Ausztria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz: Land der Berge | |||||
 |
|||||
| Főváros | Bécs |
||||
| Államforma | szövetségi köztársaság | ||||
| - Szövetségi elnök | Heinz Fischer | ||||
| - Kancellár | Werner Faymann
|
||||
| Hivatalos nyelv | német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar |
||||
| Függetlenség | 1955. július 27. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 83 870 km² (113.) | ||||
| - Víz (%) | 1,3 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007 évi becslés | Sablon:Ausztria népessége (89.) | ||||
| - évi népszámlálás | 8 184 691 | ||||
| - Népsűrűség | 97 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 307,036 (23.) PPP: 328,4 milliárd USD |
||||
| - Egy főre jutó | 38379 PPP: $39 000 |
||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | [[Euró (€) (1999 előtt, schilling (ATS))]] ( 4217) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .at |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | A | ||||
| Hívószám | +43 |
||||
| Az Európai Unió tagja. | |||||
|
|||||
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.
Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta tagja az Európai Uniónak. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
- Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
- Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
- Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
- Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
- Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkő-Alpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
- A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
- A kristályos övezettől délre húzódik a Déli Mészkő-Alpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
- Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)
[szerkesztés] Vízrajz
Folyói: Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivételt képeznek Vorarlberg (a Rajna területe) a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva területe). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.
Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:
- A Fertő-tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5-15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
- A Bodeni-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.
A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.
- A Salzkammerguti-tóvidék Stájerországban és Salzburg tartományban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee, …
- A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), éa a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See… Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén és gyakran keletkezik főn (száraz, meleg, déli szél). Délre tőle száraz és meleg a nyár, a tél enyhe (sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett). Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 46%-át erdő borítja. A pannon térségre főleg a bokros lomhullató erdők jellemzőek.
Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra; szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő-tó környékén.
Az itt található madárfajok listája.
Természetvédelmi területek:
Nemzeti parkjai
- Hohe Tauern Nemzeti Park – Salzburg, Tirol, Karintia
- Kalkalpen Nemzeti Park – Felső-Ausztria
- Thayatal Nemzeti Park – Alsó-Ausztria
- Donau-Auen Nemzeti Park – Alsó-Ausztria
- Neusiedler See (Fertő-tó) – Seewinkel Nemzeti Park – Burgenland
- Gesäuse Nemzeti Park – Stájerország
[szerkesztés] Történelme
A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.
Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
[szerkesztés] Római és germán uralom
Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.
A népvándorlás hatására az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.
Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.
A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.
[szerkesztés] Babenberg-dinasztia (976-1246)
II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepűrendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd' 150 éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.
II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyaránt igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.
A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291) és ezzel együtt az osztrák hercegségeket.
[szerkesztés] Habsburg-dinasztia (1246–1918)
II. Ottokár cseh király 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278–1291) és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a Habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. században Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.
1282–1368 Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása.
1438–1439 V. Albert az első Habsburg német-római császár.
1477-ben Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia, Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása (1485).
1491-ben A Habsburgok egyesítik örökös tartományaikat (Erbländer).
1493–1519 között I. Miksa felvirágoztatja az országot. Unokája, V. Károly német-római császár Kasztíliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, V. Károly öccse, I. Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg a cseh, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) révén pedig a magyar koronát is (1526 után).
1519–1556 V. Károly német-római császár, spanyol király.
1529 A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (először).
1556 V. Károly lemond, birodalmát kettéosztja: A német királyi, majd német-római császárságot öccsére, I. Ferdinándra hagyja, a spanyol földeket II. Fülöp spanyol királyra.
1576 II. Rudolf ellenreformációja nyomán ismét hódít a római katolikus egyház.
1618–1648 A harmincéves háború. Ausztria hatalmi pozíciója gyengül.
1683 A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (másodszor).
1663–1699 Török elleni háborúk. Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Savoyai Jenö (Prinz Eugen von Savoyen) hadvezér győzelmei, I. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke.
1701–1714 A spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón
1713 Pragmatica Sanctio, VI. Károly császár biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát
1740–1780 Mária Terézia reformjai, állam-, pénz-, oktatás-, hadügy
1780–1790 II. József reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet
1797–1814 napóleoni háborúk, II. Ferenc német-római császár leteszi a névleges német-római császári címet, 1812-ig a franciák elleni koalíciók kudarcai, 1814-ben a hatodik koalíció győzelme.
1814–1815 a Bécsi Kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség vezető hatalma lesz, létrehozzák a Szent Szövetség
1848–1849 Ferdinánd császár átadja trónját unokaöccsének, I. Ferenc Józsefnek, a forradalmak leverése orosz segítséggel.
1849–1866 A császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, háborús vereségek nyomán lemond itáliai tartományairól, külügyminisztere: Alexander Bach.
1867 Osztrák–magyar kiegyezés, dualista államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása.
1914–1918 Merénylet Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen, kitör az I. világháború, 1916 Ferenc József halála, 1918 a Monarchia széthullása, I. Károly császár avagy IV. Károly magyar király trónfosztása.
[szerkesztés] Az első köztársaság kora (1918–1938)
1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása gyakorlatilag megkezdődött. A császárt követő I. Károly császár 2 évvel később lemondásra kényszerült.
1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta a Osztrák Köztársaságot. 1920-ban a Saint-Germainben meghozott béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal. A béke rendezte, de ugyanakkor lecsökkentette az ország területét, és felelőssé tették a háború kitöréséért. Új alkotmány adnak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják.
A hatalmas Osztrák-Magyar Monarchiából egy megkisebbedett Ausztria maradt. A továbbiakban az országnak sok problémával kellett szembenéznie. Nagy volt a munkanélküliség és az élelmiszerhiány. Ausztria nem tudta élelmezni önmagát. További baj volt, hogy az egykori birodalomból Ausztriára maradt egy hatalmas hivatalnoksereg. Emellett 15%-os volt az infláció, és az ország jó piacai a Saint-Germain-ben aláírt béke miatt külföldre kerültek. Maguk a tartományok sem hittek abban, hogy az ország képes lesz fennmaradni. Vorarlberg Svájchoz, Tirol és Salzburg Németországhoz csatlakozott volna. A szocialista párt választási programja is tartalmazott egy Anschluss paragrafust. De a győztes hatalmak mindenképpen ragaszkodtak egy önálló Ausztriához. Az ország azonban nem ment csődbe, ugyanis több ország segélyt nyújtott Ausztriának.
Ausztria sorsa némileg eltért a többi vesztes állam sorsától. Az újonnan választott kormány sikerrel vezette át az országot a királyságból a demokráciába. A szélsőséges pártok sem tudtak annyira megerősödni, hogy bármilyen módon veszélyeztessék a kormányt. Az 1920-as években valamennyire fejlődött is az ország. Megduplázódott a személyautók száma, az idegenforgalom területén több mint kétmillióval nőtt az igénybe vett szállások száma.
A gazdasági világválság azonban véget vetett ennek a fejlődésnek. Az osztrák ipar 70%-át érintette súlyosan. Kb. 200 ezerről 557 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, és mindennapossá váltak a tüntetések és a véres utcai harcok. A kormányzó ÖSP (Osztrák Szociáldemokrata Párt) nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel, így az 1930-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Hamarosan azonban egy új problémával kellett szembenézni: a Németországból átirányított, és egyre veszedelmesebb „hitleristák”-kal. Megkezdődött az Anschluss (Csatlakozás) gondolat féktelen hirdetése, és az osztrák náci párt előretörése. Ez a helyzet válaszút elé kényszerítette a Dolfuss-kormányt. Engelbert Dolfuss kancellár (1932–34) a fő ellenséget a baloldalban látta, ezért felfüggesztette az alkotmányt, majd betiltotta a pártokat és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el. Ám a nácik azt szerették volna elérni, hogy Ausztria Németország része legyen. Dolfuss kancellár meggyilkolásával azonban pont ennek az ellenkezőjét érték el. Hitler is levonta a tanulságot, hogy Ausztria erőszakos bekebelezése egy táborba gyűjtheti a nyugati hatalmakat.
Utódja, Kurt Schuschnigg kancellár (1934–1938) visszatérhetett volna az alkotmány alapjaihoz, csakhogy ugyanazt folytatta, amit elődje elkezdett. Emiatt a munkásság és a kormány teljesen szembekerült egymással. Az emberek nagy része és a pártok eltávolodtak tőle. Schuschniggra hatalmas nyomás nehezedett, és 1936-ban kénytelen volt elfogadni egy szerződést, amellyel Ausztria Németország szövetségese lett. Tudta, hogy a német hadseregben már beszélnek a bevonulásról. A nyugati hatalmak csak szóban tiltakoztak az Anschluss ellen. Schuschnigg magára maradt. 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-szal beolvasztotta birodalmába az országot.
[szerkesztés] Németország részeként (1938-1945)
1938. március 13-án Hitler kimondta az Anschluss-ot. Ausztria ezzel Németország része lett Ostmark néven, és mint független állam megszűnt. A nép ünnepelt, szinte kivétel nélkül örömmámorban úszott az egész ország. Az új kancellár Seyss-Inquart lett, aki szívesen segített a Führernek terve végrehajtásához.
Bécsben a birodalmi nácik szerezték meg a fontosabb pozíciókat az osztrák barnaingesek elől. Megkezdődött a tartományok átnevezése, az új hivatalok létesítése illetve a németországi törvények bevezetése. Bécset vidéki metropolisszá minősítették be, és a „Kelet- Hamburgia” nevet adták neki.
Hitler természetesen magával rántotta a háborúba Ausztriát is.
[szerkesztés] A második köztársaság kora (1945 után)
Ausztria a II. világháború alatt sok bombakárt szenvedett. Még folytak a harcok az ország területén, amikor 1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.
1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A szerződés megtiltotta az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. Németországot pedig kötelezték, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.
1945–1966 között az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt koalíciója vezette az országot. 1955-ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.
1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba. 1994-ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az Unió tagja.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Ausztria államformája szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, melyet 1920-ban fogadtak el, majd 1929-ben és 1945-ben is módosítottak.
Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 esztendőre szól. Az államfő feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.
Lásd még Ausztria köztársasági elnökeinek listája
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.
A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung), mely kétkamarás:
- Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) – 183 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
- Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) – 62 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány minimum 3 főt küldhet (például Vorarlberg és Burgenland), illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal (például Bécs 11 fő) – maximum 12 fő (például Alsóausztria).
A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Ausztria tartományaiAusztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).
| Ausztria tartományai (Bundesland) | Székhely | Népesség [1] | Helyezés | ||
|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||
| 1 | Burgenland | Kismarton (Eisenstadt) | 280,350 | 9 | |
| 2 | Karintia (Kärnten) | Klagenfurt | 560,753 | 6 | |
| 3 | Alsó-Ausztria (Niederösterreich) | St. Pölten | 1 588 545 | 2 | |
| 4 | Felső-Ausztria (Oberösterreich) | Linz | 1 405 986 | 3 | |
| 5 | Salzburg | Salzburg | 529,085 | 7 | |
| 6 | Stájerország (Steiermark) | Graz | 1 203 986 | 4 | |
| 7 | Tirol (Észak-Tirol és Kelet-Tirol) | Innsbruck | 698,472 | 5 | |
| 8 | Vorarlberg | Bregenz | 364,611 | 8 | |
| 9 | Bécs (tartomány) (Wien) | Bécs (Wien) | 1 660 534 | 1 |
[szerkesztés] Politikai pártok
- Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt
- Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja
- Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt
- Bündnis Zukunft Österreich (BZÖ) – Szövetség Ausztria Jövőjéért (A BZÖ megalakulása)
- Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista
- Liberales Forum (LiF) – Liberális Fórum
[szerkesztés] Városok
Bővebben: Ausztria városai[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Osztrák Szövetségi HadseregAusztria 1955 óta katonailag semleges állam.
[szerkesztés] Népesség
Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6,9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7,5 millió volt az ausztriaiak száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 8 milliót. Jelenleg (2007) Ausztria népességének becsült száma 8,3 millió körül van. A környező országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív: 0,23%.
A születéskor várható élettartam relatíve magas: férfiak – 76 év, nők – 82 év.
A lakosság 66%-a él városokban (2003). Legnépesebb települések: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck.
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88,6%-a vallotta magát német anyanyelvűnek.
Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban)települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.
Beszélt nyelvek Ausztiában 2001-ben:
Az osztrákok döntő többsége római katolikus vallású (78%), de vannak kisebb protestáns (főleg lutheránus) közösségek szerte az országban (5%). A bevándorlók közül a törökök és a bosnyákok többnyire muszlim vallásúak. A szerbek a kereszténység keleti formáját követik, azaz a Szerb Ortodox Egyházhoz tartoznak.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.
- Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
- Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
- Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
- Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.
[szerkesztés] Ipar
- Bányászat: Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).
Bányászati termékek:
- magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
- barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
- kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
- földgáz: Bécsi-medence
- kősó: nagy múltú, Salzburg, Hallstatt
- rézérc: jelentős
- cink: jelentős
- antimon: jelentős
- ólom: jelentős
- továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, fa, copper, tungsten, hydropower.
- Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
- vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr (közelben gyártják a Steyr traktort)
- vegyipar: jelentős
- fa-, papíripar: jelentős
- textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
- élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
- élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar
- vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen
[szerkesztés] Energiagazdálkodás
1978-ban a parlament megtiltotta a nukleáris energia használhatát, 50,5%-49,5% szavazati aránnyal. Így Auszria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. Szél, nap és biomassza erőművek együttes használatával az ország energia szükségletének 80%-a megújuló energiaforrásokból származik.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Fontos külkereskedelmi partnerei: az Európai Unió tagállamai, Svájc, USA.
[szerkesztés] Idegenforgalom
Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
- Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km
- Vasútvonalainak hossza (2004): 5 801 km.
[szerkesztés] Vízi közlekedés
- Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
- Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, 46 563 BRT.
[szerkesztés] Légi közlekedés
Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:
- Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
- Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
- Flughafen Linz-Hörsching: Linz
- Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
- Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
- Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
- Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Az osztrák oktatási törvény 9 éves kortól minden fiatalnak előírja az iskolakötelezettséget. 1774-ben Mária Terézia reformtörvényei szorgalmazták először az ingyenes oktatást, mely ma is létezik Ausztriában.
Az országban 18 egyetem működik, a legnagyobb a Bécsi Egyetem (alapítása: 1365). További nevesebb intézmények: a Grazi Egyetem, az Innsbrucki Egyetem, és a Salzburgi Egyetem. Ausztriának két műszaki egyeteme, illetve emellett bányászati, mezőgazdasági, kereskedelmi főiskolája is van. Öt művészeti és zeneakadémia kínálata egészíti ki a felsőoktatási képzés lehetőségeit.
[szerkesztés] Tudomány
- Híres osztrák tudósok: Kurt Gödel matematikus, Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus, Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos, Karl Popper, filozófus, Ludwig Wittgenstein, filozófus, Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója, Sigmund Freud, a pszichológia atyja és Alfred Adler, pszichológus. Lásd még: Osztrák tudósok listája
[szerkesztés] Kulturális intézmények
Könyvtárak:
Ausztriában 2 400 könyvtárban kereshet köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye a Nemzeti Könyvtárnak van (alapítva: 1526), dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.
Múzeumok:
- Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
- Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozartnak a tiszteletére.
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656–1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668–1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920–2000).
- Képzőművészetek
Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862–1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886–1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877–1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.
- Irodalom
Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802–1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790–1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801–1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805–1868) és Marie von Ebner-Eschenbach (1830–1916) írók, Arthur Schnitzler (1862–1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19–20. század fordulójának jelentős alkotói, Rainer Maria Rilke (1875–1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880–1942), Georg Trakl (1887–1914), Stefan Zweig (1881–1942), Heimito von Doderer (1896–1966), Elias Canetti (1905–), Ingeborg Bachmann (1926–1973), Paul Celan (1920–1970) és Peter Handke (1942–). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner. Lásd még: Osztrák költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene
Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732–1809), Gustav Mahler (1860–1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791), Franz Schubert (1797–1828), Richard Strauss (1864–1949).
Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.
Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Várszínház (Burgtheater) látogatói is.
Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben.
A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.
Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Látnivalók
UNESCO világörökség része (8 látnivaló)
- Schönbrunni Kastély és Park (1996)
- Salzburg óvárosa (1996)
- Salzkammergut hallstatt–dachsteini kultúrtája (1997)
- Semmeringi vasút (1998)
- Graz óvárosa (1999)
- Wachaui kultúrtáj (2000)
- Fertő-tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
- Bécs óvárosa (2001)
További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:
- Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
- Burgenland: Eisenstadt – Esterházy-kastély, Forchtenstein – Fraknó vára, Güssing – Güssing vára, Stadtschlaining – Szalónak vára, Léka vára
- Stájerország: Mariazell – zarándoktemplom
- Karintia: Launsdorf – Hochosterwitz vára
- Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk – melki apátság
- Felső-Ausztria: Wels – hercegi vár, Graz – Eggenbergi kastély, Kremsmünster – bencés apátság
- Salzburg: Salzburg – Hohensalzburg vára, Werfen – Hohenwerfen vára
- Tirol: Kufstein – Kufstein vára
- Vorarlberg: Feldkirch – Schattenburg erődje
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Magyar név | Német név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Neujahr | |
| Január 6. | Vízkereszt | Hl. Drei Könige | |
| – | Nagypéntek | Karfreitag | változó dátum |
| – | Húsvéthétfő | Ostermontag | változó dátum |
| Május 1. | A munka ünnepe | Tag der Arbeit | |
| – | Áldozócsütörtök | Christi Himmelfahrt | változó dátum |
| – | Pünkösdhétfő | Pfingstmontag | változó dátum |
| – | Úrnapja | Fronleichnam | változó dátum |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Mariä Himmelfahrt | |
| Október 26. | Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja | Nationalfeiertag | |
| November 1. | Mindenszentek | Allerheiligen | |
| November 15. | Szent Lipót napja | Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót) | tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben |
| December 8. | Mária fogantatása | Mariä Empfängnis | |
| December 25. és 26. | Karácsony | Weihnachtsfeiertag |
[szerkesztés] Források
Könyvek
- Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983)
- Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
- A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
- Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) ISBN 80-55768-74-7
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
- Juhász László ’’Ausztria magyar emlékei’’ (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2005)
Más nyelvű Wikipédia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Startlap linkgyűjtemény
- Linkgyűjtemény (Ausztria-utazás.lap.hu)
- Ausztria hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Ausztria térképe
- Ausztria műholdas térképe
- Térkép Kalauz – Ausztria online térképportál, városok, települések tartományonként
- Ausztria, Alpok, Karintia képek 2006
- Austria News Austrian news in English language
- Ausztria domborzati térképe
- Alpok
- Térképezz! interaktív Ausztria térkép – feltölthető fotó, leírás a pontos helyszín bejelölésével
- Ausztria - képes élménybeszámolók
- Ausztriai városok interaktív térképei utcakeresővel
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||
|
|||||
