Feröer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Føroyar
Feröer
Feröer zászlaja Feröer címere
zászló címer
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Tú alfagra land mítt
Feröer fekvése
Főváros Tórshavn
é. sz. 62° 00′ ny. h. 06° 47′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Királynő II. Margit
 - Miniszterelnök Kaj Leo Johannesen


Hivatalos nyelv feröeri, dán
Autonómia A Dán Királyság autonóm területe 
 - autonómia  
Terület  
 - Összes 1399[1] km² (189.)
 - Víz (%) 0,5[2]
Népesség  
 - 2009 évi becslés 48 783 fő (2009. január 1.)[3] +/-  (208.)
 - Népsűrűség 34,9 fő/km² (169.)
GDP 2005-ös becslés
 - Összes
PPP: 1 mrd dollár
 - Egy főre jutó
PPP: 22 000 dollár (2001)
HDI (2005) 0,949[4] (14.) – magas
Pénznem feröeri korona (DKK)
Időzóna GMT (UTC+0)
 - Nyári időszámítás EST (UTC+1)
Internet TLD .fo
Nemzetközi gépkocsijel FO
Hívószám +298

Feröer vagy Feröer-szigetek (feröeriül Føroyar, dánul Færøerne) egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.

Feröer a Dán Királysághoz tartozik, de 1948 óta széleskörű autonómiával rendelkezik. Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon, emellett két képviselőt delegál a dán parlamentbe is. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Az Északi Tanács keretei között együttműködik a skandináv államokkal, és különösen szoros kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal és Shetlanddal.

A szigetcsoport területe 1399 km²; népessége 48 783 fő (2009. január 1.)[3] +/-. 18 szigete egy kivétellel mind lakott. Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn. A gazdaság alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Bővebben: Feröer földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Gleccservájta völgy Kunoy szigetén

A szigetcsoport – Izlandhoz hasonlóan – a Grönlandtól Skóciáig húzódó vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványa[5], amelyet gleccserek szabdaltak részekre. A szigetcsoport ma 18 szigetből áll, amelyeket néhány kilométer, esetenként néhány száz méter széles tengerszorosok választanak el. 1100 km hosszú partvonala rendkívül tagolt; a szigetek egyetlen pontja sincsen 5 km-nél messzebb a tengertől.[6]

Feröer legmagasabb csúcsa a Slættaratindur (882 m) Eysturoy szigeten.[7][8] A szigetek domborzatát jégformálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U-alakú völgyek jellemzik. A szigeteket alkotó bazaltrétegek kelet felé lejtenek, a nyugati partokon gyakran több száz méter magas sziklafalakat találunk.

[szerkesztés] Vízrajz

Feröeren jelentős folyók vagy tavak nem találhatók, csak számos apró patak és kisebb állóvíz. Legnagyobb tava a Sørvágsvatn (3,4 km²).[8]

[szerkesztés] Éghajlat

Feröer éghajlata a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességéhez képest enyhe. Tórshavnban az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C)[9], az évi csapadékmennyiség eléri az 1500 mm-t.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek. Híres Feröer madárvilága: ornitológusok mintegy 367 fajt figyeltek meg, melyek közül 40 rendszeresen itt fészkel[10]. Az ország nemzeti madara a csigaforgató.

[szerkesztés] Történelem

A Juhlevél első lapja
Bővebben: Feröer történelme

Feröer területén az első lakosok ír szerzetesek voltak 625 körül, ez azonban viszonylag kis csoportot jelentett.

A bevándorlás fő időszaka a 9. század volt, amikor Norvégiából érkeztek telepesek. Az első telepes a Feröeriek sagája szerint Grímur Kamban volt. Az északiak honfoglalása két fő hullámból állt: először norvégiai menekülők, majd írországi és skóciai vikingek érkeztek.

A kereszténységet 1000 körül vették fel a feröeriek Sigmundur Brestisson hatására, és II. (Szent) Olaf norvég király uralkodása alatt erősödött meg véglegesen - ezért ünneplik őt halála emléknapján, Ólavsøka ünnepén. Feröer 1035-től kezdve Norvégiához tartozott, ezután lett Feröer püspökének székhelye Kirkjubøur, ahol több műemlék őrzi a kor emlékét (például a Magnus-dóm, amely a Világörökség várólistáján szerepel). 1298-ban kapták a feröeriek a norvég királytól alaptörvényüket, a Juhlevelet. 1380-tól a dán-norvég perszonálunió révén Dániához kötődik.

A reformáció 1538-ban érte el a szigeteket. Az ez utáni időszak a dán nyelv egyeduralmát és Feröer történetének legsötétebb korszakát jelentette. Ezen lényegesen az 1814-es Kieli béke sem változtatott, ami a perszonálunió felbomlása után a szigeteket Dánia uralma alatt hagyta.

1846-ban V. U. Hammershaimb megalkotta az írott feröeri nyelvet. 1856-ban Nólsoyar Páll törekvései célt értek, és megszűnt a dán királyi kereskedelmi monopólium. A függetlenségi törekvések megerősödtek, előbb kulturális, majd a 20. század elejétől politikai formában.

A II. világháború folyamán baráti brit védnökség alá került, és minden addiginál szélesebb körű autonómiát kapott. Tárgyalások után 1948-ban Dánia törvényben szavatolta az önrendelkezést. Dánia 1972-es EK-belépése során Feröer kívül maradt a szervezeten, így ma sem tagja az Európai Uniónak.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Bővebben: Feröer politikai élete

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Szavazatszámlálás Porkeriben a 2004. novemberi helyhatósági választásokon

Az 1035-től kezdve norvég fennhatóság alatt levő szigetek a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődnek, és máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben újjáalakították ezeréves parlamentjüket, a Løgtinget.

1948 óta Feröer széleskörű autonómiát élvez a Dán Királyságon belül: saját zászlóval rendelkezik, valamint 2005 óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. A politikai pártok részben a Dániához való viszony alapján határozzák meg magukat, de a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók.

Feröer – Dániával ellentétben – nem tagja az Európai Uniónak. A dán parlamentbe (Folketing) és az Északi Tanácsba két-két tagot delegál.

Az államfő II. Margit dán királynő, kormányfő az unionista Kaj Leo Johannesen.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Feröer régiói és községei
Bővebben: Feröer közigazgatása

Feröer közigazgatásilag 30 községre (kommuna, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) oszlik[11], melyekben mintegy 120 település található. Hagyományosan van hat földrajzi régió („sýslur”) is, amelyek ma már csak rendőrségi körzetek, de továbbra is élnek a köztudatban.

Választásokat három szinten tartanak: a községekben, Feröeren (a Løgting képviselőit) és Dániában (a Folketingbe két képviselőt delegál Feröer). 2007-ig hét választási körzet volt, melyek megegyeztek a régiókkal azzal a különbséggel, hogy Streymoy régió egy északi és egy déli körzetre oszlott – ezeket azonban összevonták, így ma egész Feröer egy választókörzetet alkot.[12]

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Feröernek nincs saját hadserege, és lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá, de hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében is. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében.

[szerkesztés] Népesség

Bővebben: Feröer népessége
Bøur fatemploma

Feröer népessége 48 783 fő (2009. január 1.)[3] +/-, ez az ország területére vetítve 34,9 fő/km²-es népsűrűséget jelent.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri (92%), dániai (6%) vagy grönlandi születésű[2]. A külföldiek közül a legtöbben az izlandiak, a norvégok és a lengyelek vannak.

A feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként játszik szerepet.

Feröer népessége a viking kortól a 18. századig 4000 fő körül ingadozott. Ekkor a mélytengeri halászat megjelenése és az egészségügy általános fejlődése gyors népességnövekedést indított el (a lakosság 200 év alatt megtízszereződött), amit csak az 1990-es évek elejének gazdasági válsága által kiváltott kivándorlás akasztott meg. Napjainkban a népesség lassan, de folyamatosan nő.

Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház és kb. 10-15% a testvérgyülekezetek tagja. A többiek az egyéb keresztény felekezethez tartoznak[2]. Az első feröeri nyelvű bibliafordítás 1948-ban jelent meg[13].

A legismertebb templomok az Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, valamint a Tórshavni dóm és a régi fatemplomok.

[szerkesztés] Gazdaság

Bővebben: Feröer gazdasága

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A juhtenyésztés hagyományos tevékenység

A mezőgazdaság legfontosabb ága a hagyományos juhtenyésztés: a húst szívesen fogyasztják, a gyapjúból pedig exportképes termékek készülnek. Ezen felül szarvasmarhát, baromfit tartanak a hazai piac ellátására.

[szerkesztés] Ipar

Az ipari tevékenység a halfeldolgozáson kívül a hajójavításra és a kézműiparra koncentrálódik. Az elektromos áramot hő- és vízerőművekben állítják elő. Nagy reményeket fűznek a feltételezett tenger alatti kőolajlelőhelyekhez.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

Feröer gazdaságát egyértelműen a halászat és halfeldolgozás dominálja: az éves fogás meghaladja a félmillió tonnát[14], és a halászati termékek adják az export 94%-át[15]. Ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, és a halfeldolgozó üzemek az ország minden pontján megtalálhatók. A mélytengeri halászaton kívül hagyományos partmenti halászatot is folytatnak.

Sok vitát vált ki a Feröeren ma is folyó cetvadászat, amelynek évente átlagosan 6-700 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin esik áldozatul[16].

Fontos még megemlíteni az idegenforgalmat (a legtöbb vendég Dániából érkezik) és a bélyegkiadást (Postverk Føroya).

[szerkesztés] Közlekedés

Bővebben: Feröer közlekedése

Feröer legfontosabb közlekedési gócpontjai a Vágari repülőtér, illetve a tórshavni kikötő. A nemzeti légitársaság, az Atlantic Airways 9 külföldi célállomáson[17] kívül belföldi helikopterjáratokat is indít, a Norröna nevű autókomp pedig több külföldi kikötővel teremt kapcsolatot.

Az úthálózat csaknem teljesen aszfaltozott. A három legnagyobb és további három viszonylag nagy sziget (melyeken összesen a lakosság 80%-a él) között tenger alatti alagutak, hidak és töltések biztosítanak szárazföldi összeköttetést, további két nagy szigetet korszerű kompok kapcsolnak be a hálózatba. A közúthálózathoz minden település csatlakozik, kivéve azt a hét apró szigetet, ahol csak egy-egy település található.

[szerkesztés] Kultúra

Bővebben: Feröeri kultúra
Feröeri lánctánc

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Feröer színvonalas oktatási rendszerrel rendelkezik. A több tudományágat oktató Feröeri Egyetem mellett két főiskola és a Feröeri Népfőiskola alkotják a felsőoktatás gerincét.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Feröer kulturális központja Tórshavn, a főváros. Ezen belül is fontos megemlíteni az Észak Házát, az ország legfontosabb rendezvényközpontját.

A feröeri művészet legátfogóbb gyűjteményének a Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum) ad otthont.

[szerkesztés] Művészetek

A klasszikus zenét egy szimfonikus zenekar és egy ismert kórus mellett Feröer zeneszerzői alakítják, akik gyakran merítenek ihletet a balladakincsből. Nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat tartanak, a legjelentősebb a G! Festival. A feröeri zenei élet számos fiatal tehetséggel büszkélkedhet.

A feröeri irodalom V. U. Hammershaimbnak köszönheti születését, aki megalkotta a feröeri írásos nyelvet. A nemzetközileg legismertebb feröeri író William Heinesen, aki egyébként dánul írt. Az első író, aki feröeri nyelven írt, és számos világnyelvre lefordították, az ő barátja volt, Heðin Brú. A magyar közönség számára Heinesen egyik regénye hozzáférhető Elkárhozott muzsikusok címmel.

Listasavn Føroya (Feröeri Művészeti Múzeum)

A feröeri képzőművészet csak a 20. század elején alakult ki, a nemzeti öntudatra ébredés éveiben. A legjelentősebb feröeri festő és „a feröeri festészet atyja” Sámal Joensen-Mikines (1906-1979). Fontos megemlíteni az önarcképeiről ismert Ruth Smitht és Ingálvur av Reynit, akinek műveit a koppenhágai Statens Museum for Kunst is kiállítja.

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

A feröeri lánctánc és a hozzá tartozó régi balladák egész Európában egyedülálló értéket képviselnek: egyetlen más nép sem tudott középkori szokásokat ennyire élő formában megőrizni. A lánctánc nem csak a népi hagyományok bemutatása, hanem napjainkban is a mindennapi élet szerves része.

[szerkesztés] Gasztronómia

Bővebben: feröeri konyha

A burgonya, a birkahús és a hal adják a hagyományos feröeri ételek alapját. A legnépszerűbb ételek egyike a szárított és hosszú ideig érlelt birkahús, a skerpikjøt. A szárítópajta (hjallur) számos feröeri otthon részét képezi. További hagyományos ínyencségek a félig szárított és érlelt birkahús (ræst kjøt), a félig szárított és érlelt hal (ræstur fiskur), a szárított hal (turrur fiskur), illetve a cethús bálnazsírral (grind og spik). A friss hal is fontos szerepet játszik a táplálkozásban, akárcsak a tengeri madarak.[18]

[szerkesztés] Sport

Bővebben: Feröer sportélete
Evezős verseny

Több, mint 13 000 feröeri sportol aktívan egyesületben. A labdarúgás és az evezés mellett főként a teremsportok örvendenek nagy népszerűségnek, mindenekelőtt a kézilabda, a röplabda és az úszás. Feröer törekszik a NOB tagság elnyerésére, de egyelőre még csak paralimpiákon indulhat.

Feröer nemzeti sportja az evezés hagyományos feröeri csónakkal. Az év fénypontja az Ólavsøka ünnepén megrendezett regatta, ahol országos bajnokokat is hirdetnek.

A szigetek első labdarúgócsapata 1892-ben alakult. Feröer 1988 óta az UEFA és a FIFA tagja. Minden nagyobb település rendelkezik futballpályával.

Feröer úszónői 1988 óta vannak jelen a paralimpiai játékokon, és azóta számos érmet szereztek. 2000-ben Sydneyben négy érmet nyert Heidi Andreasen, akit 2002-ben a világon az év fogyatékkal élő sportolójának választottak.

[szerkesztés] Ünnepek

Feröer nemzeti ünnepe az Ólavsøka. Ezen kívül számos más munkaszüneti nap van, ezek közül némelyik csak fél napos munkaszünet. Ha egy munkaszüneti nap hétvégére esik, nem pótolják más időpontban a munkaszünetet.[19][20]

Időpont Elnevezés Feröeri név Megjegyzés
Január 1. Újév
változó Nagycsütörtök
változó Nagypéntek
változó Húsvét
változó Húsvéthétfő
változó Imádság napja Dýri biðidagu húsvét utáni negyedik péntek
Április 25. A zászló napja félnapos munkaszünet (délután)
változó Áldozócsütörtök húsvét utáni 40. nap
változó Pünkösd
változó Pünkösdhétfő
Június 5. Az Alkotmány napja félnapos munkaszünet (délután)
Július 28. Szent Olaf-nap előestéje félnapos munkaszünet (délután)
Július 28. Szent Olaf napja, nemzeti ünnep Ólavsøka
December 24. Szenteste
December 25. Karácsony
December 26. Karácsony másnapja
December 31. Szilveszter félnapos munkaszünet (délután)

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Faroe Islands (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2007. május 15. (Hozzáférés: 2007. május 27.)
  2. ^ a b c Factsheet (angol nyelven). faroestamps.fo, 2006. augusztus 18. (Hozzáférés: 2007. május 27.)
  3. ^ Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. április 14.)
  4. ^ Dánia (Feröerrel és Grönlanddal együtt)
  5. ^ Rolf Guttesen: Geography (angol nyelven). Gyldendal Leksikon. Denmark.dk, 2007. április 27. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  6. ^ Location & size (angol nyelven). visit-faroeislands.com. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
  7. ^ Eysturoy (angol nyelven). faroeislands.com / Faroe Islands Tourist Guide 2007. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
  8. ^ a b Faroe Islands in Figures 2006 (angol nyelven) (PDF) pp. 8. Hagstova Føroya, 2006. június. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  9. ^ Climate (angol nyelven). visit-faroeislands.com. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
  10. ^ The Natural Environment (angol nyelven). faroeislands.com / Faroe Islands Tourist Guide 2007. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
  11. ^ Árni Joensen: Nú eru 30 kommunur (feröeri nyelven). portal.fo, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  12. ^ National election January 2008 (angol nyelven). The Representation of the Faroes in London, 2007. december 19. (Hozzáférés: 2007. december 30.)
  13. ^ Anker Eli Petersen: 1000 Years of Christianity (angol, német, francia, dán, feröeri nyelven). tjatsi.fo, 2005. október 20. (Hozzáférés: 2007. május 27.)
  14. ^ Total catch in live weight by fishing zones and species (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2007. június. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  15. ^ Foreign trade - a high degree of trading (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2007. január 2. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  16. ^ Faroe Islands in Figures 2006 (angol nyelven) (PDF) pp. 28. Hagstova Føroya, 2006. június. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  17. ^ Atlantic Airways (angol nyelven). Atlantic Airways. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
  18. ^ Culture (angol nyelven). Prime Minister's Office. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  19. ^ Public Holidays and Bank Holidays for Faroe Islands (angol nyelven). Q++ Studio. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  20. ^ Public holidays in the Faroe Islands (angol nyelven). Framtak, 2007. (Hozzáférés: 2008. július 21.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Feröer témájú médiaállományokat.

Hivatalos

Általános

Képek

Videó

m • v • sz
Északi Tanács
Tagok
Társult tagok
Feröer  · Grönland  · Åland

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Fer%C3%B6er”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök