Oroszország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Oroszországi Föderáció
Российская Федерация

zászló címer
Himnusz: Гимн России
Főváros	Moszkva
Államforma
- Államfő	Dmitrij Medvegyev
- Miniszterelnök	Vlagyimir Putyin
Hivatalos nyelv	orosz
függetlenség	Szovjetuniótól
- kikiáltása	1990. június 12.
Terület
- Összes	17 075 200 km² (1.)
- Víz (%)	0,5
Népesség
- 2008 évi becslés	142 008 838  (8.)
- Népsűrűség	8,3 fő/km²
GDP	2005
- Összes	1 585 milliárd USD (9.)
- Egy főre jutó	10 700 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Orosz rubel (RUB)
Időzóna	(UTC+2-től +12)
- Nyári időszámítás	(UTC+3-től +13)
Internet TLD	.ru
Nemzetközi gépkocsijel	RUS
Hívószám	+7

Az Oroszországi Föderáció (oroszul Российская Федерация, kiejtve: kb. Rasszijszkaja Fegyeracija), vagy Oroszország (oroszul Россия, kiejtve: Rosszija) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig terjedő ország. A Föld jelenlegi atomhatalmainak egyike. Fővárosa Moszkva.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajz 2.1 Domborzat 2.1.1 Partjai, szigetei 2.1.2 Szárazföldi területei 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Növény- és állatvilág 2.4.1 Nemzeti parkjai 2.4.2 Természeti világörökségei 3 Történelem 3.1 Az orosz történelem korszakai 3.2 A kijevi Rusz és előzményei 3.3 A moszkvai állam 3.4 A cári birodalom 3.5 Szovjetunió 3.6 A rendszerváltás óta 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.3.1 A Föderáció alanyai 4.3.2 Önkormányzatok 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Bányászat 5.2.4 Energiatermelés 5.3 Feldolgozó ipar 5.3.1 Kereskedelem 6 Közlekedés 7 Népesség 7.1 Általános adatok 7.2 Legnépesebb települések 7.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 7.4 Szociális rendszer 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.1.1 Egyetemek 8.2 Kulturális intézmények 8.3 Művészetek 8.4 Hagyományok 8.5 Gasztronómia 9 Sport 10 Média 10.1 Hírirodák 10.2 Televízióállomások 10.2.1 Országos 10.2.2 Regionális 10.3 Rádióadók 10.4 Napilapok 10.5 Hetilapok és magazinok 11 Ünnepek 12 Hivatkozások 13 Külső hivatkozások 14 Források

[szerkesztés] Fekvése, határai

17 075 400 km²-es területével a világ legnagyobb országának számít, majdnem kétszer beleférne Kanada vagy az USA; Magyarország területének több mint 180-szorosa. Lakóinak száma szerint a hetedik legnépesebb, megelőzi Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, és Pakisztán. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is.

A következő országokkal határos szárazföldön: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea. Kalinyingrádi területének pedig Litvánia és Lengyelország a szomszédja.

N. Nor. Svédország Fin. Li. L. É. Feh. Len. Ukr. G. A. Kazahsztán Üz. Tü. I. Mongólia Kína Jap. MOSZKVA Murmanszk Kalinyingrád Arhangelszk Viborg Szentpétervár Petroz. Nyizsnij Novgorod Kazány Rosztov No. Tuapsze Volgográd Asztrahány Szocsi Jekatyerinburg Cseljabinszk Norilszk Omszk Novoszibirszk Krasznojarszk Irkutszk Holmszk Nyevelszk Habarovszk Anadir Provigyenyija Jakutszk Magadán Nahodka Vlagyivosztok K.Petropavlovszk Bajkál-tó Barents-tenger Kaszp. J e g e s - t e n g e r Bering-tenger Ohotszki-tenger Csendes- óceán Elbrusz Urál S z i b é r i a Sp. térkép szerkesztése

Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól (a föld felszínén mérve). Ezek a pontok: a Lengyelországgal közös határ (60 km) földnyelv, amely elválasztja a Gdanski-öblöt a Visztulától; és a legmesszebbi délkeleti Kuril-szigetek, néhány kilométerre a japán Hokkaidó szigettől.

Oroszországban 11 időzóna van használatban.

Oroszország északon végignyúlik Eurázsia legnagyobb részén, ezenkívül sarki terület is tartozik hozzá. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kis népsűrűséggel, viszonylag kis gazdasági szereppel rendelkezik, de nagy méretei miatt hihetetlen éghajlati változékonysággal rendelkezik.

Különleges pontok

• legészakibb pontja: Fligeli-fok, Rudolf-sziget, Ferenc József-föld, Nenetsia (81°52'N)
• legdélibb pontja: Bazardüzü Dag, Dagesztán
• legnyugatibb pontja: Narmel'n, Visztula-földnyelv, Kalinyingrádi Terület (19°38'E)
• legkeletibb pontja: Diomida-szigetek, Bering-szoros
• legmagasabb pontja: Elbrusz, Kaukázus (5633 m)

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Partjai, szigetei

• Oroszországnak hatalmas, 37 000 kilométeres partvonala van a Jeges-tengerrel és a Csendes-óceánnal.
• Néhány vízterület, mellyel határos, valójában nem külön tenger, de saját neve van: Barents-tenger, Fehér-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger és a Kelet-szibériai-tenger, ezek Jeges-tengerhez tartoznak.
• A Bering-tenger, az Ohotszki-tenger és a Japán-tenger pedig a Csendes-óceánhoz tartozik.
• Legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (Új-Föld), Ferenc József-föld, Új-Szibériai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek és Szahalin. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- és a Kaszpi-tengeren.

[szerkesztés] Szárazföldi területei

Oroszország felszíne nagyon változatos. Területének nagy részét óriási síkságok borítják. Fő tájegységei:

• A Kelet-Európai-síkság vagy Orosz-síkság: Oroszország európai részén fekszik, dél felől a Kaukázus, keletről az Urál választja el a Nyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincslelőhelyekben is gazdag.
  • Északnyugati részén a Kola-félszigettel és Karéliával határos. A Kola-félsziget geológiailag a Balti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega és a Ladoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
  • Északi részén tundravidékek jellemzőek, ettől kissé délebbre már erdős hátságok fekszenek: Szmolenszk–Moszkvai-hátság, Balti-hátság.
  • Középső és déli részének nagyobb tájegységei: Voliny-Podóliai-hátság, Dnyeper menti síkság, Közép-orosz-hátság, Volga menti hátság, Oka–Don-síkság.
  • Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
  • Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó.

• Az Urál-hegység: választja el Európát Ázsiától, keleti lábánál van a kontinensek határa. A Jeges-tengertől a Kazah-sztyeppéig, észak-déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50-170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványkincslelő hellyel rendelkezik. Négy kisebb tájegységre osztható: a Poláris-Urál, az Észak-Urál, a Közép-Urál vagy Érces-Urál és Dél-Urál.

• A Kaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig a fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: a Nagy-Kaukázus és az Elő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km2- rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m),a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata a Nyugati-Kaukázus, a Magas-Kaukázus és a Keleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.

• Szibéria
  • A Nyugat-Szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé a Kazah-hátságig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind az Ob vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval. Fűtőanyagok és ércek lelőhelye.
  • A Közép-szibériai- fennsík a Jenyiszej és a Léna között terül el. A Lénától kelet felé a Kelet-Szibériai-hegység vonulata emelkedik, mely több hegyvonulatból áll a hegyek magassága 2300-3200 m között váltakozik. Tagjai: az Altaj-hegység, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4 506 m), a Kolima-hegység, a Cserszki-hegység. A Kamcsatkai-félsziget hegysége, mely a Pacifikus-hegységrendszer tagja, és aktív vulkánjairól híres. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Körülbelül 160 vulkánja közül 28 aktív. Akárcsak a legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 méterrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), vagy a legaktívabb Karimszkij-vulkán.
  • Közép- és Kelet-Szibériától déli irányban további hegyvidékek csalakoznak kelet felé és nyúlnak a Csendes-óceánig, ezek: a Szajáni-hegység, a Jablonovoj-hegység és a Sztanovoj-hegység.

[szerkesztés] Vízrajz

Tavai:

Oroszországban mintegy 200 000 tó van. Legnagyobb tavai: a Bajkál-tó (31 500 km²) , a Ladoga-tó (18 400 km²) és az Onyega-tó (9 890 km²).

A Kelet-Európai-síkság északi táján, a Nyugat-Szibériai-alföld egyes részein és Északkelet-Szibéria területén hatalmas mocsárvilágot láthatunk.

Folyói:

Leghosszabb folyói Szibériában és a Távol-Keleten húzódnak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben: Ob, Amur, Léna, Volga, Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziútvonal vagy energiaforrás, így a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kubány és a Terek.

A Jeges-tenger felé haladnak:

• Jenyiszej – 5 940 m, a legtöbb vizet szállító folyó.
• Ob – 3 680 km, az Irtissel – 5 642 km, Ázsia leghosszabb vízrendszere
• Léna – 4 400 km
• továbbá a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora és a Hatanga-Kotuj.

A Kaszpi-tenger felé haladnak:

• Volga – 3 530 km, Európa leghosszabb folyója, mellékfolyói az Oka és a Káma.

A Fekete-tenger irányába haladnak:

• a Dnyeper (2 285 m), a Don (1970 m)

A Csendes-óceánba ömlik:

• Amur – Silka – Onon vízrendszer – 4 400 km

Csatornái:

Mesterséges vízrendszere, vízhálózata a Szovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:

• Fekete-tenger-Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
• Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
• Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
• Pecsora-Káma-csatorna – a Volga vízhozamának növelésére, a Kaszpi-tenger vízszintjének apadása ellen építették.

[szerkesztés] Éghajlat

Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. Az egyik legfontosabb a hatalmas területek, és az egyes szárazföldi területek tengertől való távolsága (az ország területének nagy része 400 km-re fekszik egy tengertől, van olyan terület is, amely 2400 km távolságra van egy tengertől), ez a kontinentális éghajlat lett uralkodó. Oroszországban északon a hideg éghajlat jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását az Indiai óceán felől, és a síkságok a nyugati részen és északon megnyitják az országot az arktikus (sarkvidéki) és atlanti befolyásoknak. Emiatt az országban két jól megkülönböztethető évszakot figyelhetünk meg: a telet és a nyarat; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július. Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus övezet csak egy szűk fekete-tengeri sávban található Oroszországban.

Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magaslégnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a januárközepi légnyomás Szibéria déli részén 1040 millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai mentén Kazahsztántól Ukrajnáig. A magaslégnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek. Nyáron fordított helyzet van; a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsonylégnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti szélirány van.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Növény- és állatvilága övezetes, észak-déli irányú:

• sarkvidéki: A jégvilág élőlényei a különféle moszatok.
• tundra: Főként mohák,zuzmók nőnek,de a déli részen már a törpe cserjék(nyír,fűz) is megjelennek. Nyáron madárseregek lepik el a tundrát. Jellegzetes állatai a rénszarvasok,lemming.
• erdős tundra: A Föld legnagyobb kiterjedésű fenyőőserdeje. Itt él a hóbagoly és a sarki róka.
• tűlevelű erdők (tajga) és lombos erdők: lucfenyő, szibériai lucfenyő, kamcsatkai jegenyefenyő, szibériai, jegenyefenyő, vörösfenyő stb. Ligetszerű foltokat alkot a fenyők között a nyír-és a nyárfa. A fenyők között hatalmas tőzegmoha lápok alakulnak ki. Nyáron szúnyogok milliárdjai élnek itt. Az erdők állatvilága gazdag: prémes állatok (coboly, nyérc,hermelin,vidra,hód), ragadozók (barnamedve,hiúz,farkas) és rágcsálók egyaránt élnek itt.
• erdős sztyepp: Északon a vegyes erdő,délebben a lombhullató erdő a természetes növénytakaró. Állatai a rágcsálók,az őz,a vaddisznó és a védett területeken az európai bölény.
• sztyepp: Növényzete a füves puszta. Az állatvilágot sokféle rágcsáló(egér,pocok,ürge,hörcsög,mormota), a madarak(daru,túzok) és a ragadozók(róka,farkas)képviseli.
• félsivatagi: Szárazságtűrő gyér növényzet tengődik: példáula sótűrő üröm, a tevetövis. Az állatvilág is alkalmazkodik a szárazsághoz és a hőséghez (hüllők, sivatagi ugróegér).

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

• Az Altaj Arany-hegyei
• Bajkál-tó
• Kamcsatka
• Komiföld őserdői
• Nyugat-Kaukázus
• Szihote-Aliny
• Vrangel-sziget
• Uvsz Núr-medence (Mongóliával közös)

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Az orosz történelem korszakai

• Szlávok 862-ig
• Kijevi Rusz (862-1240)
• Arany Horda (1240-1380)
• Moszkvai Nagyfejedelemség (1380-1613)
• Romanov-dinasztia (1613-1917)
• I. Nagy Péter cár (1682-1725)
• Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796)
• Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853)
• Krími háború (1853-1856)
• II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881)
• Mozgalmak kora (1881-1914)
• I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914-1917)
• A Szovjetunió kora (1917-1991)
• Oroszország ma (1991 óta)

[szerkesztés] A kijevi Rusz és előzményei

A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak északra, az erdőkbe, amelyek biztonságosabbak voltak a nyílt síkságnál. Ott sok évszázadon keresztül, lassan magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Ez elég erős volt ahhoz, hogy dél felé terjeszkedve a sztyeppe szélére, Kijevbe tegye át székhelyét. Virágkora a 10. és 11. század. Felvette az ortodox kereszténységet. Uralkodói szoros családi és politikai kapcsolatban álltak az Árpád-házi királyokkal. A későbbiekben részfejedelemségekre bomlott és a tatárjárás idején, 1240-ben végleg elbukott.

[szerkesztés] A moszkvai állam

Nem került minden orosz fejedelemség tatár uralom alá. Kijev bukásával egyidőben Novgorod képes volt visszaverni a Német Lovagrend támadását, és a tatár uralmat is elkerülte. Mégsem Novgorod lett az újkori orosz állam bölcsője, hanem Moszkva. Pedig Moszkva fejedelme az Aranyhorda kánjának vazallusa volt még sokáig. Lassanként mégis képes volt saját uralma alatt egyesíteni az orosz fejedelemségeket.

Elterjedt felfogás szerint a tatár uralom torzította el az orosz fejlődést, akkor tért el az általános európai fejlődési úttól. A korábbi időszakok kezdetleges önkormányzatai megsemmisültek, a személy jogának fogalma értelmezhetetlen volt abban a társadalomban.

Oroszország első cárja (királya) Rettegett Iván volt. Sokat tett az ország katonai erejének növelése érdekében és megkezdte azt a külpolitikát, amely a legújabb korig folyamatosan kimutatható: kijutni a meleg, jégmentes tengerre. Ez a törekvés hajtotta a szibériai terjeszkedést is. Rettegett Iván halála után egy hosszú, zavaros korszak következett. Ekkor foglalták el Moszkvát többször a lengyelek. A lengyel király pedig Báthory István volt akkoriban.

[szerkesztés] A cári birodalom

Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, amelynek legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Oroszország a napóleoni háborúk idejében lett vitathatalanul európai nagyhatalom. Napóleon bukásának közvetlen oka oroszországi hadjáratának kudarca. A 19. század folyamán ugyan jelentékeny ipar épült ki Oroszországban, de a feudális viszonyok sokáig fennmaradtak és azok lebontása után sem volt képes az ország korszerű demokráciává válni. A 20. század elejére katonailag is meggyengült Oroszország, vereséget szenvedett az 1905-ös orosz-japán háborúban és az I. világháborúban.

[szerkesztés] Szovjetunió

1917-ben megdöntötték a cárizmust, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg az Ukrán, a Belorusz és a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság. 1922-ben Oroszország és e három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. A későbbi tagköztársaságok az 1930-as években a 19. századtól Oroszországhoz tartozó közép-ázsiai területeken szerveződtek meg, majd az 1940-es években a Szovjetunió nyugati terjeszkedését követően.

A Sztálinról elnevezett sztálinizmus idején a rettegés uralta az országot. Senki sem volt biztonságban, a kommunista párttagok sem. Rendkívül erőltetett ütemű iparosítás folyt, ennek mellékhatásaként éhínség pusztított Ukrajnában. A II. világháború alatt a háborús erőfeszítés kivéreztette a lakosságot. 26 millió állampolgára halt meg a Szovjetuniónak a harcok következtében. Az anyagi kár is rettenetes. De a háború végén a Szovjetunió volt a világ két szuperhatalma közül az egyik.

A rendkívül soknemzetiségű országot az 1950-es évektől 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 autonóm (1977-ig nemzetiségi) körzet alkotta, amelyeket összesen 120 területre és határterületre, továbbá több mint 3000 járásra osztottak. A különböző szintű autonómiák formálisak voltak, valójában mindent Moszkvából irányítottak. A Szovjetunió majdnem 70 éves fennállása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től a Gorbacsov által megfogalmazott és meghirdetett nyitás (glasznoszty) és átalakítás(peresztrojka) politikájának hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként a Baltikumban és a Kaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor egy sikertelen puccskísérletet követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben.

[szerkesztés] A rendszerváltás óta

A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994-1996 között folyt, a másik 1999-től napjainkig is tart.

A rendszerváltás nagyon súlyos árat követelt Oroszoroszág lakosságától. Az ipari termelés és az életszínvonal nagyon lehanyatlott. A kilencvenes évek elején rendszertelenül fizették a nyugdíjakat, több éves elmaradás sem volt ritka. A születési arányszám rendkívül alacsonyra szállt, a halálozási az egekbe szökött. Nagyon rövid idő alatt kialakult egy újgazdag réteg, amely a kezére került tőkét biztonságosabb helyre, Oroszországon kívülre menekítette, így a gazdaságot a nagyarányú tőkekivonás is sújtotta. A kedvezőtlen folyamatok Putyin elnökké választása után fordultak meg. Az olajjövedelmek segítségével sikerült konszolidálni a gazdaságot.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az Oroszországi Föderáció elnöki szövetségi köztársaság, az 1993-as alkotmány szerint.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az államfőt a nép közvetlenül választja, 4 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] A Föderáció alanyai

Az Oroszországi Föderációnak 84 egyenjogú alanya (szubjektuma) van 2008. január 1-jén:

• 21 köztársaság (республика)
• 9 határterület (край)
• 46 terület (область)
• 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
• 1 autonóm terület (автономная область)
• 4 autonóm körzet (автономный округ)

[szerkesztés] Önkormányzatok

Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokszínű megoldások kerültek bevezetésre. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is. 2003-ban új törvényt fogadtak el "A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban" címmel. Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott három éves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok jöttek létre.

[szerkesztés] Politikai pártok

• Egyesült Oroszország (Единая Россия, Jedinaja Rosszija)
• Orosz Kommunista párt (Коммунистическая партия Российской Федерации, Kommuniszticseszkaja Partija Rosszijszkoj Federaciji)
• Orosz Liberális-Demokratikus Párt (Либерально-Демократическая Партия России (ЛДПР), Liberalno-Demokraticseszkaja Partija Rossziji (LDPR))
• Igazságos Oroszország (Справедли́вая Росси́я: Ро́дина/Пенсионе́ры/Жизнь, Szpravedlivaja Rosszija: Rogyina/Penszioneri/Zsizny)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az ország katonai költségvetése : 528 milliárd rubel, azaz 18 milliárd USD, a GDP 2,6-2,7%-a 2005-ben. Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Új fegyverekkel, hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szereli fel az orosz haderőket, modernizálják a fegyverzetet és a haditengerészetet is. Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív. Tartalék: 1 500 000 fő. Mozgósítható lakosság: 35 247 049 (2005), amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

• Termesztett növények: gabona, napraforgó, burgonya, zöldségek, kender, szója, földimogyoró, mustármag, dohány.
• Tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, kecske. A méhészet elterjedt a déli területeken. Fontos ágazat a halászat.

[szerkesztés] Ipar

Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar.

[szerkesztés] Bányászat

Oroszország fűtőanyagtermelése nagyméretű:

• kőszén: a Föld szénkészletének nagy része az országból származik. A legnagyobb szénmedencéi: Kuznyecki szénmedence, Pecsora szénmedence, Kanszk-Irkutszk medence (Kelet-Szibéria, Cseremhovó), Moszkvai barnaszénmedence, Acsinkszk vidéke
• kőolajmezők: készleteit tekintve a világon a leggazdagabb. A kitermelés területei: Közép-Volga melléke, Baskíria, Kaukázus előtere – Groznij és Majkop, Szahalin-sziget, kőolajfinomítás: Omszk, Perm, Volga melléke, Nyizsnij Novgorod
• földgázmezők: az egész világon a legjelentősebb készletek, előfordulása: Volga-vidék, Észak-Kaukázus, Közép-Ázsia
• földgázvezetékek: Szaratov-Moszkva, Dasava-Brjanszk-Moszkva, Tula-Moszkva, Omszk-Novoszibirszk
• tőzegkitermelés: Szentpétervár, Moszkva, Kalinyin

[szerkesztés] Energiatermelés

• Nagyobb hőerőművek: Satura, Sztalinogorszk, Kamerovo, Novoszibirszk
• Nagyobb vízerőművek: Ribinszk, Ivankov, Uglics, Nyizsnij Novgorod, Kujbisev, Káma, Irkutszk, Bratszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk
• Nagyobb atomerőművek: Ural, Obnyinszk, Voronyezs

Energiatermelés megoszlása

• Hőenergia: 67,77%.
• Vízenergia: 19,49%.
• Atomenergia: 12,74%.

[szerkesztés] Feldolgozó ipar

• vasércbányák: Urál, Nyugat-Szibéria
• fémkohászat: Moszkva, Volga melléke
• vaskohászati kombinátok: Magnitogorszk, Kuznyeck, Nyizsnij Tagil, vasipar: Cserepovec, Lipeck, Taganrog, Novoszibirszk, Moszkva.
• színesfémkohászat: Urál, Szibéria, Távol-Kelet, Észak-Kaukázus
• gépgyártás: Szentpétervár, Moszkva, Szverdlovszk, Novoszibirszk, Krasznojarszk, Cseljabinszk, Rosztov
• cellulózipar: Arhangelszk, Szentpétervár, Kalinyingrád, Vologda, Nyizsnyij Novgorod, Perm, Karélia
• vegyipar: Bereznyiki, Voszkreszenszk, Szolikamszk Kemerovo, Nyizsnij Tagil, …
• halfeldolgozás: Távol-Kelet, Jeges-tenger melléke, Kaszpi-tenger partja, Fekete-tenger melléke

[szerkesztés] Kereskedelem

Külkereskedelem:

• Exporttermékek: nyersolaj, és finomított olajipari termékek, földgáz, faipari termékek, fémek, vegyszerek, gabona, polgári és katonai iparcikkek, gépek és berendezések.
• Importtermékek: gépek és berendezések, közszükségleti cikkek, gyógyszerek, élelmiszerek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Németország, Fehéroroszország, Ukrajna, Olaszország, Hollandia, Egyesült Államok, Kína, Svájc, Kazahsztán, Magyarország.

[szerkesztés] Közlekedés

• Vasúti közlekedés: Transzszibériai vasútvonal
• Nagy tengerparti kikötővárosai: Kalinyingrád, Szentpétervár, Arhangelszk, Murmanszk, Novoroszijszk, Vlagyivosztok
• Belső víziutak a csatornákkal együtt: 112 000 km.

Az ország vasúthálózatának hossza 87 157 km, melyből 37 365 km villamosított. A közúthálózat hossza 952 000 km, melyből burkolt 652 500 km. A legfontosabb kikötők: Szentpétervár, Murmanszk, Arhangelszk, Vlagyivosztok. Az országban 471 repülőtér van, melyből a jelentősebb nemzetközi repülőterek: Moszkva, Szentpétervár.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Oroszország népessége 142 700 000 fő, ennek 73%-a városi. A népesség nagy része Európában él, az ázsiai részeknek alacsony a népsűrűsége és ezek nagy területe miatt az egész országnak is csak 8,44 fő/km². Népesség térkép
• Oroszországban is komoly gond a népességcsökkenés, ami 0,37% évente. Ezért 10 év múlva csak kb. 136,6 millió ember fog élni az országban. Születések száma: 9,95 születés/1000 fő; Halálozás: 14,65 elhalálozás/1000 fő, Bevándorlás: 1,03 bevándorló/1000 fő
• Születéskor várható élettartam: 67,08 év; férfiak – 60,45 év ; nők – 74,1 év.
• 1 nőre jutó gyermekek száma: 1,28

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal:

• Moszkva (10,10 millió lakos)
• Szentpétervár (korábban Leningrád) (4,58 millió lakos)
• Novoszibirszk (1,42 millió lakos)
• Nyizsnij Novgorod (korábban Gorkij) (1,35 millió lakos)
• Jekatyerinburg (korábban Szverdlovszk) (1,26 millió lakos)
• Szamara (korábban Kujbisev) (1,16 millió lakos)
• Omszk (1,15 millió lakos)
• Kazány (1,11 millió lakos)
• Cseljabinszk (1,07 millió lakos)
• Rosztov (1,06 millió lakos)
• Ufa (1,04 millió lakos)
• Volgográd (korábban Sztálingrád) (1,01 millió lakos)
• Perm (1,00 millió lakos)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Összesen 128 nép, népcsoportok: orosz: 79.8%, tatár: 3.8%, ukrán: 2%, baskír: 1.2%, csuvas: 1.1%, egyéb népcsoportok: 12.1% Etnikumok
• Hivatalos nyelv az orosz, egyéb beszélt nyelvek: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karél, kalmük, kabard.
• Vallás szerinti megoszlás: ortodox 55%, mohamedán 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5% (2003)

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Kultúra

Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.

Az iskolai rendszer alap, fő és felső fokozatból áll. A diákok 6-7 éves korban kezdik meg az alapiskolát, majd 7 évet eltöltenek itt. A főiskolába (középiskola nálunk) 4 évet töltenek el, majd ezután jelentkeznek a felsőbb iskolákba.

[szerkesztés] Egyetemek

Oroszország legrégebben alapított egyetemei:

• Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem – alapították 1755-ben
• Kazányi Állami Egyetem (1804)
• Rosztovi Állami Egyetem az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem. Alapítva (1816)
• Szentpétervári Állami Egyetem (1819)
• Tomszki Állami Egyetem (1878) Szibéria első egyeteme
• Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi Állami Egyetem (1909)
• Permi Állami Egyetem (1916)

További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:

• az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több mint 30 millió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak.
• az Állami Saltikov-Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik
• az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van
• a Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió könyv áll a polcain.

Oroszország ismert kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:

• Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak.
• Állami Tretyakov-képtár (Moszkva): az orosz művészet galériája.
• Állami Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum.
• Moszkvától északnyugati irányban fekszik az "Arany Gyűrű", az óorosz városok alkotta kulturális útvonal.

Legismertebb színházai: a Bolsoj Színház (Moszkva), a Maly Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.

További neves színházak:

• Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.
• Szentpétervár: a Marininszkij Ballett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Maly-Operaszínház, és a Puskin Színház.

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom:
  • az orosz irodalom klasszikusai: Anna Andrejevna Ahmatova (1889-1966), Iszak Emmanuilovics Babel (1894-1940), Alekszandr Alekszandrovics Blok (1880-1921), Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891-1940), Anton Pavlovics Csehov (1860-1904), Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881), Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852, Ivan Alekszandrovics Goncsarov (1812-1892), Makszim Gorkij (1868-1936, Mihail Jurjevics Lermontov (1814-1841), Borisz Leonyidovics Paszternak (1890-1960), Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837), Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910, Ivan Szergejevics Turgenyev (1818-1883)…
  • lásd még: Orosz irodalom, Orosz költők, írók listája
• Filmművészet

Andrej Tarkovszkij

• Zene:
  • a világ legismertebb orosz zeneszerzői: Mihail Ivanovics Glinka (1804-1857), Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881), Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844-1908), Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1823-1887), Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), Igor Fjodorovics Sztravinszkij (1882-1970), Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (1906-1975)

Lásd még: Kategória:Orosz zeneszerzők

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. – írja egy gasztronómiai kalauz.

Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt – italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsól, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs.Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércesaláta.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljanka (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el (orosz krémtorta (Кремообразное пюре)). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsennoje, azaz fagylalt.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, kenyérhéjból erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.

[szerkesztés] Sport

Oroszországban népszerű sport a labdarúgás, a jéghoki, a vívás de a kézi és a kosárlabda is.

Oroszország könnyűatlétái, téli sportolói, vívói tornászai világklasszisok.

1980-ban Moszkvában rendezték meg a nyári olimpiát és 2014-ben Szocsiban rendezik meg a téli olimpiát.

[szerkesztés] Média

Ez a lista a Német Szövetségi Köztársaság Külügyiminisztériumi, a Brit Hírcsatorna (BBC), a mediaatlas.ru, a Brémai Egyetem adatait mutatja. ^{[2] [3] [4]}

[szerkesztés] Hírirodák

• ITAR-TASS (állami)
• RIA Novosti (Az állami WGTRK tagja)
• Interfax (magán)

[szerkesztés] Televízióállomások

[szerkesztés] Országos

• Első csatorna (A lakosság 86,2%-a nézi, az állam a többségi tulajdonos)
• Rosszija (79,1%; WGTRK tagja)
• NTW (60,8%; az állam a többségi tulajdonos)
• Ren TV (31,2%; Lukoil a tulajdonos)
• STS (55%)
• TNT (38,9%; Gasprom-Media) ^[5]

[szerkesztés] Regionális

• TWZ (19,4%; Moszkva városában van)
• Kultura (18,6%; WGTRK tagja)

[szerkesztés] Rádióadók

• Ragyio Rosszii (állami)
• Ragyio Majak (állami)
• Eho Moszkvi (Gazprom-Megyija a tulajdonos)
• Ragyio Szvoboda

Ezenkívül több kisebb helyi és regionális rádió is műkődik.

[szerkesztés] Napilapok

• Moszkovszkij Komszomolec
• Komszomolszkaja Pravda
• Trud
• Rosszijszkaja Gazeta
• Izvesztyija
• Kommerszant
• Vremja Novosztyej
• Gazeta
• Vedomosztyi
• Nezaviszimaja Gazeta
• The Moscow Times

[szerkesztés] Hetilapok és magazinok

• Argumenti i Fakti
• Novaja Gazeta
• Moszkovszkije Novosztyi
• Ogonyok
• Kommerszant-Vlaszty
• Itogi
• Expert
• Novoje Vremja
• Gyenygi
• Russki Newsweek
• Moskauer Deutsche Zeitung
• St. Petersburg Times

[szerkesztés] Ünnepek

• január 1-5. – újév (Новогодние каникулы)
• január 7. – karácsony (Рождество Христово)
• február 23. – az anyaország védői (День защитника Отечества)
• március 8. – nőnap (Международный женский день)
• május 1. – a tavasz és a munka ünnepe (Праздник Весны и Труда)
• május 9. – a győzelem napja (День Победы)
• június 12. – Oroszország (függetlenség) napja (День России)
• november 4. – a nemzeti egység napja (День народного единства)

[szerkesztés] Hivatkozások

• Oroszország térkép
• Fotók Oroszországról
• Oroszország Térkép Kalauz

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az Orosz Kulturális Központ honlapja
• Kitekintő.hu Oroszországgal kapcsolatos cikkgyűjteménye
• Oroszország-képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
• Oroszország.lap.hu - linkgyűjtemény

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
• Az orosz konyha in. Gasztronómia: Vendéglátás -idegenforgalom szakmacsoport, Világbanki project, Készítette: Tusor András

m·v·sz Európai országok    Dél-Európa Andorra · Málta1 · Olaszország1 · Portugália1,2 · Spanyolország1,2 · San Marino · Vatikán    Délkelet-Európa Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária1 · Ciprus3 · Görögország1 · Horvátország · Macedónia6 · Montenegró · Szerbia · Törökország4    Észak-Európa Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1    Kelet-Európa Azerbajdzsán4 · Fehéroroszország · Grúzia4 · Kazahsztán4 · Moldova · Oroszország4 · Örményország5 · Ukrajna    Közép-Európa Ausztria1 · Csehország1 · Lengyelország1 · Liechtenstein · Magyarország1 · Németország1 · Románia1 · Svájc · Szlovákia1 · Szlovénia1    Nyugat-Európa Belgium1 · Egyesült Királyság1,2 · Franciaország1,2 · Hollandia1,2 · Írország1 · Luxemburg1 · Monaco Függő területek Akrotíri és Dekélia5 · Feröer · Gibraltár1 · Guernsey · Jersey · Man sziget · Svalbard Vitatott státusú területek Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus5 · Hegyi-Karabah5 · Koszovó · Szuverén Máltai Lovagrend 1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van

m·v·sz Ázsia országai   Dél-Ázsia Afganisztán · Banglades · Bhután · India · Irán · Maldív-szigetek · Nepál · Pakisztán · Srí Lanka   Délkelet-Ázsia Brunei · Fülöp-szigetek · Indonézia · Kambodzsa · Kelet-Timor3 · Laosz · Malajzia · Mianmar · Szingapúr · Thaiföld · Vietnam   Délnyugat-Ázsia Arab Emírségek · Azerbajdzsán2 · Bahrein · Ciprus1 · Grúzia2 · Irak · Irán · Izrael · Jordánia · Jemen · Katar · Kuvait · Libanon · Omán · Örményország1 · Szaúd-Arábia · Szíria · Törökország2   Észak-Ázsia Oroszország2   Kelet-Ázsia Dél-Korea · Észak-Korea · Kína (Hongkong, Makaó) · Japán · Mongólia   Közép-Ázsia Kazahsztán2 · Kirgizisztán · Tádzsikisztán · Türkmenisztán · Üzbegisztán Függő területek Akrotíri és Dekélia1 · Karácsony-sziget · Kókusz (Keeling)-szigetek Vitatott státusú területek Abházia2 · Dél-Oszétia1 · Észak-Ciprus1 · Hegyi-Karabah1 · Palesztina · Tajvan 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán

Oroszország közigazgatási beosztása
A Föderáció alanyai
Köztársaságok Adigeföld | Altaj | Baskíria | Burjátia | Csecsenföld | Csuvasföld | Dagesztán | Észak-Oszétia | Hakaszföld | Ingusföld | Jakutföld | Kabard-Balkárföld | Kalmükföld | Karacsáj-Cserkeszföld |Karélia | Komiföld | Mariföld | Mordvinföld | Tatárföld | Tuva | Udmurtföld Határterületek Altaji határterület | Bajkálontúli határterület | Habarovszki határterület | Kamcsatkai határterület | Krasznodari határterület | Krasznojarszki határterület | Permi határterület | Sztavropoli határterület | Tengermelléki határterület Területek Amúri | Arhangelszki | Asztrahanyi | Belgorodi | Brjanszki | Cseljabinszki | Irkutszki | Ivanovoi | Kalinyingrádi | Kalugai | Kemerovoi | Kirovi | Kosztromai | Kurgani | Kurszki | Leningrádi | Lipecki | Magadani | Moszkvai | Murmanszki | Nyizsnyij Novgorodi | Novgorodi | Novoszibirszki | Omszki | Orenburgi | Orjoli | Penzai | Pszkovi | Rosztovi | Rjazanyi | Szahalini | Szamarai | Szaratovi | Szmolenszki | Szverdlovszki | Tambovi | Tomszki | Tulai | Tveri | Tyumenyi | Uljanovszki | Vlagyimiri | Volgográdi | Vologdai | Voronyezsi | Jaroszlavli Szövetségi jelentőségű városok Moszkva | Szentpétervár Autonóm terület Zsidó Autonóm Terület Autonóm körzetek Csukcs AK | Hanti-Manszi AK | Nyenyecföld | Jamali Nyenyec AK
Szövetségi körzetek
Központi | Távol-Keleti | Északnyugati | Szibériai | Déli | Uráli | Volga-menti

	Oroszország népei
abazgok | abazinok | abházok | agigék | agulok | ahvahok | aleutok | altájok | avarok | azeriek | bagulalok | balkárok | baskírok | burjátok | cahurok | csamalalok | csecsenek | cserkeszek | csukcsok | csuvancok | csuvasok | darginok | dolgánok | enyecek | észtek | evenek | evenkik | fehéroroszok | finnek | gagazuok | grúzok | hantik | hegyi zsidók | ingusok | inkerik | itelmenek | jakutok | jukagírok | kabardok | kalmükök | (kamasszok †) | karacsájok | karatájok | karélok | kazahok | ketek | kirgizek | komik (komi-permjákok) | korjákok | kumükök | lakok | lettek | lezgek | litvánok | manysik | marik | mordvinok (erzák, moksák) | nanajok | negidálok | nganaszanok | nivkhek | nogajok | nyenyecek | orocsok | orokok | oroszok | oszétek | örmények | ruszinok | rutulok | sórok | számik | szetuk | szojotok | szölkupok | tabaszaranok | tadzsikok | tatok | tatárok (krími tatárok) | teleutok | tofalarok | tungúzok | tuvák | türkmének | udegék | udmurtok | ukránok | ulcsok | üzbégek |vepszék | vótok
Forrás: Oroszország népei a 2002-es népszámláláskor és Oroszország demográfiája

m·v·sz A Balti-tenger térsége Országok Dánia · Svédország · Finnország · Oroszország · Észtország · Lettország · Litvánia · Lengyelország · Németország Szigetek Rügen · Bornholm · Öland · Gotland · Saaremaa · Hiiumaa · Åland · Sjælland · Fyn Öblök Botteni-öböl · Finn-öböl · Rigai-öböl · Gdanski-öböl · Hanö-öböl · Pomorzei-öböl · Mecklenburgi-öböl · Kieli-öböl Szorosok Kattegat · Øresund · Kalmarsund · Irbeni-szoros · Déli-Kvarken