A Szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított rend. Az alapítók Franciaországból, a Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas megyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték.
A ciszterciek a korban eléggé fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb láncszeme, egyfajta alapja, ami jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is.
A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása volt Pornó (Pornóapáti).
|
Stigand (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 12. 19.)
Stigand (meghalt 1072-ben) angol egyházi személy volt a normann hódítás előtti időszakban. 1020-ban már királyi káplán és tanácsadó volt. 1043-ban nevezték ki Elmham püspökévé. Ezután 1043-ban Winchester püspöke és Canterbury érseke lett. Stigand az angolszász és normann angol királyok közül többnek is a tanácsadója volt. Ezalatt hat királynak segített döntéseik meghozatalában. Több pápa is kiátkozta, mivel egyszerre több posztot, Winchester püspökének és Canterbury érsekének a székét is elfoglalta. Végül 1070-ben eltávolították, és ingatlanjait valamint személyes vagyonát I. Vilmos elkobozta. Stigand Winchesterben, szabadsága visszanyerése nélkül halt meg.
|
Az 1907-es pánik (Panic of 1907), vagy más néven a 1907-es bankárpánik (1907 Bankers' Panic) az Amerikában kialakult pénzügyi válság volt, amelynek során a New York-i értéktőzsdén az árak az előző évi csúcshoz képest majdnem 50%-ot estek. A pánik gazdasági recesszió idején tört ki, mikor sokan megrohamozták a bankokat és a trösztöket. A válság akkor terjedt ki az egész országra, amikor állami és helyi bankok valamint több üzletember is csődvédelmet kért maga ellen. A bankok megrohanásának fő oka az volt, hogy több New York-i bank lépéseinek eredőjeként csökkent a piac likviditása, emiatt megingott a betétesek bizalma, és ebben az időben hiányzott a rendszerből a végső hitelező.
|
Lehár Ferenc (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 12. 18.)
Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.
|
Múmia (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 12. 12.)
A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás – mumifikálás, balzsamozás, plasztináció – vagy különleges környezeti tényezők – jég, láp, homok, szél, só, egyedi mikroklíma – hatására nem indult oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök sőt az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradtak.
A Föld legkülönbözőbb vidékein találtak már természetes múmiákat vagy mesterségesen konzervált emberi és állati holttesteket. A régészek és az antropológusok folyamatosan rekonstruálják a mumifikált testeket, hogy bemutathassák, milyenek voltak életükben, hogyan táplálkoztak, milyen betegségekben szenvedtek, vagy kiderítsék, hogyan haltak meg. A legújabb természettudományos vizsgálati módszereknek köszönhetően ma már a több ezer éves tetemek a rég letűnt korok és kultúrák követei.
|
South Park (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 12. 10.)
A South Park egy amerikai animációs vígjáték sorozat, melyet Trey Parker és Matt Stone készít 1997 óta. A sorozat négy alsó tagozatos fiú és családtagjaik, valamint a többi városi lakos szürreális kalandjait mutatja be, akik a coloradói South Park kisvárosban élnek.
A South Park elsősorban a napi események és a popkultúra kifigurázásáról, valamint trágár és szatírikus hangvételéről ismert. A sorozat rendszeresen kigúnyolja az amerikai kultúrát, többek közt a média napihíreinek vagy híres személyiségek parodizálásával és egyéb közéleti történések feldolgozásával, közülük többet mélyen elítélve, de tabukat is döntögetve.
A sorozat háromszoros Emmy-díjas. 2008-ban már a tizenkettedik évadnál jár és a készítők nemrégiben még három évad elkészítésére kötöttek szerződést. A sorozat alapján készült mozifilmet 1999-ben mutatták be, South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlan címmel.
|