Németország
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Einigkeit und Recht und Freiheit (jelentése: Egység, igazság és szabadság) |
|||||
| Himnusz: Das Lied der Deutschen | |||||
 |
|||||
| Főváros | Berlin | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Horst Köhler | ||||
| - kancellár | Angela Merkel
|
||||
| Hivatalos nyelv | német; a dán, szorb (vend), roma és fríz nyelvek hivatalosan elismert kisebbségi nyelvek. |
||||
| függetlenség | |||||
| - Verdun-i szerződés | 843 | ||||
| - Egyesítés Németország újraegyesítése |
1871. január 18. 1990. október 3. |
||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 1957. március 25. (NSZK), 1990. október 3. (NDK) | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 357 023 km² (61.) | ||||
| - Víz (%) | 2,18% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2008 évi becslés | 82 210 000 (14.) | ||||
| - Népsűrűség | 230 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 3 045 290 (3.) | ||||
| - Egy főre jutó | 37137 | ||||
| HDI (2005) | 0.935 (22.) – magas | ||||
| Pénznem | Euró (EUR) |
||||
| Időzóna | (UTC+1) | ||||
| Internet TLD | .de |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||||
| Hívószám | +49 |
||||
A Német Szövetségi Köztársaság (németül Bundesrepublik Deutschland) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma, Közép-Európában fekszik. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Fővárosa Berlin, jelentős nagyvárosok még München, Köln, Hamburg, Frankfurt am Main és Stuttgart. 357 021 km2 területével Európa hatodik legnagyobb területű, 82 431 390 lakosával Európa második legnépesebb országa. Jelentős szerepet játszott az első, és a második világháború kirobbantásában, mely után az országot két részre osztották, A Német Szövetségi Köztársaságra, és a Német Demokratikus Köztársaságra. A két rész 1990. október 3-án egyesült egymással.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, −3,54 m) terülnek el.
Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.
Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.
Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000-1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb, a Bajor-Erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.
Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 965/2 962 m) és a Watzmann (2 713 m).
[szerkesztés] Vízrajz
Németország hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő) folyója teljes hosszúságuk sorrendjében a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) az Inn, az Isar, a Lech és az Altmühl; a Rajnáéhoz a Mosel, a Majna, a Neckar, a Lippe, a Lahn, a Ruhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, a Spree, a Havel, az Eger, a Weiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve a Weserbe ömlik a Werra, a Leine, az Aller és a Fulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németország legnagyobb városai közül Berlin a Spree, Hamburg az Elba, München az Isar, Köln pedig a Rajna partján fekszik.
Németország legnagyobb tavai a Bodeni-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik Németország Baden-Württemberg tartományához, 171 km² Svájchoz és 59 km² Ausztriához), a Müritz (Mecklenburg-Előpomeránia, 117 km²), a Chiemsee (Bajorország, 80 km²), a Schwerini-tó (Schweriner See) (Mecklenburg-Előpomeránia, 61,5 km²) és a Starnbergi-tó (Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát a Bode folyón, Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban az Altmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlsee-t.
Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.
Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a [[Balti-tenger|Balti-tengerrel] összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Raján, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő. Az elmúlt években volt néhány nagyobb árvíz, de hosszú távon ezek is ritkák. Nedves kontinentális éghajlatú, ugyanis az Északi-tenger közelében van. Németország az északi-mérsékelt éghajlati övben fekszik.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön, tejelő szarvasmarhákat tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozsot és burgonyát termesztenek. A déli melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertéseket tenyésztenek.
[szerkesztés] Környezetvédelem
Németországban szelektív hulladékgyűjtés működik. Mindenkinek 3 három kukája van: „papír” (zöld), „komposzt” (barna), és „egyéb” (fekete), és még van egy úgynevezett „sárga zsák”, amit a községházán lehet ingyen kapni, ahova minden, ami műanyag, könnyűfém (tehát például joghurtok meg sörösdobozok) valók. A kukák színei tartományonként változnak (az itt felsoroltak a bajorországi színek).
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Németország történelmeA német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom.
Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. Története során a császári hatalom gyengült, egyre nőtt a fejedelmek önállósága, akik közül a hét leghatalmasabb (a választófejedelmek) választották a császárt.
Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött a reformáció, amelynek messze ható következményei lettek Európa szellemi életére. Magában Németországban pedig a harmincéves háború, majd a német kisállami rendszer megszilárdulása lett a következmény.
1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt.
A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, a Versailles-i kastélyban történt, a franciák porosz–francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Németország egyesítésében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.
Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság.
A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.
A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.
Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is.
1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra szállt Nyugat-Európában és megnyitotta az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indított a keleti fronton.
Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint.
Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún. amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul.
1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén.
1955. május 5-én mondta ki az állam a teljes függetlenséget, és 1955. május 9-én csatlakozott a NATO-hoz. Az 1961. augusztus 13-ától létesített Berlini Fal teljesen elszigetelte a két német államot.
A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az 1945-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.
1994. augusztus 31-én, csaknem 45 évi keletnémet tartózkodás után, elhagyta az utolsó orosz katona is az immár egyesült Németország területét. A kivonulás 337 800 katonát, 208 000 civilt, 677 000 tonna hadianyagot, 691 db repülőgépet, 600 db helikoptert, 4000 db harckocsit (az ezt megelőző években már kivontak 5000 db-ot), 8000 db harcjárművet és 3500 db tüzérségi eszközt érintett. A hátrahagyott katonai létesítményeket, laktanyákat részben tovább hasznosította a Bundeswehr, részben polgári célra értékesítették.[1]
Ma Németország az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány (Grundgesetz, tulajdonképpen Alaptörvény). A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A német parlament alsóházának, a Bundestag-nak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választják, az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával.
A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába.
Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.
Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Németország tartományaiNémetország tizenhat szövetségi tartományra (Land, tulajdonképpen ország) tagolódik, melyek közül három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam, bár az utóbbi tulajdonképpen két városból áll.
| Tartomány | Német elnevezés | Főváros |
|---|---|---|
| Baden-Württemberg | Baden-Württemberg | Stuttgart |
| Bajorország | Freistaat Bayern | München |
| Berlin | Berlin | - |
| Brandenburg | Brandenburg | Potsdam |
| Bréma | Bremen | Bréma (Bremen) |
| Hamburg | Hamburg | - |
| Hessen | Hessen | Wiesbaden |
| Mecklenburg-Elő-Pomeránia | Mecklenburg-Vorpommern | Schwerin |
| Alsó-Szászország | Niedersachsen | Hannover |
| Észak-Rajna–Vesztfália | Nordrhein-Westfalen | Düsseldorf |
| Rajna-vidék–Pfalz | Rheinland–Pfalz | Mainz |
| Saar-vidék | Saarland | Saarbrücken |
| Szászország | Freistaat Sachsen | Drezda (Dresden) |
| Szász-Anhalt | Sachsen-Anhalt | Magdeburg |
| Schleswig-Holstein | Schleswig-Holstein | Kiel |
| Türingia | Freistaat Thüringen | Erfurt |
A tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkező kerületre (Kreis, járás) oszlanak, melyek egy része csak 1-1 várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezer község (Gemeinde) alkotja.
[szerkesztés] Politikai pártok
Bővebben: Németországi pártok listájaPártok a Bundestagban
A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2,7%-át szerezték meg.
A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.
- CDU/CSU (40,8%, 35,2%, 226; CDU: 32,6%, 27,8%, 180, CSU: 8,2%, 7,4%, 46)
- SPD (38,4%, 34,2%, 222)
- FDP (4,7%, 9,8%, 61)
- Baloldali Párt (8,0%, 8,7%, 54)
- Szövetség '90/Zöldek (5,4%, 8,1%, 51)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Németország hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Németországnak több nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelenős szerepe van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. További jelentős nagy városok mindenekelött Hamburg és München. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék a Frankfurt és Stuttgart régió.
Németország 5 legnépesebb városa (2005. december):
- Berlin (3 392 425 lakos)
- Hamburg (1 751 000 lakos)
- München (1 288 307 lakos)
- Köln (975 907 lakos)
- Frankfurt am Main (651 087 lakos)
Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):
- Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos)
- Rajna-Majna (5 822 383 lakos)
- Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos)
- Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
- Sachsendreieck (3,5 millió lakos)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Bevándorlás
Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő).
A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt.
A vendégmunkások bevándorlása miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.
Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban – ezért 2005 januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a németországi születésűek számára is.
- Vallás
Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.
A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.
A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.
A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.
A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.
A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb).
Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A legjelentősebb dzsámi német földön a berlini Sehitlik mecset. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.
Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán.
Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Bővebben: Németország gazdasága
Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.
A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.
A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.
Az Európai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét.
Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportulásainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Európa legnagyobb termelője és exportálója az elektronikai berendezéseknek. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika) es meg sok cége az egész világon ismert.
[szerkesztés] Kultúra
Bővebben: Németország kultúrája[szerkesztés] Oktatási rendszer
Németország jó helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén. A német iskolák a magyar iskolákkal szemben rosszabban teljesítettek a Pisa-vizsgálaton. A II. világháború után az egyetemisták száma több mint háromszorosára nőtt, az ország kereskedelmi és műszaki iskolái a világ legjobbjai között vannak. Ennek ellenére több európai országban nagyobb az egyetemisták aránya.
A német iskolarendszer a következőképpen alakul. A gyerekek először óvodába járhatnak, de ez szabadon választható, utána következik 4 év általános iskola. Ezután 3 lehetőségük van. Vagy gimnáziumba járnak 12. osztályos korukig, vagy a magyar szakközépiskolának megfelelő ún. reáliskolába 10. osztályos korukig , vagy pedig a magyar általános iskolával megegyező ún. Hauptschuléba, amely azonban 9 osztályos. Amennyiben gimnáziumba jártak, akkor érettségi után vagy egyetemre, ill. a magyar főiskolának megfelelő főiskolára mennek, vagy szakfőiskolára. A reáliskolában tanulók szakgimnáziumba vagy szakfelsőiskolába mehetnek tovább. Ha valaki a magyar általános iskolának megfelelő Hauptschuléba járt, akkor onnan egy úgynevezett tanuló- és állásiskolába mehet. Aki pedig szakgimnáziumot végzett, szakfőiskolán tanulhat tovább. 2007-ben az ENSZ kritizálta a német iskolarendszert, miszerint túl hamar válogatják szét a gyermekeket, s a külföldi származású diákoknak kisebb esélyük van bekerülni a gimnáziumba, mint a német származású gyerekeknek, valamint hogy túl keveset költ a német állam az iskolákra (például kb. 30-31 diák tanul átlagosan egy osztályban).
[szerkesztés] Tudomány
- Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Einstein,Georg Simon Ohm Born és Planck. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).
- 1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak. A kémiai Nobel-díjas német tudósok egyike Zsigmondy Richárd, a fizikai Nobel-díjasok egyike pedig Lénárd Fülöp, akiket a magyar Nobel-díjasok között is számon tartunk.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.
[szerkesztés] Művészetek
A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult.
A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.
- Építészet
A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.
- Képzőművészetek
A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.
- Irodalom
Német költők, írók: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene
A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner. A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.
Néhány jelentősebb popzenész, együttes: Nena, Modern Talking, Herbert Grönemeyer, Die Prinzen, Scooter Néhány jelentősebb rockzenei formáció: Die Toten Hosen, Die Ärzte, Scorpions, Rammstein, Tokio Hotel, Cinema Bizarre.
[szerkesztés] Sportélet
Bővebben: Németország sportélete
A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot.[2] A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6.3 millió aktív taggal a Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban.[2] A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es és az 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus és Oliver Kahn. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.[2]
Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.
Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Futamgyőztes autói, csapatai és versenyzői vannak a németeknek. A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot és futamgyőzelmet szerzett, mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legjobban kereső sportolók közé tartozik, és ezáltal milliárdossá vált.[3] A BMW és a Mercedes a motorsport vezető csapatai közé tartozik. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters Németország népszerű versenysorozata.
A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot,[4] míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek.[5] Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
Bővebben: Német konyhaA tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. "Eintopfgerichte" (egytál-) ételeket. Ezenkívül kedveltek még a különböző tésztaételek is, mint például a nokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.
Tipikus német specialitások:
- az összes halféle
- disznócsülök
- vadhúsok
- fehérvirsli édes szósszal
- rákleves
- „Hefeklöße”
- sós sültoldalas savanyúkáposztával
[szerkesztés] Ünnepek
Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.
| Dátum | Magyar név | Német név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Neujahr | |
| Január 6. | Vízkereszt | Hl. Drei Könige | Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban |
| – | Nagypéntek | Karfreitag | dátum változó |
| – | Húsvéthétfő | Ostermontag | dátum változó |
| Május 1. | A munka ünnepe | Tag der Arbeit | |
| – | Áldozócsütörtök | Christi Himmelfahrt | dátum változó |
| – | Pünkösdhétfő | Pfingstmontag | dátum változó |
| – | Úrnapja | Fronleichnam | Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó |
| Augusztus 8. | Békefesztivál | Friedensfest | csak Augsburg városában |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Mariä Himmelfahrt | a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein |
| Október 3. | A német egység napja | Tag der Deutschen Einheit | 1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett |
| Október 31. | A reformáció napja | Reformationstag | Szászországban, Szász-Anhaltban, Türingiában, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Brandenburgban |
| November 1. | Mindenszentek | Allerheiligen | Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja. |
| – | A vezeklés napja | Buß- und Bettag | Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó |
| December 25. és 26. | Karácsony | Weihnachtsfeiertag | . |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Lásd Gál József: Viszlát, Németország. In: Top Gun 1994/12, 2. o.
- ^ a b c Germany Info: Culture & Life: Sports Germany Embassy in Washington, D.C. Retrieved 2006, 12-28.
- ^ What we will miss about Michael Schumacher, Guardian Unlimited, Retrieved 2007, October 19
- ^ Athens 2004 Medal Table International Olympic Committee. Retrieved 2006, 12-28.
- ^ Turin 2006 Medal Table International Olympic Committee. Retrieved 2006, 12-28.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Deutschland.de – Hivatalos német portál
- Németország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Statistikportal.de – Hivatalos statisztikai adatok
- Bundesregierung Deutschland – A német szövetségi kormány honlapja
- Bundespräsident – A német elnök honlapja
- Bundestag – A német parlament honlapja
- Németország térkép – Németország általános térképe
- Térképkalauz – praktikus térképgyűjtemény Németországról, városok, települések tartományonként
- Németország.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Németország-portál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
