak. A közelmúlt történelmi visszatekintésében számos olyan eseményt láthatunk, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják szomszédságpolitikáját, illetve annak, az egész kaukázusi térségre gyakorolt hatását. 1988-ban erőszakos cselekmények történtek Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozása miatt. 1989-ben elhatározzák az „Egyesült Örmény Köztársaság” megalapítását, amelyet a szovjet legfelsőbb tanács alkotmányellenesnek minősít és elutasít.
1991-ben Azerbajdzsán katonai erővel akadályozza meg Hegyi-Karabah elszakadását. 1991 szeptemberében az ország függetlenné válik. 1993 áprilisában Törökország embargót vezet be Örményországgal szemben. 1994-ben Oroszország arra törekszik, hogy Örményország és Azerbajdzsán között egyezmény jöjjön létre. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Az örmény-azeri, viszony helyzetét jól jellemzi, hogy Örményország igényt tartana az Azerbajdzsán területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra, valamint az, hogy emiatt az örmény-azeri határ tulajdonképpen zárva van, nem funkcionál, rendszeres katonai ellenőrzés alatt van, ahol nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó konfliktus egyik alapja volt korábban (1988-ban), hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. Az örmények számára jelentős érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a terület Azerbajdzsánban autonómiát kapjon, mivel többségében örmények lakják. Az örmény-azeri konfliktusos határvita azonban nem egyedülálló jelenség a térségben, mert hasonló jellegű az Örményország és Grúzia közötti határvita, amely Grúzia délnyugati részét érinti, amelynek egyik alapja, hogy ott, megközelítőleg 3,4 millió örmény él az államon kívül.
