Orosz Ortodox Egyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ugrás: <small>NAVIGÁCIÓ</small>, <small>KERESÉS</small>


Ortodox egyházak
Név:	Orosz Ortodox Egyház
Saját név:	Русская Православная Церковь
Eredet:	Konstantinápolyi Ortodox Egyház
Rítus:	bizánci
Vezető:	II. Alekszej
Vezető rangja:	pátriárka
Tagság:	90 000 000
Nyelv:	orosz, egyházi szláv
Fő terület:	Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Japán, Magyarország
Státusz:	autokefál
Státusz kezdete:	1448
Székhely:	Moszkva, Oroszország
Naptár:	juliánus
Honlap:	http://www.mospat.ru


Magyarországi egyházak, felekezetek
Név:	Moszkvai Patriarhátus Magyar Ortodox Egyházmegye
Irányzat:	ortodox
Vezető:	Dr. Hilarion Alfejev
Vezető rangja:	püspök
Tagság:	3 502^[1]
Eredet:	Magyarországi Szerb Ortodox Egyház
Alapítás:	1924
Székhely:	1052 Budapest, Petőfi tér 2.
Technikai szám:	0365
Honlap:	http://magyarorthodoxia.org

Az Orosz Ortodox Egyház jelenleg a legnagyobb ortodox egyház. Vezetőjének címe: Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.

[szerkesztés] Üldözés a kommunizmus évei alatt

Az Orosz Ortodox Egyház már az 1917-es bolsevik puccs utáni első napokban a hatalom egyik célpontjává vált, mivel a vallás súlyos "ellenforradalmi" tényezőnek számított az ateizmust propagáló kommunisták szemében. Az ellentétet erősítette, hogy az Egyház a kommunistaellenes erőket támogatta a polgárháború idején.

A hatalom az Egyház teljes vagyonát államosította, sok templomot és kolostort leromboltak vagy világi célra alakítottak át, a közel 30 ezer templomból és kolostorból összesen 500 maradt az Egyház használatában. A személyes bosszú sem maradt el: Lenyin utasítására 28 püspököt és közel 1200 papot legyilkoltak.

Sztálin alatt az elnyomás fokozódott: összesen 130 ezer papot vittek koncentrációs táborba, kétharmaduk meghalt.

A harcosan antikommunista álláspontú Tyihon pátriárka 1925-ös halála után a hatóságok megtiltották új pátriárka választását.

Miután Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin enyhített az egyházellenes politikán, mivel a hatalomnak szüksége volt minden támogatásra a külső ellenség ellen: sok templomot visszaadtak az Egyháznak, újraengedélyezték a papképzést, korlátozott autonómiát kapott az Egyház. Új pátriárka választottak Szergiusz személyében, aki a kommunista hatóságokkal való együttműködés elvét hirdette.

A viszonylagos engedékenység 1959-ig tartott, amikor Hruscsov újra beíndította az "nép ópiuma" elleni harcot: a hatóságok több ezer templomot ismét bezártak, a papokat titkosszolgálati megfugyelés alá helyezték, a vallási szertartásokon részt vevő világiak ellen súlyos munkahelyi és egyéb megtorlásokat alkalmaztak. Ez a politika egészen Gorbacsov idejéig folytatódott, 1988-tól a hatalom de facto visszadta az Egyház teljes autonómiáját.

[szerkesztés] ROCOR

1917-ben Tyihon pátriárka felszólította az Oroszország területén kívüli orosz ortodox egházközségeket, hogy szakadjanak el az Egyháztól az oroszországi kommunista hatalom miatt. Így került megalakításra az Oroszországon Kívüli Orosz Ortodox Egyház (közismert neve ROCOR, angol nevének – Russian Orthodox Church Outside of Russia – rövidítéséből), mely USA-központtal működött. A ROCOR 2007. május 17-én szűnt meg önálló felekezetként, ekkor írta alá a két felekezet hivatalosan az okmányokat a ROCOR visszatéréséről az Orosz Ortodox Egyház alá.